Noha az elmúlt években pozitív trend kezd kibontakozni a házasságkötések tekintetében Magyarországon, egyelőre nem beszélhetünk komoly fordulatról. A KSH legfrissebb adatai szerint a házasságkötések száma 5,5 volt 1000 lakosra vetítve 2018-ban, ami erőteljes növekedés a 2010-es, 3,6-os mélyponthoz képest, ugyanakkor jócskán elmarad évtizedes visszatekintésben. Magyarországon 1960-ban majdnem 9 házasság jutott 1000 főre, az 1970-ben mért csúcson pedig ez a mutató 9,3-on állt.
Mivel a házasságkötések száma erőteljesen visszaesett az elmúlt fél évszázadban, így feltételezhetnénk, hogy a válások száma is követi ezt a trendet. Ez azonban nem így volt: míg 1960-ban 1,7 darab válás jutott ezer lakosra vetítve, addig 1980-ban már 2,6-on állt, és 2010-ig nem is nagyon változott ez a mutató. A fenti grafikonon is látható, hogy 2010 és 2013 között némileg csökkent a válások száma, azóta viszont 2 körüli darabszámot jelez a statisztika. Összességében ez azt jelenti, hogy
arányaiban ma a házasságok nagyobb része végződik válással, mint korábban.
Konkrét számokban pedig mindez így néz ki: a KSH adatai szerint a válások évenkénti száma az ezredfordulót követő évtizedben 24-25 ezer körül alakult, amelyben az ezt követő években határozott csökkenés következett be. 2014-ben - ötven év után először - 20 ezer alatt maradt a számuk, a következő évben viszont ismét e fölé emelkedett. 2016-ra a felbontott házasságok száma már 20 ezer alá csökkent.
A leghűségesebb települések
Regionális bontásban azért ennél jóval összetettebb a kép. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) friss statisztikáit górcső alá véve ugyanis egyértelműen kiderül, hogy komoly a szórás megyei bontásban: míg Nógrád megében 1,704 eset jutott 1000 lakosra vetítve 2017-ben, addig a mérleg mésik oldalán Baranya megye áll 2,131-es esetszámmal. Amennyiben pedig járásonként is megvizsgáljuk a helyzetet, akkor kiderül, hogy még erőteljesebb a polarizáció.
A legkevésbé hűséges magyar településeken (Dunaújvárosi járás, 2,604 eset/ezer lakos) ugyanis több mint 2,5-szer több válás jut ezer lakosra, mint a leghűségesebb magyar településeken.
Na persze fontos kiemelni azt, hogy a válások számát éppúgy meghatározzák a különböző demográfiai mutatók, mint a házasságkötések számát, vagy épp a gyermekvállalási hajlandóság alakulását. A korösszetétel, az elvándorlás például mind-mind olyan folyamatok, amelyek komoly kilengést idézhetnek elő a statisztikai mutatókban. És akkor nézzük, hol jelent igazán sokat ma a házasság intézménye Magyarországon:
- 10. Cigándi járás - 1,081 eset/1000 lakos
- 9. Fehérgyarmati járás - 1,064 eset/1000 lakos
- 8. Záhonyi járás - 1,045 eset/1000 lakos
- 7. Sümegi járás - 0,961 eset/1000 lakos
- 6. Tolnai járás - 0,957 eset/1000 lakos
- 5. Mórahalmi járás - 0,949 eset/1000 lakos
- 4. Zirci járás - 0,931 eset/1000 lakos
- 3. Szentgotthárdi járás - 0,866 eset/1000 lakos
- 2. Csengeri járás - 0,825 eset/1000 lakos
- 1. Pannonhalmi járás - 0,822 eset/1000 lakos