Első lépés: a beszerzés
Húsvétkor minden magyar asztalra kerül sonka, vagy valamilyen füstölt hústermék. Vehetünk füstölt csülköt, darabban füstölt combot (esetleg a szalonnarésszel együtt), tarját, kötözött combot vagy lapockát, attól függően, hogy a kicsit szaftosabb, zsírosabb vagy a szárazabb, zsírmentesebb húsféléket kedveljük. Egyre többen részesítik előnyben a parasztsonkát is, amit a hentes kívánság szerint darabol.
Sonka és füstölt hústermék a vidéki piacokon, boltokban
Sonkából a húsvéti időszakban mintegy 0,7-0,8 kilogramm fogy fejenként, ez a sonkafogyasztás pedig átlagolva 1700 forintunkba kerül személyenként.
Ez is az oka annak, hogy egy vidéki piacon is viszonylag nagy a szórás a húsvéti sonkák, tarják, karajok árában, annak ellenére is, hogy a tenyésztők, akik maguk árulják a termékeiket, elmondásuk szerint nem tudnak-mernek árat emelni. Náluk a húsvéti sonka és tarja, karaj kilónkénti ára 3000 és 4000 Ft között mozog, a minőségük ugyanakkor garantált, csak hús van bennük, nem gyorspácoltak, és nincsenek felvizezve.
A mangalica kötözött sonkát idén 5500 Ft kilóáron értékesíti a Kövér Tanya, több mázsával készítettek az ünnepekre. Egy hónapja felment az élőhús ára 650 forintról 1050 forintra, így a húsfeldolgozó-hentes vállalkozások előbb-utóbb kompenzálásra kényszerülnek. Jelenleg az egyik legnagyobb kelet-magyarországi húsforgalmazó cég a kötözött húsvéti sonkát 2990 forintos, az egész szívsonkát egyben 3470 forintos, a füstölt tarját 3990 forintos, a csülköt pedig 3560 forintos kilóáron értékesíti a boltjaiban. A webáruházukban ennél valamivel drágábbak a termékeik. Elmondták a kérdésünkre, hogy ez az ár a napokban is felmehet, de májusban biztosan jönnek az emelések.
A minőséget meg kell fizetni
De hol vegyünk jó sonkát, és hogyan ismerjük fel a minőséget? A legjobban akkor járunk, ha nem hipermarketben vásárolunk húsvéti sonkának mondott gyorsérlelt, gyorspácolt készítményeket, hanem a kistermelőktől, piacon vagy kistermelői boltokban szerezzük be a minőségi terméket. Ők ugyanis időben elkezdték a különféle sonkák érlelését, ami hagyományosan sóval tartósítást, bükkfán füstölést, majd szárítást jelent. A lényeg: sose vegyünk gyorspácolt, fóliázott sonkát, ha pedig túl olcsónak tűnik a termék, jusson eszünkbe a mondás: "Olcsó húsnak híg a leve!". Vagyis a minőséget ebben az esetben is meg kell fizetnünk. De évente egyszer van csak húsvét, így ilyenkor ne a sonkán spóroljunk, ha tehetjük. Ökölszabály, hogy a sonka kilója soha nem lehet kevesebb, mint a nyers disznóhús!
Ne dőlj be a reklámoknak, nincs olcsó, de jó sonka!
A sonka hagyományosan nyers sertéscombból vagy lapockából készül sózással, több hétig tartó pácolással, füstöléssel, majd több hónapig tartó érleléssel. Ez a hagyományos elkészítési mód, de a boltok polcain másként készített sonkák is megtalálhatóak.
Ilyenek a gyorspácolt sonkafélék, amelyeknél a páclevet befecskendezik a húsalapanyagba, azzal rövidítve a gyártáshoz szükséges időt
- árulta el Dr. Jónás Gábor, a MATE Állatitermék és Élelmiszertartósítási Technológiai Tanszékének munkatársa az Agrárszektornak.
A gyorspácolt termékek a páclébevitel miatt szaftosabbak, mint a hagyományos sonka, ugyanakkor az ízélmény a töredéke a hagyományos eljárással pácolt termékhez képest.
A gyorspácolt termékek kötözve vagy hálózva, egészben vagy darabolva, vákuumcsomagolásban kerülnek kereskedelmi forgalomba, míg a hagyományos sonkákat egészben, általában csomagolás nélkül kínálják.
A szakember elmondta, hogy a húsvéti asztalra való sonka vásárlásánál bizonytalanságra adhat okot az, hogy a vásárló nem „lát bele” a termékbe, bizonyos értelemben „zsákbamacskát” vesz. Ilyen esetben célszerű darabolt terméket választani, amelyen látható a termék metszéslapja. A jó minőségű sonka metszéslapja egyöntetűen bordó színű és nem láthatóak rajta bevérzések. Érdemes a sonkát borító bőrt is megvizsgálni. Jónás Gábor szerint csak olyan terméket szabad választani, amelyen a bőr tiszta és teljesen szőrtelenített. A sonka - ujjal megnyomva - nem lehet se túl puha, se túl kemény. A gyorspácolt, vákuumcsomagolt sonkák esetében érdemes szemügyre venni, hogy a csomagolóanyag és a sonka között van-e páclékiválás. Ha valaki ilyennel találkozik, az túlzott páclébevitelre és/vagy gyengébb húsminőségre utalhat.
