Nem a kontaktusaink számának növekedése indította el a második hullámot, de nagyban rásegít a vírus terjedésére - vélte Karsai Márton hálózatkutató, aki a Pénzcentrumnak nyilatkozott a témában. A CEU docense szerint a valódi okot inkább a szabadságolásokban kell keresni: rengetegen mentek külföldre augusztusban, és aki kint elkapta a koronavírust, az itthon hamar szét is szórhatta, hiszen visszament dolgozni, aztán pedig az iskolák is elindultak. A szakértő is tagja a Szegedi Tudományegyetem által koordinált matematikuscsapatnak, munkatársaival az úgynevezett MASZK-kérdőív fejlesztésével, és adatainak kiértékelésével is foglalkozik: a team ennek segítségével próbálja feltérképezni az emberek kontaktusait.
Mint mondta, a kontaktszámok a trendek alapján lassan elérik a vírus előtti referenciaperiódus számait (egy kontaktus alatt azt értik, ha valaki 2 méternél közelebb, 15 percnél tovább tartózkodik egy másik emberrel).
Amikor tavasszal életbe léptek a korlátozások, akkor 90 százalékkal lecsökkent ez a szám: sokaknak otthon kellett maradnia, az emberek betartották a szabályokat. A trendek lekövették az intézkedéseket: amikor eljött vidéken a nyitás, akkor ott nagyon megnövekedtek a kontaktszámok, aztán, mikor Pesten is feloldották a korlátozásokat, ők is felzárkóztak a vidékiek mellé kontaktok szempontjából. Érdekes, hogy miután a fertőzésszám lecsökkent, bejött a nyári időszak, a kontaktszámok lecsökkentek. Ám itt közbejön egy másik fontos tényező: rengetegen utaztak el valahová nyaralni, úgyhogy hiába találkoztunk kevesebb emberrel, de ha fogalmazhatunk így, jobban összekeveredett a népesség - teljesen más emberekkel kerültünk kapcsolatba, mint az átlagos napokon.
Karsai Márton szerint ha egymás mellé rakjuk az átlagos kapcsolati számokat és a napi azonosított fertőzöttek számát, akkor abból azt látni, hogy a két görbe egyszerre indul el - miközben tudjuk, hogy az azonosított fertőzöttek nagyjából két héttel korábban kaphatták el a vírust. Tehát nem feltétlen a kapcsolati számok növekedése indította el a második hullámot, viszont nagyon ráerősíthetett.
Az adatokból az látszik, hogy nagyjából augusztus elején, a klasszikus szabadság-időszakban indultak el az emberek külföldre. Majd, amikor mindenki visszajött külföldről, akkor hirtelen megugrottak a kapcsolatszámok - mindenki ment vissza dolgozni, elindult az iskola -, úgyhogy azok, akik külföldön kaphatták el a betegséget, azok gyorsan szét is szórhatták itthon
- részletezte a szakértő, aki azt is hozzátette: bár még mindig nincs annyi szociális kapcsolatunk, mint a járvány előtt, de az elmúlt két-három hétben volt egy egészen nagy, 60 százalékos növekedés a nyári időszakhoz képest. Ez egyébként mindenhol trend: Franciaországban is akkor ugrott meg drasztikusan a fertőzöttek száma, amikor mindenki visszajött a nyári szabadságról.
A teljes interjút a Pénzcentrum oldalán lehet elolvasni.
Címlapkép: Getty Images