A magyar terménypiacon kritikus helyzet alakult ki az átgondolatlan brüsszeli döntések miatt – hívja fel a figyelmet a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK).
Fogytán van a hazai termesztésű burgonya a tárolókban, de ha nem történik valami váratlan esemény, január végéig még kitarthatnak a készletek. Áruhiánytól nem kell tartani, de éppen az ársapka az, ami nehézségeket okozhat az ellátásban.
Történelmi pillanat jöhet a magyar kukoricatermésben Magyarországon: importálni kell ezt a terményt, ugyanis annyira rossz az idei év termésszáma, hogy nem elégíti ki az igényeket. A megoldás éppen egy háborútól szenvedő országból érkezhet.
A múlt hét második felében bekövetkezett az, amitől sokan tartottak: megjelent az importsertéshús: a CBA üzletláncban és több Príma boltban lehetett találkozni spanyol termékekkel.
Júniusban az export euróban számított értéke 21,9, az importé 23,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A külkereskedelmi mérlegtöbblet 680 millió euró volt, 2 millió euróval több a tavaly júniusinál.
A magyar méz helyzete nemcsak itthon és a nemzetközi piacon is elkeserítő. A kínai és az ukrán méz fokozatosan kiszorítja az exportpiacról, ugyanakkor a mézhamisítás miatt a hazai polcokon is az olcsó utánzat kap egyre inkább helyet.
A piacon most mindenki találgatja, mi következik. Egyes spekulációk szerint elképzelhető, hogy bizonyos értékesebb húsrészek ára emelkedik, megjelenhet az átárazási kényszer.
A hazai földieper jó minőségű, ízletes. Ezért érdemes közvetlenül a termelőtől származó friss, biztonságos, magyar termékeket és élelmiszereket keresni.
Évente az országban 2-2,2 millió vágott fenyőt, mintegy tízezer cserepes fenyőt és 200 ezer műfenyőt értékesítenek, amelynek becsült értéke összesen 10-12 milliárd forintot tesz ki.
Zuhanórepülésben a málnatermesztők száma: közel az import termékek egyeduralma?
Megállíthatatlanul árad az import búza és kukorica Magyarországra, főleg a szomszédos és háború sújtotta Ukrajnából. Az ukrán termények minőségét és tisztaságát illetően több kritika és aggodalom is megfogalmazódott az utóbbi időben.
Legalább 1990 óta nem volt példa arra, hogy ne termett volna Magyarországon legalább annyi kukorica, mint amennyi a belföldi igényeket fedezné. De idén Magyarország importra szorul kukoricából.
Méhészek szerint a szélsőséges időjárással és a kockázatos döntésekkel ezentúl számolni kell. Az akác hozama tavaly ugyan jobb volt a vártnál, így is kevés a méz a piacon, miközben az ukrán import uralja a keverékeket.
Hosszú idő után nem nőtt, hanem mintegy húsz százalékkal esett az importépítőfa beszerzési ára. Rövidült a szállítási határidő is. Július első felében még 300 százalékkal drágábban juthattunk építőfához.
Mivel a magyarországi málnatermelés nem tudja kielégíteni az igényeket, rendszeresen érkezik import Spanyolországból és Olaszországból, de dél-amerikai áruval is lehet találkozni a boltokban. A málna ára pedig egyre csak emelkedik.
Bár Magyarország az unió négy legjelentősebb paprikatermesztője között van, csökkent az export és nőtt az import.
Tartja az árát a sárgadinnye a szegedi Mars téri piacon, jellemzően 300–400 forintért kínálják kilóját, van persze 500-hoz közelítő is, és persze egy kicsit már túlérett, fele annyiért.
A bor értékesítésében a legnagyobb gond a hazai fogyasztás visszaesése.
Az első nyolc hónapban hazánk a 33,8 ezer tonna export mellett 6,7 ezer tonna élő szarvasmarhát importált a KSH legfrissebb adatai szerint. Az export mennyisége 16 százalékkal nőtt, az importé 31 százalékkal csökkent a tavaly mértekhez képest.
Az import 80 százaléka négy országból jön.
Budapest -1℃ (erősen fátyolfelhős)