A „kétdekás” ízesített szeszes italoknak idén igencsak megnőtt az áruk: az áremelkedés a tavalyi árhoz képest 11,6 százalékos. Ez elsősorban a népegészségügyi termékdíjhoz (csipszadó) köthető, Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint a jövedéki adó emelkedésének most nem volt érdemi szerepe ezen termékek drágulásában.
2019 első félévében a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint több termék ára is nagyot emelkedett, például idén 110,5 százalékkal volt drágább a vöröshagyma, mint 2018 azonos időszakában.
Jelentősen megugrott a fejes káposzta és a késői burgonya ára is, az előbbiért 83,5, az utóbbiért 72,6 százalékkal kellett többet adni, mint egy évvel korábban. Bár fogyasztói árakról beszélünk, azonban az értékláncok itt is jól kirajzolódnak.
A liszt 11,4 százalékos drágulása a félbarna kenyér 11,7 százalékos és a zsemle 11,1 százalékos áremelkedésével párosult, a fehér kenyérért mindössze 4,8 százalékkal kell többet fizetni, mint a tavalyi év első felében. Elsősorban az időjárás határozza meg a mezőgazdasági termékek árát, de az európai kötődések és importok miatt a nemzetközi árak is hatással lehetnek a magyar boltok áraira, magyarázta Virovácz Péter.