Az elmúlt években folyamatosan csökkent a kiadott nyelvvizsgák száma az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központja adatai alapján. Míg 2016-ban 134 520 nyelvvizsga-próbálkozás volt, addig 2017-ben már csak 117 ezer. A legtöbb nyelvvizsgázó angol nyelvből próbálkozott, a 117 ezer vizsgából 84 ezer volt angol nyelvű.
A csökkenő tendencia ellenére 2018 első hat hónapjában több mint 102 ezer nyelvvizsga-próbálkozás volt, ami alig marad el a 2017-es egész éves vizsgaszámtól. A vizsgázók túlnyomó része, összesen 61 798 fő középfokú angol nyelvvizsgát kívánt szerezni.
Idén januártól minden 35 év alatti nyelvvizsgázó visszaigényelheti a közép- és felsőfokú komplex nyelvvizsga díját - alighanem ez lehet az oka a rekordmagas vizsgaszámnak. A portál szerint számos tanuló kivárt: bár már korábban képesek lettek volna teljesíteni a nyelvvizsgát, kivárták az első januári-februári vizsgaidőpontokat, hogy vissza tudják igényelni a vizsga 20-30 ezer forintos díját.
A tervezett szabályozás szerint 2020-tól már csak azok kerülhetnek be a felsőoktatásba, akik legalább egy középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek. A szigorítás is kikényszeríthette a nagyobb nyelvvizsgázási kedvet, sok tanuló előre készült, azonban az MTA adatai azt mutatják, hogy a jelentkezők fele még mindig nyelvvizsga nélkül jelentkezik egyetemre és főiskolára. A lap szerint az iskolai nyelvoktatás sok esetben nem készíti fel megfelelően a diákokat a vizsgára, és a szakgimnáziumban rosszabb színvonalú a nyelvoktatás a gimnáziumokhoz képest.
Még mindig elképesztően sokan választják az eszperantó és a lovári nyelvet a könnyű nyelvvizsgaszerzés reményében, ugyanis a felvételin ugyanúgy elfogadják ezeket a nyelveket, akárcsak a többit. Az államilag elismert középfokú eszperantó és lovári nyelvvizsgára már 200 óra alatt fel lehet készülni, azonban mégsem olyan egyszerű nyelvvizsgabizonyítványt szerezni ezekből a nyelvekből, mint ahogyan azt a tanulók gondolják: a statisztikák szerint az év első felében többen buktak meg, mint ahányan átmentek.