Az elmúlt napokban felröppent a hír, hogy mégsem lesz kötelező 2020-tól az egyetemi felvételihez a nyelvvizsga. A HVG megkérdezte az oktatásért felelős minisztériumot ezzel kapcsolatban, az EMMI pedig ezt válaszolta:
Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület.
A jelenlegi adatok szerint az intézkedés bevezetésével a jelentkezők negyven százaléka nem nyerne felvételt, valamint az esélyegyenlőség szempontjából is aggályos a döntés: nem biztos, hogy a közoktatásban megfelelően felkészítik a diákokat a nyelvvizsgára, így akinek nincs pénze különtanárra, jelentős hátránnyal indul.
Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos elmondta a lapnak, hogy "súlyos jogsérelem veszélye körvonalazódik, ugyanis a felvételi rendszer bemeneti feltételeinek módosítása több érintetti kört – például a fogyatékkal élőket, akiknek eddig a diploma megszerzéséhez se kellett feltétlen nyelvvizsga, továbbá a roma szakkolégium tagjait, akiknek így az utánpótlásuk szűnhet így meg – érint hátrányosan."
Hozzátette, hogy az intézkedés bevezetése a pedagógushallgatók számát is negatívan befolyásolná, a munkáltatók pedig már nem a nyelvvizsgabizonyítványt várják el a munkavállalóktól, hanem a valós nyelvtudást.
Ráadásul a papír megszerzését az oktatás egy külső rendszertől várja, noha lehetne akár az érettségi bizonyítvány is megfelelő bizonyíték a nyelvtudásra.
Az oktatási ombudsman elismeri, hogy mindenkinek szüksége van nyelvtudásra, azonban a jogszabály módosításával nem a nyelvtudás lesz magasabb szintű, hanem a hallgatók száma fog drasztikusan csökkenni. Aáry-Tamás Lajos a fenti érveket a parlament oktatási bizottsága előtt is előadta.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán