A hónap elején kiadott CSOK Plusz rendelet a támogatott hitel céljául szolgáló ingatlannal szemben is számos követelményt támaszt. Az egyik feltétel ezek közül az ingatlan jelenlegi vagy építés/bővítés utáni mérete, ugyanis a jogszabályban rögzítésre kerültek az ingatlan típusától, valamint a gyermekek számától függően minimálisan elvárt alapterületek, amelyek változtak is az eddigi követelményrendszerhez képest. A Credipass pénzügyi szakértői most az ezzel kapcsolatos kérdéseket járták körül annak érdekében, hogy ne ezen csússzon el egy-egy új támogatási kérelem elfogadása a jövő év elején.
Az már régóta ismert, hogy a CSOK Plusz által kínált támogatott hitellel kizárólag vállalt gyermek(ek) esetén lehet élni, az azonban újdonság, hogy a minimális alapterület meghatározásánál a gyermekek száma tekintetében figyelembe kell venni a már meglévő gyermekeket is. A hiteltanácsadó szakértői szerint arra is érdemes figyelmet fordítani, hogy milyen típusú ingatlan lesz a hitel célja, ugyanis ez is nagyban befolyásolja a sarokszámokat.
Az új rendelet különbséget tesz a lakás, illetve az egylakásos lakóépület (ház) fogalma között. Ráadásul új szabályozás lépett életbe az alapterületeket tekintve is, mind a használt, mind az új ingatlanok esetében. Ez fontos változás, hiszen eddig a használt egylakásos lakóingatlan (ház) esetén is elegendő volt a 40-60 négyzetméteres feltételnek való megfelelés, most azonban 70-90 négyzetméterre nőtt az elvárás, ez pedig további figyelmet igényel az otthonválasztásnál
– mondta el Fülöp Krisztián, a Credipass magyarországi vezetője.
A szakértők szerint, így előfordulhat olyan helyzet is, hogy az ügyfél által vásárolt hivatalosan, a társasházi alapító okirat szerint bejegyzett társasházi lakás, a CSOK Plusz jogszabály alapterület elvárásai szempontjából mégis önálló épületnek minősül. Ez a probléma jellemzően ikerházi, sorházi vagy láncházi lakásoknál fordul elő a tapasztalatok szerint – önálló egylakásos lakóépületnek minősítik ugyanis a kérdéses ingatlant abban az esetben, ha ez egy lakást magában foglaló, önálló tető- és épületszerkezettel, valamint a terepszintről közvetlen bejárattal rendelkezik. Ebben az esetben az ingatlannak pedig már 30 négyzetméterrel nagyobbnak kell lennie, mint lakás esetén.
Figyeljünk a hasznos alapterületre
Alaposnak kell lenni az ingatlan CSOK Plusz hitelhez elfogadható alapterületének pontos meghatározásánál is, hiszen sok esetben a rendelet által előírt úgynevezett „hasznos alapterület” nem egyezik meg a tulajdoni lapon szereplő hivatalos négyzetméteradatokkal, így nem lehet automatikusan az ott szereplő adattal számolni. Arról nem is beszélve, hogy családi ház esetén, a tulajdoni lapon nem található meg a lakóház területe, ugyanis csak a teljes telek mérete van feltüntetve. Tisztában kell lennünk azzal is, hogy többféle alapterület-meghatározás létezik, melyek között akár igen jelentős eltérések is lehetnek. Különbséget kell tennünk a bruttó, a nettó, a redukált és a hasznos alapterület között. A hasznos alapterület a leggyakrabban használt és alkalmazott kifejezés ezek közül, amelyet jó, ha ismerünk: ez a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.
A jogszabály által előírt alapterület-elvárásoknak való megfelelést az igénylést befogadó bank által kiküldött ingatlan értékelő szakember ellenőrzi, aki mind a négy fenti alapterület-kategóriát meghatározza. Ha az igénylő bizonytalan abban, hogy a CSOK Plusz elvárásainak megfelelő hasznos alapterületű ingatlant választott-e, akkor érdemes egy előzetes értékbecslést kérni, még mielőtt lezárulna az adásvétel
– tette hozzá Fülöp Krisztián.
Fontos azt is megjegyezni, hogy mivel ingatlanvásárláskor kötelező lakásbiztosítást kötni, ebben az esetben is más számítás vonatkozik a hasznos alapterületre, mint a CSOK Plusz esetében, például a teraszoknál csupán az alapterület fele számítható be, így érdemes ezeknek is még időben utánajárni.
Az alapterülettel kapcsolatos legfontosabb definíciók
- Bruttó: az épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület, melybe beleszámít a külső határoló falak és a belső válaszfalak vastagsága is.
- Nettó: helyiség vagy épületszerkezettel részben, vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe. Az ingatlan nettó alapterületébe beleszámít minden helyiség alapterülete, a falak belső kontúrján belül mérve. A belmagasságnak a nettó alapterület számításánál nincs jelentősége.
- Redukált: az épület eltérő hasznosságú és különböző fajlagos költséggel megépíthető építményrészeinek szorzókkal való egyneműsítésével kiszámolt területe. (Pl. egy 25 négyzetméteres amerikai konyhás nappali többet ér, mint egy ugyanilyen nagyságú szuterén lakrész.)
Címlapkép: Getty Images