A Prevenciós Bűnözés-Statisztikai Adattár (PRE-STAT) térinformatikai alkalmazás adatait már bárki lekérdezheti az ügyfélkapuja segítségével, és megnézheti, hogy a saját településén milyen bűncselekményekből mennyi történt az elmúlt években. A HelloVidék a PRE-STAT adatai alapján összegyűjtötte, hogy mely megyékben milyen arányú a kiskorúak veszélyeztetettsége a bűnözési statisztikák szerint.
A kiskorú veszélyeztetése tényállást a Büntető Törvénykönyv 208. § (1) bekezdése tartalmazza, mely szerint bűncselekménynek minősül a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődésének veszélyeztetése, amennyiben azt a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy követi el. A cselekmény aktív és passzív módon is megvalósulhat: leggyakoribb esetei a mulasztás (például alultápláltság, elhanyagolás), valamint a szándékos veszélyeztetés (például a gyermek rendszeres bántalmazása). A skála azonban sokkal szélesebb, mint amilyennek tűnik: akár a kapcsolattartás akadályozása vagy a tanköteles korú gyermekek igazolatlan hiányzásainak gyarapodása is veszélyeztetésnek minősülhet.
2018-ban összesen 1041 esetben emeltek vádat kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt Magyarországon, ez a szám évek óta nem volt ilyen alacsony.
Ha az elmúlt 5 évet nézzük, akkor a következőképpen alakult hazánkban a kiskorú veszélyeztetéssel kapcsolatos esetek aránya: 2014-ben 1478, 2015-ben 1603, 2016-ban 1414, 2017-ben 1243, 2018-ban pedig 1041 esetet regisztráltak.
A PRE-STAT adatai szerint tavaly Budapesten történt a legtöbb eset, mely 190 cselekményt jelent. A vidéki megyéket tekintve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrálták a legtöbb esetet, egy év alatt összesen 85 kiskorú veszélyeztetésének ügye került a hatóságok elé. Fontos megemlíteni, a megyében az elmúlt 5 évben nem volt még ennyire alacsony a kiskorú veszélyeztetések száma: a 2018-as adatot megelőző évben 128, 2016-ban pedig 180 esetet tartottak nyilván. 2018-ban Borsod-Abaúj-Zemplén megyét Veszprém követte 82 esettel, majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye állt a harmadik helyen 79 esettel.
Az összes esetet tekintve Tolna megyében történt tavaly a legkevesebb kiskorú veszélyeztetésével összefüggő bűncselekmény, szám szerint 9 darab. Hasonlóan alacsony értéket ért el Komárom-Esztergom és Zala megye is: az előbbiben 11, az utóbbiban pedig 17 kiskorú veszélyeztetési ügy került a hatóságok elé egy év alatt. Az említett megyék mellett még Békés, Nógrád, Fejér, Somogy és Vas megyékben is viszonylag alacsony volt a kiskorú veszélyeztetéssel kapcsolatos ügyek száma.
Mivel a megyék eltérő mérettel és lakosságszámmal rendelkeznek, a relatív értékeket is érdemes szemügyre venni. Teljesen átrajzolódik a térkép, ha nem az abszolút mutatókat, hanem a relatív értékeket vesszük figyelembe.
A PRE-STAT 100 ezer főre jutó kiskorú veszélyeztetési területi adatait szemlélve már nincs olyan kirívó aránya Budapestnek, mint az abszolút adatoknál - sőt, kimondottan alacsonynak mondható a 10,85-ös érték. Bár az összes esetet tekintve a megyék közül évek óta Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb a kiskorú veszélyeztetések száma, a lakosságszámhoz viszonyítva már egyáltalán nem rendelkezik a megye kiemelkedő számmal.
Olyannyira, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében majdnem fele annyi esetet tartottak nyilván tavaly, mint Veszprém megyében.
A 100 ezer főre jutó kiskorú veszélyeztetési ügyekből Veszprém megyében volt tavaly a legtöbb, összesen 29,28 darab, ezzel együtt Veszprém megyében majdnem hétszer annyi gyermekveszélyeztetést regisztráltak, mint a legalacsonyabb értékkel rendelkező megyében. 2018-ban közül Komárom-Esztergom és Tolna megyékben volt a legalacsonyabb a 100 ezer főre jutó kiskorú veszélyeztetések száma 4,29 és 4,94 értékekkel, de a lakosságszámhoz képest Pest és Zala megyékben is alacsony volt az esetek száma.