A vadvilág világnapja központi rendezvényének megnyitóján arról is beszélt, hogy a védett állatok kereskedelmét a washingtoni egyezmény szabályozza. A megállapodáshoz az Európai Unió és több mint 180 ország csatlakozott, Magyarország 1985-ben. A szervezett állandó bizottságában hat éve Magyarország képviseli az EU-t.
A kábítószer- és fegyvercsempészet mellett az illegális állatkereskedelemre is komoly szervezett bűnözés épül. Magyarország különösen veszélyeztetett, hiszen az illegális állatszállítmányokat gyakran a magyar határon keresztül próbálják az EU területére juttatni a csempészek. Az Afrikából és a világ minden tájáról érkező csempészáru legnagyobb felvevőpiaca maga az unió.
Harminchatezer állat- és növényfaj tartozik az egyezmény hatálya alá, köztük Magyarországon élő fajok is, így az összes ragadozómadár vagy orchidea. A megállapodás három kategóriába sorolja a fajokat, tiltja vagy nagyon szigorú engedélyekhez köti kivitelüket, illetve kereskedelmüket. A korlátozások az állatok és növények mellett a belőlük készült termékekre is vonatkoznak.
Az államtitkár szerint fontos a közvélemény figyelmét felhívni erre a problémára, hiszen bűncselekménynek minősülhet az is, ha a tengerparti nyaraláson vásárolt korall, cápafog vagy szárított csikóhalat át akarjuk vinni a határon.
A magyar állatkertek természetvédelmi mentőközpontot is működtetnek, ahol a sérült és csempészektől elkobzott állatok gyógyítása folyik. A mentőközpontban töltik a karanténidőszakot is a lefoglalt állatok, így volt olyan alkalom, amikor több mint ezer görög teknősnek, vagy száznál is több jákópapagájnak viselték gondját a Szegedi Vadasparkban. Az idei világnap központi témája az élet a víz alatt, a tengerek, óceánok élővilágának védelme.