A digitalizációt megelőzően az iskolai zaklatás az intézmény négy fala közt rekedt, hazatérve pedig a kis nebulók fellélegezhettek. Nem így a XXI. században, amikor a közösségi média és a kütyük révén bárhol és bármikor utolérhetik a bántalmazók áldozataikat. Hiba lenne viszont azt gondolni, hogy ezek csupán apró bosszúságok, mert a következmények sok esetben nem maradnak el, a probléma tehát igenis valós. Egy, az országban egyedülálló kezdeményezés, a Bajai Ifjúsági Fórum éppen ezért nem kisebb célt tűzött a zászlajára, hogy mind az iskolai, mind a munkahelyi zaklatással felveszi a harcot.
A központ gondolata még az év elején formálódott meg, akkor kereste fel Hal Melinda, a Semmelweis Egyetem Alkalmazott Pszichológia Tanszékének oktatójaként és a Bajai Szent Rókus Kórház Pszichiátriájának pszichológusaként Bajai város egykori polgármesterét, élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkárt, Zsigó Róbertet, hogy az álom valósággá válhasson a dél-alföldi városban. Kilenc hónap leforgása alatt az elmélet rekordgyorsasággal gyakorlattá fejlődött, szeptember 20-án pedig elérkezett az idő az ünnepélyes átadóra. A kezdeményezés a korábban említett két intézmény együttműködésének köszönhetően jött létre orvosolandó azt a problémát, hogy bár a nőket és gyerekeket a családon belüli erőszaktól védő szervezetek hálózata egy jól kiépített, konstruktív rendszer, addig a fiatalkorban elszenvedett zaklatásokra máig nem megoldott a hatékony segítségnyújtás.
A projekt ötletgazdája, Hal Melinda elárulta, kezdetben éppen a segítség híján egyedül maradt gyerekek miatt a kallódó nevet szerette volna adni a központnak, azonban annak pejoratív értelme miatt végül Bajai Ifjúsági Fórum formálódott belőle. A pszichológus, közgazdász kifejtette, 2012-ben a bajai és budapesti fiatalok körében egy, az agresszió kapcsán végzett reprezentatív kutatás igazolta a nemzetközi szakirodalmakban már dokumentált lesújtó eredményeket.
A felmérés szerint minden második fiatal évente legalább egyszer elszenved valamilyen fokú zaklatást, minden harmadik pedig rendszeresen kényszerül át- és megélni azt. Hal Melinda hangsúlyozta, hogy a központ nem csupán az iskoláskorú gyermekekre fókuszál, mivel a fiatalkorúak munkaerőpiacra lépésével a munkahelyi zaklatás problémája a mai napig ugyanolyan megoldatlan társadalmi jelenség, így a központban nekik is szeretnének segítő kezet nyújtani.
A Bajai Ifjúsági Fórum (BIF) komplexen lép fel a fiatalkorúak zaklatása ellen, aminek fontos része a prevenció, melynek során mind a szülőket, mind a fiatalokat edukálják a lehetséges veszélyekre, hogy megelőzzék a konkrét bántalmazást, legyen az verbális vagy nonverbális, fizikai jellegű, illetve a már elszenvedett zaklatást követően segítséget és kezelést nyújtanak a sértetteknek. Hal Melinda azonban nyomatékosította, fontos, hogy a fórum ne áldozatsegítő központként ragadjon meg a köztudatban, mert ugyanúgy várják a tényleges bántalmazókat is.
Ez egy olyan központ, ahol bárki segítséget kaphat. Így, hogyha van valamennyi belátása annak az agresszornak, hogy dühkezelési probléma, indulatkezelési vagy érzelemszabályozási nehézség áll a háttérben, akkor ő is besétálhat hozzánk és tudunk neki segíteni, hiszen a következményeket ő sem szeretné elszenvedni
– fejtette ki a pszichológus. És hogy mivel lehet a fiatalokat rávenni arra, hogy egy ilyen fórumon segítséget kérjenek? A jelszó a digitalizáció.
A BIF fontos építőköve, hogy a kütyük világában felnövekvő fiatalok számára olyan közeget teremtsenek, ahol jól érzik magukat, a fölös idejüket kellemes játékkal, közösségi programokkal tölthetik, amiben fontos szerepet kapnak a különböző virtuális valóságot szimuláló eszközök, számítógépek és digitális játékok. A központ munkatársai azt remélik, hogy minél több időt tölt valaki náluk, kialakul egy bizalmi kapcsolat, egy biztonságérzet, így az oda látogató előbb vagy utóbb, de mer segítséget kérni a szakemberektől. A központ harmadik lába a kutatás, fejlesztés és innováció, amelynek értelmében a meglévő technológiai eszközökkel, tudományos mérőeszközökkel az elért eredményeket szakmailag alá is tudják támasztani.
