A világháborúkat is megélt, a szocializmusban nevelkedett korosztály gyakran becsmérlően fogalmaz a fiatal generációkkal kapcsolatban, mint akik számára értéktelenné vált házasság, háttérbe szorult a gyermekvállalás és első helyre került a karrierépítés. Noha a „vádpontoknak” van alapja, nem szabad elfeledni, hogy az 1900-as évek óta a világ nagyot fordult, így a fiatalok gondolkodása is. Érett gondolkodás, biztos egzisztencia, a karrier derékba törése –sokan ezeket sorolják a 30-as, 40-es évekre tolódó gyermekvállalás okaiként. Egy „karrieristának” sem kell azonban a családalapítástól tartania, az országos hálózatban működő Család és KarrierPONT-ok ugyanis segítenek megtalálni az összhangot az anyaság, feleség, dolgozó nő hármas szereprendszerben.
A Magyarországon működő 71 vidéki Család és KarrierPONT elsődleges feladata, hogy segítse a nők munkaerőpiaci helyzetét és reintegrációját, a család-munkahely összeegyeztethetőségét, valamint hogy hozzájáruljon a nemi sztereotípiák lebontásához, mind gazdasági, mind társadalmi értelemben, helyi szemléletformáló eszközök segítségével. A HelloVidék felkeresett két dél-alföldi CSAK pontot, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a déli, délkeleti országban, és ezekre milyen válaszreakciót adnak az egyes szervezetek.
A megkérdezett Család és KarrierPont tagszervezetekben, Kalocsán és Füzesgyarmaton is 2018 augusztusában kezdődött meg a lakosság számára is érzékelhető munka az ügyfélszolgálat élesedésével, majd később többek között gyermekfelügyelettel, mentálhigiénés és HR tanácsadással, jogi segítségnyújtással, munkakereséssel és egyéb fejlesztő foglalkozásokkal bővült a szolgáltatási paletta. Noha a Bács-Kiskun megyei város háromszor akkora lélekszámú a Békés megyei településhez képest, a lakosság méretétől függetlenül mindkét CsakPONT vezetője úgy érzi, hogy környékbeli lefedettségük elég jó ahhoz, hogy az iroda híre előbb vagy utóbb elérjen azokhoz, akik leginkább rászorulnak a segítségre.
CsakPONT-unk a többi országban találhatóval azonos módon, mégis különleges hangulatú helyiségekkel és kiszolgálással várja azokat az ügyfeleket, akik a munkaerőpiacra szeretnének visszajutni. Itt elsősorban a GYES-ről, GYED-ről, illetve ápolási díjról visszatérő, valamint atipikus munkavállalási formát előtérbe helyező munkavállalókat, nőket, édesanyákat értjük, de nem hagyjuk figyelmen kívül az édesapákat, illetve a családok szerves részét képező másik generáció, a nagyszülők lehetőségeinek kibontakoztatását sem
– részletezte célcsoportjukat a füzesgyarmati központ szakmai vezetője, Kovácsné Czeglédi Mária Tünde.
Kalocsán a foglalkoztatás, munkakeresés, munkaerőpiaci reintegrációs képzések és tréningek miatt körülbelül 500 fő vette fel a kapcsolatot az irodával, akik közül 350 lakos ténylegesen igénybe is vette a felkínált lehetőséget, de a ténylegesen megszólított személyek száma ez idő alatt a 3000 személyt is elérte. „A kezdet kezdetén sokan személyesen bejöttek irodánkba, érdeklődtek tevékenységünkről, a lehetőségekről. Ma már bekerült a köztudatba a Kalocsai Család és KarrierPONT. Mivel Kalocsa kisváros ezért szájhagyomány útján is terjed az információ. Telefonos megkereséssel is folyamatosan érdeklődnek meghirdetett képzéseinkről. Konkrét segítségnyújtás a foglalkoztatást illetően: foglalkoztatási szakemberünk, Scherer Zsolt már 15 főt visszahelyezett a munka világába. Ez szép eredmény, mivel a projekt zárásáig 20 főt kell visszahelyezni” – számolt be büszkén az eredményekről a Bács-Kiskun megyei CsakPONT vezetője, Szűcsné Török Ilona.
Az országos hálózat bármely pontján kínálkozó lehetőségek tárháza ráadásul mindenki számára ingyenesen igénybe vehető, legyen szó pszichológiai szaktanácsadásról, hagyományos „gyermekmegőrzésről” vagy éppen továbbképzésről. A jobb szemléltetés érdekében azonban jöjjön néhány konkrét példa a bács-kiskuni és békési térségből! Füzesgyarmaton az országszerte azonos palettán mozgó szolgáltatások közül Az élet motorja: A NŐ című projektjükre a legbüszkébbek, ami egy több előadásból álló programsorozat, kiegészülve egészségszűréssel és kulturális eseménnyel, ahol a fő cél egy-egy olyan helyi nő életének bemutatása, aki mind magánéletében, mind munkájában és közösségi életében sikeres életutat tudhat maga mögött, így motiváló példaként állhat a környékbeli lakosok előtt. Kalocsán az angol és német nyelvi képzéseken, kézművességgel, főzéssel és mozgással kapcsolatos foglalkozásokon túl a Gyermekklub működését emelték ki, amely a városban egyedülálló szolgáltatásként segíti az édesanyák ügyintézését és a képzéseken való részvételét, amíg a 2-6 éves korú lurkókra szakképzett óvónők vigyáznak az életkori sajátosságok szerint felszerelt bel- és kültéri helyiségekben.
