A lap szerint 4 éve még a hívások 72,5 százalékában értek oda a mentők 15 percen belül, egy év múlva ez a szám már 68-69 százalékra romlott. Az OMSZ költségvetési beszámolója alapján a 2017-es adatok szerint 100 sürgős esetből már csak 64-65 esetben érnek ki negyedórán belül, de a sérültek 25%-a már akár fél órát is vár az ellátásra. A segélykérők 9 százalékának már 30 percnél is többet kell várnia, korábban ez az arány csak 7 százalék volt.
A leggyorsabban Győr-Moson-Sopron megyében folyik az ellátás, ott a hívások 79,3 százalékában 15 percen belül célba ér a segítség. Pest megyében a legkritikusabb a helyzet, ahol a hívások felénél nem sikerül 15 percen belül kiérnie a mentőnek.
A lassúság oka a munkaerőhiány, a mentősök szerint egyre több mentőtiszt és orvos hiányzik, és így nem tudják a feladataikat zökkenőmentesen ellátni. Nagy problémát okoz még a fluktuáció, ami a Közép-magyarországi régióban ölti a legjelentősebb méreteket.
Frissítés:
Cikkünk megjelenése után az Országos Mentőszolgálat közleményt adott ki a fent leírtakkal kapcsolatban, amit változatlan formában közlünk:
A mentők gyorsaságára vonatkozó adatok összehasonlítása 2014 és 2017 vonatkozásában nem megalapozott, hiszen míg 2014-ben az időadatok a mentőápolók által menetlevél papírokon feltüntetett, sokszor kerekített számok voltak, 2017-ben már számítógépek rögzítették a pontos és valid adatokat. A mentőellátás infrastrukturális fejlesztését célzó TIOP 2.2.1. program célja a 15 percen belüli elérés feltételeinek megteremtése volt az ország lehető legnagyobb részén (86,5%). Ezt a célt szolgálta 22 mentőállomás építése olyan területeken, ahol a lakosságszám, geográfiai adatok, útviszonyok és távolságok alapján a 15 percen belüli elérés nem volt lehetséges. Mára, a mentőállomások megépülésével (valamennyi tervezett fejlesztés megvalósult) a kitűzött cél teljesült, a 15 percen belüli elérés feltételei az ország területének több mint 90 százalékán biztosítottak.