Ha nem zárkózunk el hermetikusan a változatos csatornákon a nyakunkba ömlő sajtótermékektől, ismerősen csenghet a klímavészhelyzet kifejezés. Bár a bolygón elindult negatív folyamatok régóta ismertek, neves szakemberek és politikusok hada dolgozik azon, hogy elrettentőbbnél elrettentőbb szókapcsolatokat kreáljon, amelyek a még mindig közönyt tanúsító társadalmat végre valódi cselekvésre késztetik. Noha a kormány és a gazdaság malmai lassan őrölnek, egyre több civil kezdeményezéssel találkozhatunk, amik kreatív köntösbe bujtatott tippekkel terelik lakosságot a környezettudatosabb életmód felé.
Egyre népszerűbbek a városi és falusi könyvtárakban, boltokban helyet kapó szatyorkölcsönzők, amik az otthon felejtett táska problémájára jelentenek valós megoldást. Egy újabb nejlontáska vásárlása helyett sokkal vonzóbb lehetőség az oda kihelyezett textilbatyu egyikét elemelni, ami garantáltan nem zörög, nem szakad, nem lyukad ki, nem vág bele a tenyérbe, ráadásul még fizetni sem kell érte, csak becsületkassza alapon később visszatenni a helyére. A teljesség igénye nélkül, ilyen pont üzemel az orosházi vásárcsarnokban és könyvtárban, több szegedi bibliotékában, egy hódmezővásárhelyi ingatlanban, a debreceni bababizományiban, egy Fejér megyei zöldségesénél és számos Pest megyei áruházban, szatyorponton.
Ezt a lehetőséget ismeri fel egyre több hazánkban működő szupermarketlánc, először a Spar, majd az Aldi, akik pár száz forintért megvásárolható többször használatos, mosható zacskókat, vagy éppen tíz-húsz forintos ökológiailag lebomló zöldséges zacskókat vezettek be a kínálatukba. Bár más kereskedelmi egységek polcain még nem jelentek meg a filléres környezettudatos szütyők, minden bizonnyal csak idő kérdése, és alternatíva kínálkozik majd az műanyag zacskókra, amelyből egy kutatás szerint a világon perceként 1 millió darab kerül használatba, majd körülbelül 25 perc múltán a kukában köt ki.
Biznisz helyett vegytiszta környezetvédelem
A civil kezdeményezések legtöbbje éppen a bevételorientált vállalkozásokkal szemben definiálja magát, akik számára a legfontosabb a társadalmi felelősségvállalás és a kreatív szemléletformálás. Felhívják rá a figyelmet, hogy a környezettudatos életmódra való fokozatos áttérésnek nem feltétlen velejárója az újabb és újabb vásárlás, helyette érdemes inkább szétnézni a lakásban és a ház körül, mert az alternatív megoldások egy része sokszor már adott, csak föl kell ismerni őket.
Egy ceglédi vállalkozó édesanya hasonló szellemiségben indította útjára a nemkellzacsko.hu weboldalát, remélve azt, hogy a környezetvédelem iránti elkötelezettsége előbb-utóbb másban is gyökeret ver majd. Hirtelen váltás helyett Csonka Kata is, sokakhoz hasonlóan, a szelektív hulladékgyűjtéssel kezdte, majd 4 éve egy, a közösségi oldalon szerveződő hulladék nélküli háztartás témájában szerveződött csoporthoz való csatlakozást követően ébredt rá igazából, mennyi mindent tehet egyénként az élhetőbb jövőért.
Egyszer csak azon kaptam magam, hogy idegesít a bevásárlás utáni egyszer használt zacskók látványa, akkor is, ha jó földlakóként szelektíven gyűjtöttük vagy épp újra felhasználtuk. Sokat olvastam az interneten a témában, és rádöbbentem, hogy kis erőfeszítéssel ki lehet váltani a műanyagzacskókat. Amatőr varró vagyok, gyakorlatilag emiatt kaptam elő az évek óta nem használt varrógépemet
– mesélt a kezdetekről az egész országot behálózó mozgalom alapítója.