Ezeket kiegészítjük például neurofeeadback (EEG biofeedback- a szerk.) rendszerrel, ami hozzáteszem, hogy Baján az első, ilyet nem használ még senki. A kutatásfejlesztésben új mérőeszközöket vetünk be, itt lehet érteni az applikáció-fejlesztést és a papír alapú mérőeszközöket is, ezeket szintén fejlesztjük, és a központnak a tagjai, a fiatalok, valamint az őket kísérő felnőttek lesznek az első tesztelői ezeknek az innovatív technológiáknak, amit a Semmelweis Egyetem és a Bajai Szent Rókus Kórház együttműködése biztosít a számunkra
– emelte ki a BIF ötletgazdája.
Az ünnepélyes átadón előadást tartott Prof. Dr. Rihmer Zoltán Széchenyi-díjas egyetemi tanár, az MTA doktora, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a köznyelvben divatossá vált valakire rögtön rásütni a depresszió bélyegét, hogyha rossz a kedve és alulmotivált, viszont az egyéni, munkahelyi és társadalmi diszkomfort nem azonos a pszichopatológiai betegséggel. Mindezek ellenére a tüneteket igenis komolyan kell venni, mert sokszor a magatartási problémákat nem egy már meglévő vagy a kialakulóban lévő betegséggel azonosítják, hanem egyszerűen csak azt mondják, hogy valaki rossz gyerek. Bár a 18 év alatti megbetegedések aránya a felnőttekhez képest jóval alacsonyabb, hiba lenne minderre nem létező problémaként tekinteni, mert a depresszió okozta kár lényegesen nagyobb, mint az az összeg, amibe a beteg kezelése kerül, az idejében észlelt zaklatás felfedezésével pedig elejét lehet venni a betegség kialakulásának.
A BIF, és akik mögötte állnak
A Baja belvárosában ingyenesen látogatható központ mindenki érdeklődő számára nyitva áll, legyen szó a buszra várakozó, unatkozó fiatalról vagy éppen a munkahelyén zaklatást elszenvedett huszonéves munkavállalóról. Az országban egyedüli, komplex megoldást kínáló fórum koncepciója mellett azonban ugyanolyan fontos, hogy kik azok a személyek, akik a Bajai Ifjúsági Fórum címszó alatt sorakoztak fel. Az alábbiakban néhány szakember mutatkozik be, akik a HelloVidéknek többek között azt is elárulták, miért érezték fontosnak, hogy egy ilyen kezdeményezéshez csatlakozzanak.
Az ötletgazda, Hal Melinda elárulta, hogy a 2012-es kutatást követően sokan keresték fel személyes problémákkal, akik az akkori rendszer szerint rögtön az egészségügybe érkeztek meg. „Az első gondolatom az volt, hogy a fiataloknak nem kellene az egészségügyi rendszerbe keveredni, nem való számukra a pszichiátriai ellátás, nem úgy kell velük bánni, mint a felnőttekkel. Erre ráerősített az a tény, hogy rendkívül sok olyan, már felnőtt, 40-50 éves személy érkezett a kutatás hírének hatására, akik csak most kezdik el feldolgozni a fiatalkorban elszenvedett traumákat. Emellett meg kell említenem, hogy sokan keresnek fel minket krónikus fejfájással vagy más testtájat érintő, hosszan elhúzódó fájdalommal, ami a másik profilunk, hogy ezek a tünetképződések sokszor összekapcsolódnak a korábban átélt traumákkal” – részletezte a pszichológus, közgazdász a BIF életre hívásának legfőbb okait.
Az egészségügyi rendszertől elkülönülő központ így leveszi a terhet mind a pszichiátriai intézményrendszer, mind a szociális szférában dolgozók válláról, és igény esetén a szülőket, pedagógusokat, egész osztályközösségeket is bevonva tudnak hatékony megoldást kínálni a zaklatással kapcsolatos szituációkra, ami a szemléletformálást egy kisebb közösségben is képes megvalósítani. Ennek kapcsán a BIF megalkotója elmondta: „Nagyobb összetűzések még mindig lesznek, de ezek nem érik el a zaklatás fogalmát, mert egy kicsit jobban belegondolnak abba, hogy mit mondanak, mit írnak le, mit tesznek azokkal a fényképekkel, amiket készítettek mondjuk az osztályban.” Ilyen alkalmakkor pedig
az agresszorokat, a fizikai vagy verbális bántalmazókat is szívesen várják, mert egy konkrét ügyben sem tisztán feketék-fehérek a szerepek, így lehet, hogy az agresszorok ugyanúgy áldozatok.
A BIF megalkotója a HelloVidék kérdésére elmondta, a szakembergárdájuk úgy állt össze, hogy a kicsikkel és nagyokkal foglalkozó pszichológus kollégák mellett aktívan részt vesznek a munkában pedagógusok, gyógypedagógusok, óvodapedagógusok, szociális munkások, sőt a digitális eszközök miatt mérnök tanárok is, így mindenki a saját kompetenciájának megfelelő segítséget tudja nyújtani a központba érkezőknek. „Amiben elsődlegesen részt veszek, az a műhely vezetése, a szervezési munkák, szakemberek megkeresése, de ugyanúgy szeretném továbbvinni a filmklubunkat, ahol az iskolai és munkahelyi zaklatásról, szerhasználatról vetítünk filmeket, majd ezt követően beszélgetünk a jelenlévőkkel. Emellett szeretnék létrehozni egy Szülőklubot is, ahová remélem, olyan sok jelentkező lesz, hogy nem leszek itt elég egyedül mint terapeuta vagy mint foglalkozásvezető” – összegezte teendőit a pszichológus, közgazdász.