Mindig ellenőrizzük a címkét
A termék címkéjét minden esetben ellenőrizni kell! Ez nemcsak a minőségmegőrzési időről és a felhasznált anyagról nyújt információt, hanem a sonka előállításának módjáról is. A termék megnevezésében erre utalni kell. Így könnyen meggyőződhetünk arról, hogy hagyományos vagy gyorspácolással készített termékkel van-e dolgunk. A címkén a nyers sonkák esetében a „nyers sonka”, a hőkezelt sonkák esetében „főtt sonka” vagy „sült sonka” alapmegnevezés olvasható. Érdemes a címkén ellenőrizni, hogy a „füstölt” vagy a „füstölt ízű” kifejezés szerepel-e. Előbbinél keményfa égetéséből származó füsttel közvetlenül füstölik a sonkát, míg utóbbinál füstaromát juttatnak bele.
Azoknak, akik a hagyományos pácolt, füstölt sonka ízt keresik, nem javasolt a „gyorspácolt” és „füstölt ízű” jelzővel ellátott termékek választása.
A kiváló főtt sonka titka: az áztatás és a főzési idő
Az a legjobb, ha áztatás előtt előbb megkóstoljuk a sonkát, és a sósságától függően áztatjuk be, egy éjszakára vagy 3-4 órára. Jó sonka esetében az áztatásnak nem kell túl hosszú ideig tartania, valamint el is kerülhető, ha hideg vízben tesszük fel főni, majd miután felforrt, leöntjük róla az első vizet. Ez után újra tiszta, hideg vízben, amennyi ellepi, lassú tűzön, fedő alatt tegyük fel főni a sonkát. A főzővizet tetszés szerint fűszerezhetjük (de ha nem, az sem baj): kerülhet bele vöröshagyma, fokhagyma, egész fekete borsszemek, babérlevél, borókabogyó (sót még véletlenül se tegyünk bele!).
Az ínyencek fahéjjal és csillagánizzsal tehetik ízletesebbé a sonkát. Ha még szeretnénk fokozni az ízeket: bor és ecet hozzáadásával tovább gazdagíthatjuk a végeredményt, és félúton zöldségek (gyökérzöldségek, póréhagyma) is kerülhetnek a sonka mellé. A kolbászt is megfőzhetjük mellette, arra figyeljünk csak, hogy annak mennyiségtől függően csak feleannyi idő kell az elkészüléséhez, mint a sonkának. Ha pedig a tojást is a sonka mellett főzzük (előtte alaposan lemossuk, megtisztítjuk a nyers tojás héját), a főzőideje ne legyen több 10-15 percnél.
Így főzzük meg a sonkát, hogy a húsvéti asztal ínyenc fogása legyen
És el is érkeztünk a sokat vitatott kérdéshez: mennyi ideig is főzzük a sonkánkat? Vannak, akik az ahány kilós a sonka, annyi óráig főzzük elvet osztják, de legtöbbször kilónként 35-40 perces főzési idő elegendő, szigorúan alacsony lángon. A sonka fajtájától függően azonban lehetnek eltérések, ezért időnként ellenőrizzük hústűvel a sonkát a biztonság kedvéért.
A főzés közben elpárolgott vizet pótoljuk, de csak annyi vízzel, ami épphogy ellepi a sonkát. Ha kötözött sonkát főztünk, a kötöző anyagot szeletelés előtt fejtsük le a kihűlt sonkáról.
Egy 1,5 kg-os sonka esetében 2-2,5 órával számoljunk a sonkafőzés során. Akármelyik verzió mellett tesszük is le a voksunkat, érdemes többször ellenőriznünk, szükséges-e még tovább főzni a sonkánkat. Egyéni ízlésünktől is függ, van, aki úgy szereti, amikor magától szétomlik a főtt sonka, van, aki szereti, ha egyben marad.
Ha késznek nyilvánítottuk, húzzuk le a tűzről, és a saját levében hagyjuk kihűlni a sonkát. Mikor már teljesen kihűlt, a főzővíz tetejéről kanállal szedjük le a megdermedt zsírt, s csak ezután emeljük ki a sonkát. Miután leszárogattuk, fóliába csomagolva tegyük a hűtőszekrénybe, így a későbbiekben könnyebb lesz szeletelni. Ökölszabály, hogy várjuk meg mindig a szeleteléssel, hogy kihűljön a sonka!
Ne öntsük ki a főzőlevet!
A sonka főzőlevét véletlenül se öntsük ki, sokféleképpen felhasználhatjuk, akár kisebb adagokban le is fagyaszthatjuk későbbre. Nagyon finom kaszás leves készülhet belőle húsvét másnapján, de más levesek alapja is lehet, például nagyon finom savanyú burgonyaleveshez. De ételek ízesítőjeként is jól használható a bolti leveskockák helyett, babos és káposztás ételekhez kiváló.
Címlapkép: Getty Images