Kiderült, mennyire becsületesek a magyarok: különös szokás hódít az Alpokalján

Kőszegen a lakosság életmódváltozása ellenére a mai napig töretlen a becsületkassza sikere, az évek múlásával pedig nemhogy háttérbe szorult volna a jelenség, hanem egyre inkább bővül. A közelmúltban a környéki településeken is megjelent az efféle árusítás, és a tapasztalatok szerint nem csak a tősgyökeres kőszegiek, hanem a betelepülők is továbbviszik ezt a tradíciót. Annál is inkább, mert sokakat pont ez a szokás vonzott Kőszegre: a becsületkassza intézménye ugyanis jó városi közbiztonságot sugároz.

Az árusítók háza előtti kisszékre vagy asztalkára kihelyezett áruba szó szerint belefut a járókelő. A vásárlás az eladó jelenléte nélkül történik, mondhatni becsületbeli ügy, innen ered az elnevezés is. A termék cetlin feltüntetett ellenértéke szerinti összeget a vevő önkiszolgáló módon a kihelyezett gyűjtő edénybe teszi, ez lehet egy persely vagy akár egy szimpla befőttes üveg is

- magyarázta a HelloVidék megkeresésére Básthy Béla alpolgármester, majd elárulta, hogy a kínált portékák jellemzően szezonális virágok, zöldségek és gyümölcsök. Tavasszal barkával robban be az idény, majd a kiskerti élelmiszerek megjelenésével olyan ritkaságokra is lehet bukkanni, mint a füge, áfonya, csicsóka, sütőtök, vagy a vidékre oly jellemző gesztenye és szárított gomba.

A célközönség mára már elsősorban a belföldi turistákra összpontosul, azonban a kirándulók mellett a helyiek is szívesen csemegéznek a közterületeken árult termékekből, hiszen a bolti ár alatt juthatnak friss és jó minőségű élelmiszerekhez.

Engedély nem kell hozzá

A becsületkasszás árusítási mód Kőszegen egyébként legális, az önkormányzat rendeletalkotásával igyekszik segíteni a helyi kistermelőket és a hagyomány fennmaradását. A város alpolgármestere szerint a becsületkassza Kőszeg egyik büszkesége és jelképe, ebből kifolyólag a városvezetés adóval, helypénzzel nem terheli, a jelenség eszmei értékét elismerve a tevékenységet az önkormányzat nem kívánja adminisztrációs vagy pénzügyi terhekkel sújtani.

Az üzletszerűen, rendszeres jelleggel vagy tartósan folytatott, ellenérték fejében történő tevékenység végzésénél áfakötelezettség terhelné az árusokat. Kételyeket ébreszt azonban, hogy mikortól számít üzletszerűnek és rendszeresnek a kereskedelem. Korábbi nyilatkozatai alapján a NAV álláspontja az, hogy egy vendéglátóipari egység esetében egyértelműen számla- illetve nyugtaadási kötelezettség terhelné az üzemeltetőt, azonban a hokedlin árult helyi termékek a szezonalitás jegyében nem tekinthetően rendszeresnek.

A lakosok a becsületkasszára nem vállalkozásként, nem üzletszerű tevékenységként tekintenek, ez inkább egy turistacsalogató látványosság, egy tradicionális szokás, valamint egy rendkívül logikus módja annak, hogyan akadályozzuk meg az élelmiszerpazarlást túltermelés esetén.

A térségben nevelkedő gyermekek pénzügyi tudatosságának kialakításában is fontos szerepet játszik a becsületkasszás értékesítés. Bár számukra ez elsősorban játék, azáltal, hogy a szülők a gyermekeket is bevonják a folyamatba, akaratlanul is közvetlen közelről elsajátítják és összekapcsolják a munka és a pénz értékét.

Akik elfelejtenek fizetni

A helyi lakosok és a turisták is egyaránt tiszteletben tartják ezt a kedves hagyományt, visszaélést rendszerint nem lehet tapasztalni. Árnyalja a helyzetet, hogy pár éve felütötte a fejét a helyi becsületkasszák réme, azonban a polgárok és a hatóságok gyors reagálásával százhúsz nap közérdekű munka lett az eredménye az – egyébként nem túl gyümölcsöző – nyolc alkalmas lopássorozatnak. A férfi mellesleg kétszáz és ötszáz forint közötti összegeket tulajdonított el.

Az incidenst követően a helyiek jobban ügyelnek a biztonságra, a perselyek lakatot kaptak, egyes árusok pedig lánccal védik a befolyt értékeket. A lakosok – ha rongálást vagy anyagi hátrányt okozó eseményt tapasztalnak – bátran és aktívan beavatkoznak, még akkor is, ha nem a saját árujukról van szó.

Becsületkasszából még sört is lehet kapni?

Kiss András a helyi hagyományt egy kreatív reklámkampánnyal kapcsolta össze, melyben a Kőszegi sörhöz az utcán, becsületkassza formában lehetett hozzájutni. A promócióban a lokális termék és a tradíció egymást erősítő motívumként jelent meg. A marketingszakember nem csupán a terméket szerette volna szélesebb körben megismertetni a reklámjával, hanem a készítményen keresztül a város imázsát is építeni.

A sör kampányaiban nagy figyelmet fordítok arra, hogy a terméket szorosra fűzzem a várossal, a szokásokkal és a történelemmel.

- mondta Kiss András, majd hozzátette, hogy a kampány pozitív fogadtatásra talált, a koncepció pedig két gyémántdíjat is bezsebelt a Magyar Marketing Szövetségtől.

A vállalkozó folyamatosan keresi a lehetőségeket, hogyan lehet a legtöbbet kihozni a városból és a térségből, megkülönböztetni másoktól és felfedni a külvilág számára a környékben meglapuló vonzerőt. A jövőben a Kőszeggel és a Kőszegi sörrel kapcsolatos projektjei mellett az Alpokalja brand versenyképességét is meg kívánja erősíteni, Soprontól Kőszegen át egészen az Őrségig egy csokorba fogni a térség kommunikációját, mint ahogyan azt a Balaton turisztikai régió is sikeresen tette.

Kiss András szerint Kőszegen azért működik a mai napig ez az intézmény, mert mélyen gyökerezik a helyiek identitásában, a szokás már a szocializáció során beépül a gyermekek mindennapjaiba. Minden kőszegi kicsit magáénak érzi ezt a hagyományt, büszkék rá, ápolják és óvják. A szakember helytörténeti kutatásai során arra a szubjektív véleményre jutott, hogy Kőszegen teljesen más szokások alakultak ki, mint a szomszédos mezővárosokban, melynek az lehet az oka, hogy egyrészt szabad királyi város volt, másrészt rengeteg német ajkú élt a városban, harmadrészt a település több mint 200 éven keresztül Alsó-Ausztria része volt a XV-XVII. században. A becsületkasszás rendszer egyébként Ausztriában is ismert: mivel nyugati szomszédunknál az üzletek vasárnap zárva vannak, a háztáji értékesítés régóta megszokott jelenség a burgenlandi falvakban.