Az új tanév kezdetével párhuzamosan ismét előtérbe kerültek az iskolakezdés kihívásai, melyekkel a magyar szülők szembesülnek. A Pénzcentrum friss felmérésében a lap a legfontosabb problémákról kérdezte a szülőket: hogyan birkóznak meg a tanévkezdés anyagi terheivel, mekkora a tanárhiány a környezetükben, és mennyire elégedettek az oktatás színvonalával. Az idei tanév legnagyobb vitatémája az iskolai mobiltelefon-használat tilalma, ami sok szülő, pedagógus, szakember figyelmét felkeltette. Cikkükben a felmérés eredményeinek első részét, a szülők véleményét és a legfontosabb trendeket mutatják be.
Elstartolt a 2024/2025-ös tanév, a tavalyi évhez hasonlóan idén is elkészítette a Pénzcentrum Iskolakezdés felmérését, hogy megtudjuk, mi okozza a legnagyobb nehézséget a magyar szülőknek. A legégetőbb kérdésekre kaptak választ: miből teremtik elő a magyar szülők a pénzt az iskolakezdésre, hol milyen tanárokból van a legnagyobb hiány, mi a véleményük az oktatás színvonaláról és vajon jut-e még pénz idén különórára?
Míg tavaly ilyenkor a tanszerek drágulása, a tanárhiány, és a státusztörvény körüli viták okoztak feszültséget, idén a figyelem középpontjába az iskolai mobiltelefon-használat tilalma került. A kérdőívüket összesen 5187-en töltötték ki, és bár nem reprezentatív, reményeink szerin valós képet kaphatunk a szülők gyermekeik tapasztalatairól véleményükről. Most a kérdések első harmadát elemezték ki, a hét második felére jönnek a további eredmények.
Mi alapján választottál a gyermekednek általános iskolát?
Az első kérdés az iskolaválasztásról szólt, kíváncsiak voltak, mi alapján választottak a szülők általános iskolát. Úgy tűnik, a magyar szülők nagy része kényelmes, és az intézmény távolsága alapján döntött. Legnagyobb arányban, a válaszadók 23,15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az iskola közelsége volt a fő szempont, 21,88 százalékuk általános iskolának a körzetest választotta, míg 20,07 százalékuknak a tanító személye volt a legfontosabb szempont.
De érdekes megvizsgálni a kérdésre érkezett válaszokat iskolai végzettség szerint is, ebből az derül ki, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknek a legfontosabb a közelség, illetve legnagyobb arányban ők íratták körzetes iskolába a gyerekeiket. Minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, ez annál kevésbé fontos. Nyilván ők feltehetően mivel jobban keresnek, mobilisabbak, nem okoz akkora gondot nekik a távolság. A tanító személye a diplomásoknál fontos, 23-25 százalékuk nyilatkozott így, míg erős iskolát is azok választottak nagyobb arányban, akik magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. Úgy tűnik, az ajánlás alapján és a barátok nem erős szempont hazánkban e kérdéskörben.
Mi alapján választottatok középiskolát?
A középiskola kiválasztásánál más lehetséges szempontokat soroltak fel, melyek közül a legerősebbnek az bizonyult, hogy a középiskola alapozza meg a továbbtanulást. Második legerősebb érv egy középiskola mellett, hogy milyen specializációt kínál, a harmadik pedig, hogy szakmát tanuljon a fiatal. A tanárok személye úgy tűnik itt már fontos, mindössze a kitöltők 2,87 százaléka tett le emellett a voksát.
Gondolkodsz azon, hogy a magyar közoktatás állapota miatt magániskolába íratod be a gyereked?
A magyar közoktatásról rengeteg kritikát olvashatunk, komoly szakemberek mondták el, hogy egyre romlik a színvonal. Radó Péter oktatáskutató szerint például folyamatosan zajlik az oktatás funkcionális leépülése Magyarországon: közoktatási rendszer kormányzása a 21. században visszatér az ötvenes-hatvanas évekre jellemző szélsőségesen centralizált bürokratikus modellhez, ami felszámolja az oktatás külső körülményekhez való alkalmazkodásra való képességét.
Nagy kérdés, hogy mindebből a szülők mennyit éreznek, és úgy tűnik sokat, a kitöltőink csupán egyharmada nem gondolkodott még el azon, hogy az állami intézmányek helyett más alternatíva mellett tegye le a voksát. A válaszadók 34 százaléka mondta, hogy jó lenne, de sajnos nem engedheti meg magának, 10,99 százalékának már eszébe jutott, és a válaszadóink 3,76 százaléka nyilatkozott úgy, hogy magániskolába jár a gyereket.
- Iskolai végzettség szerint az kiderült, minél többet tanult valaki, annál valószínűbb, hogy látja a közoktatás problémáit és elgondolkozott másfajta intézményen, a legmagasabb végzettségűek 15 százaléka pedig lépett is, és magániskolába jár a gyermeke. A legfeljebb általános iskolát végzetteknél ez az arány minimális, nyilván ennek anyagi okai is vannak.
- Lakóhely szerinti megoszlás szerint a fővárosiak, a Fejér és Zala vármegyeiek íratták legnagyobb arányban magániskolába a gyermekeiket, Tolna vármegyéből nem érkezett egyetlen ilyen válasz sem.
Egytől ötös skálán, összességében hányasra értékeled a hazai oktatás színvonalát?
Ha a szülőknek kellene osztályozni az iskolát a szokásos koordinátákban, azaz egy 1-5-ös skálán, a legtöbben közepest adnának, 22 százalék 4-est, 20,39 százalék elégségest, 5,79 százalék jelest, és 4,79 százalék buktatna.
Tapasztaltál a gyermeked osztályában tanárhiányt, vagy hallottál róla más osztályokban, évfolyamokon?
A tanárhiány évről évre komoly kihívást jelent a magyar közoktatásban, igaz, most a mobiltelefonok kitiltása elvitte a fókuszt. Bár a pedagógusképzések népszerűsége nőtt, és a felvételt nyertek száma alapján második helyen állnak, a helyzet az idei tanévben nem javul érdemben. A PDSZ becslése szerint legalább 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből, különösen a természettudományos tárgyakat, idegen nyelveket és informatikát tanító tanárok, valamint óvodapedagógusok és tanítók terén.
A kormány is érzékelte a problémát, és ígéretet tett a tanárfizetések folyamatos emelésére – ami azonban csak az egyik pillére a problémának. Gulyás Gergely megígérte, hogy folytatják a pedagógus béremelést, 2025-ben a diplomás átlagbér bruttó 1 millió 25 ezer forint lesz, ennek 80 százaléka lesz a tanárok fizetése, tehát 21 százalékos emelés várható januártól. De a megnövekedett adminisztrációs terhet enyhítéséről egyelőre nincs szó.
A kérdőívre válaszolók többsége, 78,39 százaléka tapasztalta, hogy kevés a tanár, leginkább Pest vármegyében, a fővárosban és Fejér vármegyében: itt az igennel válaszolók aránya 80 százalék felett volt. Legkevésbé Szabolcsban érződik a hiány, bár itt is közel 70 százalékot ért el az arány.
Arra is rákérdeztek, milyen szakosok hiányoznak leginkább a szülők szerint, a válaszok alapján
- a természetismeret,
- a matematika és
- a nyelvszakosok hiányoznak legjobban a rendszerből.
A teljes cikk ábrákkal a Pénzcentrumon olvasható.
Címlapkép: Getty Images