Csonka Kata példája önmagában még nem kuriózum, sokakat „fertőz meg” hasonló módon a környezettudatos gondolkodás és kezdenek bele otthoni DIY (do it yourself) alapon az újrahasznosításba, de a Pest megyében élő édesanya itt nem állt meg. Egy angol nyelvű, civil kezdeményezésről szóló cikk ébresztette rá, hogy hasonlót Magyarországon is el lehet indítani, ami a „jó példa ragadós” elven törhet utat magának település-, megye- és országhatárt nem ismerve. Az ötlet megvalósítása mindössze 2 napba és 0 forint önköltségbe került, pár év leforgása alatt pedig több mint 3300-an csatlakoztak a közösségi oldal „nemkellzacskó” csoportjához.
A nemkellzacsko.hu kezdeményezés lényege, hogy nem nyomul. Nem akarjuk letolni senki torkán, hogy csatlakozzon. Pontosan ez a finom, néma reklám az, amitől népszerű. A nemkellzacsko.hu-sok csendben adják tudtára a világnak, hogy vagyunk, létezünk, vigyázunk a Földünkre
– magyarázta Csonka Kata a kezdeményezés esszenciáját.
A mozgalom arra az egyszerű alapra épít, hogy feleslegessé vált, de még használható anyagot szinte bármely háztartásban találni, némi kézügyesség vagy egy kedves, varrni tudó ismerős segítségével pedig mindennek új funkció adható, így nem kell rögtön a méteráru boltba rohanni. Ebből fakadóan az otthon készült darabok stílusának csak a képzelet szab határt, anyagánál fogva sokkal tartósabbak és strapabíróbbak, mint egy műanyag zacskó, ráadásként pedig ott a büszkeségfaktor, hogy a puszta kezünkkel és egy varrógép segítségével valami egyedit alkottunk.
Amellett, hogy a textiltáska kétségkívül egyre menőbbnek számít, a szabad felület változatos felhasználásával néma üzenethordozóvá válik, mert a boltban sorban állva bárki leolvashatja róla a tanulságos üzenetet vagy a sokat mondó nemkellzacsko.hu feliratot. A honlap tulajdonosa szerint vásárolható kész címke is az otthon megvarrt darabokhoz, de a weboldal címe más úton is felkerülhet a táskára, hímzéssel, transzfertechnikával vagy pusztán alkoholos filccel, így reklámozva finoman a kezdeményezést és a vele kéz a kézben járó társadalmi felelősségvállalást.
Mikor még a „varrd magad táska” jelenség kevésbé volt ismert országszerte, akadt néhány vaskalapos bolti alkalmazott, aki nem engedte a saját tárolók használatát, mostanra azonban már senki nem botránkozik meg azon, ha a fizetést megelőzően előkerülnek azok a bizonyos textilbatyuk. „Néha még rám csodálkoznak, amikor a hipermarketben kopaszon teszem fel a futószalagra a banánt. Sokszor ajánlja fel a pénztáros, hogy ad neki zacskót, de a „nem kell több műanyag zacskó a Földnek, köszöni”-re mosolyog, és tudja azonnal, mit akarok” – idézett fel egy pozitív példát Csonka Kata.
A mozgalomhoz 99%-ban magánemberek csatlakoznak, akik jobbára egytől egyik nők, a lelkesedés azonban mondhatni kortalan, tinédzserektől a nyugdíjasokig bezárólag akadnak „nemkellzacskó” táskavarrók. Mára az ország valamennyi megyéjében találni legalább 1-2 elhivatott embert, de akadnak tagok Romániából, Csehországból, Izlandról, Nagy-Britanniából és még a Seychelle-szigetekről is.
A HelloVidék felkeresett néhány dél-alföldi tagot, hogy megtudja, sok más hasonló kezdeményezés közül miért pont ezzel tudtak azonosulni. Biró Katalin, Kecskemét környéki lakos még csak fél éve csatlakozott a közösséghez, de már most látja, hogy az otthoni táskavarrással nagy mértékben sikerült lecsökkentenie a háztartási hulladékmennyiséget.
