A katolikus nemzeti kegyhelyen egész novemberben az oltárra kerülnek azok a nevek, amelyeket a hívek a templomi padok végén található papírra felírtak és a perselybe helyeztek. Mátraverebély-Szentkúton nemcsak a halottak napja szól az elhunytakról, a reggeli szentmiséken egészen a hónap végéig imádkoznak értük a kegyhelyet működtető ferences szerzetesek.
Sok temetőben még mindig ég a mécsesekben egy-egy gyertya, de a halottak napja után kevesebben látogatják a síremlékeket. Az ország egyik legismertebb búcsújáróhelyén a szolgálatot teljesítő 6 ferences szerzetes viszont egész novemberben felajánlja imáját a testvérek szeretteiért.
Amikor meghalunk, a test elválik a lélektől. Mivel a test romlásnak indul, felmerül a kérdés, nem tévesztjük-e el az arányt, amikor sokmilliós síremléket építünk a halottaknak. Érdekes, az öregeknek, a dédszülőknek, ükszülőknek csak egy fakeresztjük állt, ugyanúgy eljutottak a mennyországba. Most meg milliós márványsírokat építünk, mondván, azok megmaradnak. Igen, 1-2 évtizedig biztosan. És utána? Milyen jó lenne, ha azokat, akiknek ezeket a nagy síremlékeket építjük, inkább életükben próbáltuk volna megszeretni és megtenni mindent, hogy a lelkük ne vesszen el
– összegezte az ünnep legfontosabb üzenetét a ferences szerzetes.
A bűnbánat, a gyónás visszavezet a kegyelem állapotába, az isteni létbe. Azonban a kialakult rossz szokások megmaradnak bennünk, ezért szükségünk van folyamatos megtisztulásra, vezeklésre. Máskülönben halálunk után a pokolba vagy a tisztítótűzbe kerülünk. A teljes búcsúval, amely a nemzeti kegyhelyen is elnyerhető, a tisztítótűzben szenvedőket a mennybe juttathatjuk. Ezért is érdemes zarándoklatra indulni és imádkozni a megholtakért.
Címlapkép: Getty Images