Egy friss tanulmány szerint, - ami kizárólag az ételallergiával foglalkozik - sokkal kevesebben szenvednek ételallergiában, mint hiszik. A kutatók a Northwestern Egyetemen 40443 amerikai felnőttet vizsgáltak meg. Először allergiájukról kérdezték a résztvevőket, majd megvizsgálták őket. Habár ötből 1 megkérdezett mondta azt, hogy allergiás, a tesztekből kiderült, hogy csak 10-ből egynek van ténylegesen ételallergiája.
Ahhoz, hogy megértsük, hogyan juthatott ennyi ember arra a téves következtetésre, hogy ételallergiában szenved, először meg kell értenünk, mi a különbség az ételallergia és az ételérzékenység - más néven az ételintolerancia - között, mivel ez a kettő igen hasonló tünetekkel jár, így a laikusok könnyen összetéveszthetik őket.
Kezdjük egy olyan példával, ami a legtöbb embernek ismerős. Sokan hallanak a laktózérzékenységről, mivel elég gyakori jelenségnek számít. A laktózérzékeny személyek testéből hiányzik a laktáz enzim, ami nélkül szervezetük nem tudja lebontani a laktózt, azaz a tejben lévő cukrot. Ha olyan élelmiszert fogyasztanak, ami laktózt tartalmaz, a megemésztetlen laktóz felgyűlik a belekben és nagyon kellemetlen tüneteket produkál. Puffadás és hasmenés jelentkezik ilyenkor, ami egészen addig tart, míg a laktóz át nem halad az emésztőrendszeren, és távozik a szervezetből. Habár nagyon kellemetlen, ha valaki laktózérzékeny, és tejterméket fogyaszt, de sosem életveszélyes. Ha egy laktózérzékeny valamilyen tejterméket szeretne fogyasztani, megteheti, bár később – az előbb felsorolt okok miatt – igencsak megszenvedi.
Általában az embereknek nincs tejallergiás ismerősük, mivel a tejallergia sokkal ritkább, mint a laktózérzékenység. A tejallergiás emberek egyáltalán nem fogyaszthatnak tejtermékeket, mivel ők nem csak érzékenyek, hanem ténylegesen allergiások a tejre, ez azt jelenti, hogy náluk a probléma nem az emésztőrendszerükben van, hanem az immunrendszerükben. A tejallergiában szenvedőknél a gondot az okozza, hogy a szervezet Immunoglobulin E-nek (IgE) nevezett anyagot termel, aminek az a feladata, hogy azonosítsa a parazitákat. Az allergiásoknál ez az anyag kártékonynak érzékeli az igazából ártalmatlan proteinokat, amik a mogyoróban, kagylóban vagy a tejben találhatóak. A hibásan működő anyag riadóztatja a szervezetet, ami elkezd hisztamint és más immunsejteket termelni, hogy azok elpusztítsák a veszélyforrást. A szervezetnek ez a túlreagálása okozza a torok bezáródását, a vérnyomás csökkenését, vagy más allergiás reakciót, például van, hogy a reakció kiterjed a légzőrendszerre, a bőrre, vagy a szív- és érrendszerre. Ételallergia esetén fennáll a lehetősége, hogy anaflaxia is jelentkezhet, ami a teljes szervezetet érintő túlérzékenységi reakció, és életveszéllyel fenyeget. Ilyenkor sürgősen epinephrin injekcióval és antihisztaminokkal kell kezelni az allergiás személyt.
Ez a fő különbség az érzékenység és az allergia között: azoknál, akiknek ételérzékenységük van, csak emésztési tünetek lépnek fel a számukra allergén anyagok miatt, míg az allergiások akár bele is halhatnak.
Az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Akadémia adatai szerint az ételérzékenyeknél a testi reakciókat az enzim hiánya vagy valamilyen vegyi anyagra való érzékenység okozza, ami az ételben található. Ez utóbbi lehet akár természetes, akár mesterséges eredetű is.
A tanulmányban egy szakértői testület létrehozott egy listát az allergiás reakciók tüneteiről, ha valakinél ezek közül jelentkezik egy vagy több, akkor valószínűsíthető, hogy ételallergiában szenved, de mindenképp ki kell vizsgáltatnia magát orvosával.
- Csalánszerű kiütés
- Duzzanat (kivéve az ajkakon és a nyelven)
- Megduzzadt ajkak, vagy a nyelv
- Fojtó érzés a torkon
- Mellkasi szorítás
- Légzési nehézség
- Zihálás
- Hányás
- Mellkasi fájdalom
- Heves szívdobogás
- Ájulás, szédülés
- Alacsony vérnyomás
Feltűnhet, hogy a fenti listából hiányzik a hasfájás, a görcs, a hasmenés és a hányinger, ez nem véletlen: akinek ilyen panaszai vannak, az az orvostudomány mai állása szerint nem allergiás, szervezete csak érzékeny valamilyen ételre.
A kutatók kiszámolták, hogy az amerikai felnőttek10,8 százaléka szenved valóban valamilyen ételallergiától. Az érintettek felének még 18 éves kora előtt megjelent az ételallergiája, az egynegyedüknek teljesen megszűnt, amikor felnőtté váltak, a maradék egynegyednél pedig felnőttként jelent meg az ételallergia, de nekik már gyerekként is diagnosztizáltak legalább 1-2 féle allergiát. A felnőttek leggyakrabban a következő ételekre allergiások: kagyló, tej, mogyoró, uszonyos halak, tojás, búza, szója, szezámmag.
A világon átlagosan a gyermekek 5-8 százaléka, a felnőttek 2-19 százaléka allergiás valamilyen élelmiszerre. A kutatók szerint fontos, hogy az emberek többet tudjanak az ételallergiáról, és hogy minden érintett komolyan vegye és elmenjen kivizsgálásra. Az orvosi vizsgálat alkalmával nagy esetben csak ételérzékenységet mutatnak ki, ami azt jelenti, hogy nem kell rettegnünk a tiltott ételektől, hiszen nem fenyeget minket komolyabb veszély. Legrosszabb esetben ételallergiát mutatnak ki a vizsgálatok, ami bár komoly veszélyt jelent, nem kell tartanunk tőle, amennyiben betartjuk az orvosi utasításokat.
Via: Popular Science