Magyarország a világ negyedig legelhízottabb országa. Minden harmadik felnőtt közül kettő vagy túlsúlyos, vagy elhízott.
Szakértők szerint a mozgásszegény életmód a napi nyolc, tíz órai ülést, fekvést, helyben állást jelent. Összességében olyan életvitelt, amelyben nyolc, tíz órán keresztül nem szerepel aktív mozgás. A mozgásszegény életmód következtében mind az izmok, mind a kötőszövetek állapotában minőségi romlás következik be, fittség helyett fáradékonyság, gyenge fizikum lesz egyre inkább jellemző. A vér- és nyirokkeringés lelassul, az anyagcsere szintén, elindul a hízás és ez maga után vonhatja akár a II-es típusú cukorbetegséget is, de az érrendszeri panaszok, keringési zavarok és légúti problémák is jelentkezhetnek.
A tudatos táplálkozás és figyelemfelkeltés lassan eléri a hatását, egyre többen kezdenek foglalkozni az egészségükkel. Sokan választják a mozgás legegyszerűbb módját, a futást. Valljuk be őszintén, legtöbbször gazdaságilag is ez a legcélszerűbb megoldás.
Azt azonban kevesen veszik figyelembe, nem mindenkinek jó a futás, szakember bevonása nélkül egyáltalán nem ajánlják. Ha valaki extrém túlsúllyal rendelkezik, először csak sétát, majd némi súlyvesztés után, gyors sétát javasolnak a szakemberek. Kiderült, a lelkes amatőr futók nem kérik ki szakemberek tanácsát edzés előtt, pedig sokszor súlyos sérüléseket lehetne elkerülni egy egyszerű diagnosztikai, sportorvosi vizsgálatokkal.
A kezdő futók közül 20 százalék járt már egyáltalán valamilyen sportorvosi, diagnosztikai vizsgálaton, derült ki egy nem reprezentatív felmérésből, amit 1500 futó bevonásával készítettek októberben. Az amatőr futók közül kevesebb, mint ötven százalék szokott bemelegíteni, és alig többen nyújtanak csak edzés után. A szakember szerint sok amatőr futó 50 éves kora felett nagy valószínűséggel kénytelen lesz más sportot választani a rossz futótechnikája miatt.
„Remek ötlet, ha valaki sportként a futást választja, hogy megőrizze egészségét, javítsa fizikai állapotát. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy akár árthatnak is maguknak: a lelkes kezdőknél például gyakori a túledzés, amikor valaki többet fut annál, mint amit a saját fizikális állapota, erőnléte megengedne. Sőt az is előfordulhat, hogy valaki számára testi adottságai, egészségi állapota miatt nem a futás a legideálisabb mozgásforma. Mindezek figyelmen kívül hagyása sérüléshez, mozgásszervi panaszokhoz vezethet, pedig egy előzetes diagnosztikai felméréssel a problémák könnyen megelőzhetők lennének”
– mondta Dr. Török Krisztina, az LifeLike Egészségügyi és Mozgásdiagnosztikai Központ igazgatója.
Egy-egy súlyosabb sérülés után a felépülés, illetve a mozgásszervi panaszok gyógyulása akár fél évet is igénybe vehet. A szakember szerint az ilyen problémák arra is visszavezethetők, hogy egészen egyszerűen rossz technikával futunk.
Mielőtt futni indulunk, válasszunk egy jó cipőt, oldtimer futók erre esküsznek. Kezdőknek eleinte a gyaloglást, lassú futást javasolják és azt is felvetik, kerítsünk egy futótársat, így hosszabb távon is kitartóbbak lehetünk. Az edzés ne legyen versengés az edzőtársak között, mindig a gyengébb futó határozza meg a közös sebességet. Kezdetben inkább lassan fussunk többet, mint gyorsabban kevesebbet. Egymás utáni napokon ne tartsunk futó edzéseket, ezek a napok kiválthatók úszással, kerékpározással, túrázással. Ami a legfontosabb: mindig a mozgás öröméért tegyük, ez megadhatja a pszichikai ráhangoltságot, a motiváltságot a jövőben is.
„Jellemző, hogy a rossz beidegződések az életkor előrehaladtával egyre inkább érezhető hatást gyakorolnak a testre: fájó végtagok, nehezen hajló ízületek, mozgásszervi panaszok fordulnak elő. A mozgás örömét visszanyerni sokkal több befektetést igényel, mint preventív, megelőző szemlélettel, akár szakember segítségével a jó gyakorlatot kialakítani”
- tette hozzá Dr. Török Krisztina.