A közösségi mezőgazdálkodás személyes együttműködés termelő és fogyasztó között, amelyben a gazdálkodással járó kockázatokat, felelősséget és a gazdálkodás gyümölcseit egy hosszú távú megállapodásban szabályozott módon közösen osztják meg.
A gyakorlatban ez a következőképpen néz ki: a gazda vállalja, hogy egész évben a közösség tagjainak termel, míg a vásárlók vállalják, hogy átalánydíjért cserébe átveszik a terményeket. „Részes rendszerek” esetében a gazda mindent szétoszt a tagok között, ami nála megterem. A terményeket (lehet zöldség, tojás, állati termékek) jellemzően hetente ugyanabban az időben és helyen lehet átvenni, amíg a szezon tart.
Európában február 22-én tartja a közösségi mezőgazdálkodás nemzetközi napját a mozgalmat segítő nemzetközi szervezet, az Urgenci. A szervezet legutóbbi, 2014-es felmérése alapján 16 európai országban legkevesebb 4000 közösségi gazdaság létezik, ez majdnem 465 000 fogyasztót és 6300 gazdát jelent. Magyarországon 10 éve kapott lendületet a közösségi mezőgazdálkodás mozgalma, de még nincs pontos nyilvántartás arra, hogy hány közösségi gazdaság működik.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE) mintegy 15 ilyen gazdasággal működik együtt, amelyek zöldséggel, hússal, tojással és gyümölccsel látnak el mintegy 2-3000 ezer embert.
Idén az egyesület a nemzetközi naphoz kapcsolódva egy családi rendezvényen népszerűsíti a közösségi mezőgazdálkodást, ahol a gazdák személyesen várják az új tagokat. Az érdeklődőket emellett szakmai és ismeretterjesztő előadások, családi programok - például bringaturmix - és magcsere is várja. A családi nap részletes programja itt érhető el.
A TVE kutatásai szerint közösségi gazdaságokhoz olyan fogyasztók csatlakoznak, akik
- szeretnek főzni és új alapanyagokat, ételeket kipróbálni;
- fontosnak tartják, hogy támogassák a közelben élő gazdálkodókat;
- környezettudatosak;
- fontosnak érzik, hogy egy olyan közösség tagjai lehetnek, ahol mások is keresik a jó minőségű, egészséges bioélelmiszert;
- készen állnak arra, hogy hetente vegyék át az idényterményeket.
Nagyobb felelősségvállalást érzek a gazdáért és az ételemért is. Kicsit olyan ez, mint amit gyerekkoromban a nagymamám tyúkjával kapcsolatban éreztem. Nagyobb tisztelet és sokkal több alázat van bennem amellett, hogy nagyságrendekkel jobb minőségű élelmiszert fogyasztok és adok a gyerekeimnek. Nem szívesen eszem már más forrásból származó ételt
– meséli Pestovics Ágnes vásárló, aki évről-évre a Táncoskert gazdaságtól szerzi be a tojást és a húsárut.
A Tudatos Vásárlók Egyesületének oldalán minden évben elérhetőek azok a gazdaságok, akik ilyenkor várják az új csatlakozókat. Idén az összeállításba olyan gazdaságok kerülhettek csak be, amelyek együttműködnek a civil szervezettel. A kínálatot böngészve megtudhatjuk, hogy melyik gazdaság milyen termékeket kínál, hol lehet átvenni tőlük a kosarat, mennyi a tagdíj.
Nem csak Budapesten, de több vidéki kis- és nagyvárosban is találunk lehetőséget, például Mosonmagyaróváron, Székesfehérváron, Szegeden, Debrecenben, Hajdúböszörményben, Balassagyarmaton vagy Kecskeméten. A budapesti agglomerációban is számos átadópont működik, például Szigetmonostoron, Tahitótfaluban, Vácon, Szentendrén és Dunakeszin. A táblázat itt érhető el.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete az alábbi közösségi gazdaságokat mutatta már be oldalán:
- Tápiódoboz
- Dunaszigeti Zöldségközösség
- ZöldAlmárium
- MagosVölgy Zöldségközösség
- Táncoskert
- Birs Közösség
- Szigetmonostor Biokert
- Háromkaptár
- Virágosélet Zöldségközösség
Pitypang Biokert
Szandaszögi Ökokertészet
Címlapkép: Getty Images