Hárs Éva Veszprémben született, tanulmányait Budapesten végezte, muzeológusi és művészettörténészi pályafutása is a fővárosban indult, élete és szakmai munkássága azonban - a "Zsolnay-kerámia csábítására" - Pécsett teljesedett ki, igazi otthona a baranyai megyeszékhely lett.
A művészettörténész 1955-ben a Zsolnay-gyár gyűjteményének kezelőjeként kezdett dolgozni. Több mint 60 éven keresztül kutatta a gyár történetét, feldolgozta díszkerámia-termelését, a Zsolnay-kutatásban egyedülálló, mintegy 30 ezer adatos adatbázist hozott létre.
Hozzátették: Hárs Évának számos publikációja, könyve jelent meg a Zsolnay-kerámiáról. Kezdeményezte a Gyugyi-gyűjtemény Pécsre vitelét, majd Gyugyi Lászlóval kitalálója és rendezője volt az alkotásokból a Zsolnay Kulturális Negyedben látható kiállításnak.
Felhívták a figyelmet arra, hogy Hárs Éva igazgatása alatt, 1969 és 1983 között vált a Janus Pannonius Múzeum országosan és nemzetközileg is jelentős szakmai központtá, ezzel egyidejűleg Pécs pedig múzeumvárossá.
A művészettörténész irányításával jött létre a pécsi "Múzeum utca", a Janus Pannonius Múzeum több magángyűjtő, kortárs alkotóművész, köztük Victor Vasarely adományával gyarapodott, és már az 1970-es években megélénkültek az intézmény kortárs európai képzőművészeti kapcsolatai.
Felhívták a figyelmet arra, hogy Hárs Éva támogatta a Pécsett élő kortárs képzőművészeket, publikációkkal, kiállítások rendezésével népszerűsítette őket, feldolgozta a Kossuth-díjas Martyn Ferenc festőművész életművét, több könyve között Martyn oeuvre-katalógusa is megjelent.
Hárs Évának tizenhárom önálló kötete és mintegy száz tanulmánya jelent meg a 20. századi magyar képzőművészetről és a Zsolnay-kerámiáról.
Hangsúlyozták: elhivatott pécsi volt, aki múzeumigazgatóként és Zsolnay-kutatóként is sokat tett a város kultúrájának gazdagodásáért, képző- és iparművészeti örökségének megőrzéséért, nemzetközi ismertségének, elismerésének kiteljesedéséért.