A vádlott 1996 évben Gersekapáton egy családi házban élt szüleivel és testvérével. A lakóhelyüktől hat háznyira lévő ingatlanban lakott egyedül a 84 éves sértett, aki idős kora ellenére a faluban mozgalmas életet élt, mezőgazdasági termények eladásával foglalkozott, valamint aranyékszerek értékesítését is végezte részben otthonában, részben a környékbeli városok piacán - közölte a Győri Ítélőtábla.
Mi történt?
1996. december 18. napján 6 óra és 7 óra 30 perc közötti időben egy ismeretlen elkövető felkereste a 84 éves sértettet, akit a készpénzének és a nála lévő ékszerek megszerzése érdekében bántalmazott. Az őt ért támadás alatt az idős nő kitartóan védekezett, melynek során megkarmolta az elkövetőt. A bántalmazást követően az ismeretlen tettes a sértettet megfojtotta, holttestét az udvari mellékhelyiségbe rejtette. Az elkövető 50.000 forintot és 30.000 forint értékű aranyékszereket tulajdonított el a sértettől.
Megszüntették a nyomozást
A bűncselekmény elkövetésekor elrendelt nyomozást a hatóság 1998. június 18-án megszüntette, majd a nyomozás 2021. április 13-án újra indult. Ekkor sikerült ugyanis a sértett körme alatt talált DNS-mintát összekapcsolni a vádlott személyével. A Szombathelyi Törvényszék a vádlottat bizonyítottság hiányában felmentette az ellene emelt vád alól. Álláspontja szerint a rendelkezésre álló közvetett bizonyítékokból (DNS-nyom, poligráf) nem vonható kizárólagos következtetés arra, hogy a vádlott volt az a személy, aki a vád tárgyává tett bűncselekményt elkövette.
Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a tényállás megalapozatlansága, a vádlott bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést.
Megszületett az ítélet
A Győri Ítélőtábla a 2024.11.07- én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság felmentő ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság bizonyíték értékelésével. Az eljárás során kétséget kizáróan nem vált bizonyítottá, hogy az emberölés bűncselekményét a vádlott követte el, erre közvetlen bizonyíték nem volt.
Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet tényállását kiegészítette azzal, hogy a vádlott a sértett halálát megelőzően az utcán a földről felsegítette a sértettet.
Így a vádlott DNS mintája ekkor is a sértett körme alá kerülhetett, nem csak akkor, amikor a vád szerinti bűncselekmény elkövetése során a sértett a támadójával szemben védekezett. Lényeges, hogy a másodfokú ítélet kihirdetését megelőzően mintegy 28 évvel elkövetett bűncselekmény helyszínelésekor a nyomozó hatóság nem talált ujjlenyomatot vagy kézlenyomatot, mint ahogy nem talált a megfojtott sértett nyakán DNS-mintát.
Így ugyan kétségtelen, hogy a sértett bűncselekmény áldozata lett, de az nem volt megállapítható, hogy azt a vádlott követte volna el.
Címlapkép: Getty Images