Habár a CsakPONTok profilja nem direkt a munkaerő-közvetítés, nekik sem szabad szemet hunyniuk a térségben élő nőket érintő munkaerőpiaci problémák felett. „Az egyik legnagyobb probléma, hogy Kalocsán kevés a nagy létszámú női munkaerőt foglalkoztató munkáltató, a nagyobb cégek a mezőgazdaság, fémfeldolgozás, szállítmányozás területéről kerülnek ki, nekik a férfi munkaerőre van szükségük. Ez a Kalocsai Járás egészére elmondható. Az atipikus foglalkoztatási formák a területünkön nincsenek igazán elterjedve, ez szintén gondot okoz a női álláskeresők elhelyezkedése során. Kevés az olyan munkakör, ahol részmunkaidőben, esetleg otthoni munkavégzés keretében lehetne munkát vállalni” – beszélt Szűcsné Török Ilona, a kalocsai központ vezetője a várost és környékét sújtó nehézségekről. Utólag megjegyezte, emellett nincs olyan munkáltató, aki kifejezetten az atipikus foglalkoztatási formákat preferálná, ezért jobbára csak egy-egy főt foglalkoztatnak félállásban vagy részmunkaidőben, esetleg távmunka keretében.
A családalapítással járó problémakörrel kapcsolatban a füzesgyarmati szervezet vezetője is hasonlóképp nyilatkozott. „Véleményünk szerint a nők foglalkoztatásának atipikus formában történő módjának alkalmazása igazán fontos lenne, hiszen rendkívüli szervezést és erőfeszítést, túlterheltséget jelent egy háziasszony, feleség, édesanya számára egy tipikusan 8 órában, klasszikus értelemben vett munka elvállalása. Erre vonatkozóan nem tudjuk azt mondani, hogy régióspecifikus jelenség, hiszen a projekt célja is alátámasztja, hogy ma Magyarországon különös figyelmet kell fordítani ezen munkavállalási forma népszerűsítésére, illetve meg kell kezdeni a munkáltatók ilyen irányú érzékenyítését és az atipikus munkavállalási forma bevezetésének lehetőségét. Mindemellett el kell mondani, hogy az ügyfelek saját maguk is nehezebben fogadják el és látják meg a lehetőséget az atipikus munkavállalási formában. Ebben talán az időarányos javadalmazás mértéke lehet a gond” – fogalmazott Kovácsné Czeglédi Mária Tünde.
A szakmai vezetők úgy érzik, hogy a nők munkaerőpiacra történő reintegrációját mind a cégek rugalmatlan vállalati stratégiája, mind pedig a családok részéről jelentkező sajátosságok nehezítik, ezért nem túlzás úgy fogalmazni, hogy a család- és gyerekbarát munkahelyek kultúrájának csupán a hajnalán járunk Magyarországon. Habár a Család és KarrierPONTok gyakorlata szemmel láthatóan bevált, a pozitív folyamatok pedig lassacskán beindultak, a jó gyakorlat jövője mindkét térségben előre datált, hacsak időközben nem lép érvénybe valamilyen rendkívüli intézkedés annak meghosszabbításáról. A kalocsai központ szakmai vezetője forráshiányra hivatkozva közölte, hogy a Kalocsai CsakPONT működése ez év novemberében a jelenlegi formájában véget fog érni.
Én magam és munkatársaim is a Család és KarrierPONT további működését szorgalmaznám, hiszen így lenne értelme annak, amit eddig tettünk. Nagyon szomorú, hogy felépítettünk eddig valamit és vége. De mivel mi nem egy egyesület vagyunk, hanem egy önkormányzati fenntartású intézmény a projektgazda, ezért nekem ezt nincs lehetőségem eldönteni. Egy egyesület tud pályázni működési és szakmai költségekre és folytatódhat tovább a munka, mi viszont nem
– adott hangot csalódottságának Szűcsné Török Ilona szakmai vezető.
Noha a füzesgyarmati szervezetre is hasonló sors vár, a Békés megyei pont képviselője igyekszik pozitív maradni a további működést illetően. „A központ funkciójának megtartása akár minimális átszervezéssel, tevékenységbővítéssel megfelelő állami finanszírozás és esetleges önkormányzati hozzájárulás, szándék mellett szükséges lenne. A híd szerepét nem szeretik felvállalni a közösségek. Mi megtettük, amelynek elégséges alapot adott a projekt időszaka. Ennek a munkának a folytatása fontos lenne. Nem is az egyesület szemszögéből nézve, hanem sokkal inkább a település közösségének, a térségben elfoglalt szerepének egyedisége által. Úgy véljük, hidat építeni kell és megújítani, nem pedig aláaknázva lerombolni egy adott pillanatban” – tekintett bizakodóan a jövőbe Kovácsné Czeglédi Mária Tünde.
Címlapkép: Getty Images