Pollenallergiás tünetek gyanúja esetén fül-orr-gégészeti vizsgálatot követően kerülhet sor a specifikus allergének kimutatására bőrteszttel vagy vérből, úgynevezett allergén specifikus IgE kimutatásával. A bőrpróba (Prick-teszt) során az allergént az alkar bőrére csepegtetik, majd felületi karcolást követően figyelemmel kísérik a bőr reakcióját – ismertette Dr. Kraxner Helga.
A Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika adjunktusa felhívta a figyelmet arra, hogy az allergia kezelésére szolgáló antihisztaminok, szisztémás szteroidok vagy egyéb gyógyszerek torzíthatják a teszt eredményét. Szélsőséges esetekben az allergiás szezonban végzett bőrteszt súlyos kockázatot is jelenthet.
A klinika adjunktusa elmagyarázta, az allergiás tünetek provokálása kis százalékban anafilaxiás reakciót válthat ki, ami ödémával, fulladással, keringési- és légzési elégtelenséggel járó életveszélyes állapot.
A vizsgálatra a tünetmentes időszak a legalkalmasabb, ezért, aki tavaly a márciustól október végéig tartó pollenszezonban két hétnél hosszabban tapasztalt orrfolyást, szemviszketést, könnyezést, tüsszögést, annak érdemes a következő hetekben vagy a panaszok lecsengése után egy vizsgálattal alátámasztani az allergiát.
A fül-orr-gégészeti, allergológiai szakambulanciákon a betegséget részletes kórelőzmény-felvételt követően fizikális vizsgálat, majd a bőrön végzett Prick-teszt elvégzése alapján diagnosztizálják. Amennyiben 15-20 perccel a karcolást követően a karcolás helyén a bőrön csalángöb (kiütés) keletkezik piros udvarral körülvéve, valamint ez a pozitív bőrreakció arra az allergénre jelentkezik, aminek hatására a páciensnek tünetei vannak, az allergia ténye megállapítható – mondta az egyetemi adjunktus. Hozzátette:
Bizonyos állapotok esetén (pl. erős tünetek, asztma, bizonyos gyógyszerek szedése alatt) csak vérvétel útján tudják meghatározni a reakciókat kiváltó allergéneket. A bőrteszttel ellentétben a vérvizsgálat allergiaszezonban is végezhető, a jelentkező tünetek és az antihisztamin ugyanis nem befolyásolják a vérvizsgálat eredményét.
Dr. Kraxner Helga kiemelte, az allergia gyógyszeres kezelését a várható szezon kezdete előtt 1-2 héttel érdemes elkezdeni. A terápia alapját az antihisztamin és a lokális szteroid készítmények képezik. Legnépszerűbbek az antihisztaminok, amelyek tabletta, orrspray és szemcsepp formájában is kaphatóak. A szteroidokat tartalmazó orrspray-k helyileg gátolják a gyulladást, az összes orrtünetet mérséklik, de egyéb tünetekre is jó hatással lehetnek (pl. szemkönnyezés, torokviszketés). Bármelyik készítményt is választjuk, rendszeres orrmosással, a nyálkahártyán megtapadó pollenek kitisztításával enyhíthetjük a panaszokat. Egyértelmű esetekben a betegek kezelését és rendszeres kontrollját a háziorvos végzi.
Az allergia oki kezelésében alkalmazott úgynevezett immunterápiát szintén időben, az adott allergén megjelenése előtt néhány hónappal kell elkezdeni, de csak abban az esetben hatásos a kezelés, ha a páciens legfeljebb egy-két domináns allergénre érzékeny. Az allergén immunterápia során a panaszokat okozó allergén tisztított kivonatát kapja a páciens fokozatosan emelkedő dózisban, így tanulja meg a szervezet az adott allergénre való helyes immunválaszt.
A terápia hosszú éveken át tart, nagyfokú együttműködést igényel, a javulás pedig fokozatos.
Az egyetemi adjunktus hangsúlyozta, bárhogy is döntünk, tüneti vagy oki terápiát választunk, az allergiás tüneteket nem szabad elhanyagolni, a kezeletlen allergiás náthából ugyanis akár egyik évről a másikra allergiás asztma alakulhat ki.