A központ egyik pedagógusa Bartókné Borsódi Zsófia kollégiumi nevelőtanári szakértelmét szülői tapasztalatai egészítik ki, így komplex segítséget tud nyújtani a programok szervezésében, illetve azok lebonyolításában, szakértői szerepekben. Mayer Istvánnal való közös munkában a honlap építésében, csinosítgatásában is részt vesz, amely platform elengedhetetlen ahhoz, hogy mind a szülők, mind a fiatalok számára biztosítja, hogy egy-egy személyes találkozó előtt pontosabb képet kapjanak a BIF működéséről és az ott igénybe vehető szolgáltatásokról. Bartókné Borsódi Zsófia elmondta, pár hónap leforgása alatt a központ támogatása igazi szívügyévé vált, amelyhez kislánya révén némi személyes érintettség is társult.
A kislányom most lesz hatéves, és már az óvodában elkezdték piszkálni az elálló füle miatt. Bántotta, de a műtét óta mérföldekkel nagyobb az önbizalma is, de ez nem fajult tettlegességbe és ki sem közösítették miatta, inkább az önképének az alakulására volt hatással. Főként azért álltam a Fórum mellé/mögé, mert úgy gondolom, hogy napjainkban ez (a zaklatás) és az általunk felkínált lehetőségek: közösségi tér a fiataloknak, kiskamaszoknak, tehetségkutatás és fejlesztés vagy az általam ez év őszén útnak induló Szülőklub olyan hiánycikkeket pótolnak, amik segíthetik a felnövekvő generáció tudatosabb, magabiztosabb fejlődését
– fejtette ki motivációit a pedagógus.
Ugyanúgy besegít a különböző papír alapú plakátok és szóróanyagok készítésébe a BIF grafikusa, Hoffmann Nikoletta, aki mindemellett a különböző irodai teendőkben is fontos szerepet vállal. „A probléma társadalmi aktualitása miatt kerültem Hal Melindához kezelésre, azt követően pedig ő említette, hogy csatlakozhatnék hozzájuk, így kerültem ide.” – vallott őszintén Hoffmann Nikoletta személyes érintettségéről, ami a központban minden bizonnyal segíteni fogja a diákokkal való kapcsolatteremtésben.
A BIF munkáját segítő, gyermekekkel foglalkozó pszichológus, Uglik Szimóna szakértelmével a hozzájuk forduló gyermekeket, fiatalokat és szüleiket fogja segíteni, aminek ugyanúgy részét képezik az egyéni tanácsadások és a csoportos foglalkozások, de a különféle edukatív programok szervezésében és lebonyolításában is részt vesz majd. „A gyermekek, fiatalok testi-lelki-szellemi fejlődéséhez kívánok hozzájárulni és minden bizonnyal a Bajai Ifjúsági Fórum egy olyan helyet hív életre, ahol erre teljes mértékben a modern technológiákkal lépést tartva adottak a lehetőségek. Azt gondolom, hogy a fórum megalakulása egy mérföldkövet jelent a bajai felnövekvő generációknak, fiatalságnak, családoknak. A társadalmi probléma aktualitása, továbbá a központ szolgáltatásainak sokfélesége, ezáltal széles közönséget érintő és ellátó jellege miatt éreztem úgy, hogy szeretnék bekapcsolódni a központ munkájába szakmai segítség nyújtásával. Nem utolsó sorban Hal Melindával, a Fórum megálmodójával közös sportmúltunk, régi ismeretségünk erősíti bennem a központ iránti lelkesedést, elköteleződést” – beszélt Uglik Szimóna a központhoz való csatlakozásának okairól.
Bár a központ csak szeptember közepén kezdte meg működését, Hal Melinda az ünnepélyes megnyitón arról számolt be, hogy már azt megelőzően is többen fordultak hozzájuk konkrét segítségnyújtás reményében. Az indulást követő időszakban korai lenne még hosszú távú jövendölésekbe bocsátkozni a BIF sikerességéről, a nyílt nap alapján viszont úgy tűnt, hogy az ifjúság számára kifejezetten vonzó közeget jelent a digitális eszközökkel felszerelt központ, ami még az újdonságot szkepticizmussal fogadók körüli falakat is képes lebontani. Minden tinédzserkori makacsság és dac ellenére a fiatalok is előbb-utóbb remélhetőleg ráébrednek majd arra, hogy többé egy segélykiáltásuk sem marad megértő és segíteni akaró válaszreakció nélkül.