2019 augusztusában vettem egy vízszűrőt, mert érdekes ízét éreztem a palackos víznek. Miután ezek kikerültek a sárga hulladékzsákból, akkor tűnt fel, hogy mennyi zacskót használok. Azóta a régi, használton kívüli függönyeim szolgálnak helyettük. Mivel falun élek, eleinte kissé furán néztek a boltokban, de már megszokták. Vettem PUL anyagot (vízhatlan, légáteresztő, öko-barát – a szerk.), abban tárolom a kenyeret, és inkább varrok még vászonzsákokat, és abban hozom el az üzletből a termékeket
– részletezte a nemkellzacsko.hu kezdeményezés egyik csatlakozója elköteleződésének okait.
Bedő Tiborné kiskunmajsai nyugdíjas azért érzi fontosnak az interneten szerveződő közösséget, mert úgy érzi, egyelőre elkerülhetetlen a nejlonzacskók kivonása a forgalomból, a nemkellzacskó.hu pedig éppen erre kínál megoldási javaslatot, amivel elkerülhető az egyszer használatos tasakok igénybevétele.
Már vagy 30 éve jártunk rokonainknál Svájcban, ahol elképedve láttuk, hogy mi mindent tesznek a környezetért: minimális szemetet termelnek, mert komposztálnak, kimosva, összetaposva gyűjtik a konzervdobozokat, külön a papírt és műanyagot. A mi családunk azóta komposztál, nem dobunk szerves hulladékot a szemetesbe, külön gyűjtjük az újrahasznosítható dolgokat. Textilzacskókat is sok-sok éve varrok és ellátom vele az ismerőseimet, piacon is osztogatom a tüll szütyőket. Lányom kezdeményezésére, aki szintén nagyon szívén viseli a környezet védelmét, újrahasznosítható Mikulászacskókat varrtam az ovis csoportnak
– sorolta Bedő Tiborné, mennyi mindenen változtattak a jó példa hatására.
A kiskunmajsai nyugdíjas továbbá kitért arra is, hogy bár az utóbbi években a több hasonló kezdeményezés hatására egyértelműen pozitív irányba mozdult az emberek gondolkodása, még mindig úgy véli, hogy a legtöbbeknek saját táskát, szatyrot vagy kosarat vinni is nehezére esik, ha bevásárlásra kerül a sor.
A boltoknak kellene beszüntetni a nejlonzacskókat, s alternatív megoldásként papírzacskót adni, mert sokan nem hajlandók tenni bármit is az ügyért, és törvényileg szabályozni végre a műanyag zacskó használatot. Ha méregdrága lenne, akkor talán nem vennék annyian. Régen is volt élet műanyag zacskók nélkül. Amit nagyon hiányolok, hogy a média nem foglalkozik eleget a témával. Kellene kis oktatófilmeket bemutatni, hogyan szelektáljanak, miket dobhatnak a sárga kukába
– adott hangot a téma kapcsán véleményének Bedő Tiborné.
Az indulás óta a közösséghez csatlakozott lelkes tagokon kívül az alapító szerint általános iskolák, lakóközösségek és civil körök is hírt adtak már közösségi varrásokról, amikor néhány varrógéppel felszerelkezve kezdtek közösen „tömeges” táskavarrásba. Habár a kezdeményezés apró lépésnek tűnik a zéró hulladékú háztartások és egy szebb, jobb és tisztább jövő felé, nem szabad elfeledni, hogy minden nagy változáshoz több kisebb lépésben vezet az út.
Ez egy teljesen önkéntes mozgalom, így amit elértünk, nem az én érdemem. Sok kis csepp a tengerben, azaz egyenként, minden egyes hozzánk csatlakozó ember rakott ehhez az egészhez egy picit, ez az, ami egy ilyen mozgalom erejét adja. Sokszor esünk abba a hibába, hogy valami hatalmasat szeretnénk létrehozni, tenni, közben pedig ilyen pici kezdeményezéssel lehet igazán nagy dolgot alkotni. Nem megerőltető, ha vásárláskor magammal viszem a vászontáskát, ahogy az sem, ha rávarrunk egy címkét, ami egy weboldalra vezet. Mi, nemkellzacsko.hu-sok nem hangzatosan akarunk világot váltani, ebben rejlik a titok
– zárta gondolatait a közösség alapítója, Csonka Kata.
Címlapkép: Getty Images