Az egyik legtermészetesebb dolog az életünkben, hogy a szupermarketben végtelen sorokban állnak előttünk a szebbnél szebb zöldségek és gyümölcsök, az ügyesen megvilágított pultokban pedig a húsok. De sokan nem gondolnak bele, hogy ezek az élelmiszerek vajon milyen utat járnak be, hogyan kerülnek oda, és legfőképpen az nem jut az eszünkbe, hogy mi történik velük, ha senki nem veszi meg őket. Az élelmiszer-pazarlás az egyik legnagyobb globális probléma, amiről kevés szó esik, pedig hazánkat is nagy mértékben érinti.
Csak Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, az Európai Unióban pedig 88 millió tonna. Ha az EU-s adatokat nézzük, akkor azt mondhatjuk, hogy átlagosan fejenként 173 kilogramm ételhulladék keletkezik egy évben a tagállamokban. A Nébih kutatása szerint, hazánkban ez évi 65 kg, vagyis jobb, mint az Uniós átlag, de így elég sok. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) becslése szerint a globális élelmiszerellátási láncban a megtermelt élelmiszerek harmada, vagyis 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként. Ezért mondhatjuk, hogy ez egy globális méretű probléma, amin egyénileg is lehet változtatni, ha másként állunk a dologhoz.
Igaz, hogy a legtöbb élelmiszer-hulladék már a végfelhasználóknál, azaz a háztartásokban keletkezik. Mivel az üzletekben eleve úgy vásárolunk, hogy inkább a később lejáró élelmiszereket választjuk, ezzel a boltokat állandó kihívás elé állítjuk, hogy folyamatosan minél későbbi lejáratú termékekkel töltsék fel a polcokat. Ezért választják azt a stratégiát az üzletek, hogy visszaküldik a “feladónak”, azaz a gyártónak a terméket. Sok országban szerződésben foglalt kötelezettsége van a beszállítónak, hogy visszavegyék az üzletektől a megmaradt termékeiket, ha azok még a lejárati időn belül vannak. Ennek a folyamatnak a következtében biztonságos és emberi fogyasztásra egyébként még alkalmas termékeket kell végül nagy mennyiségben megsemmisíteni.
A fent leírt fogyasztási gyakorlat adódhat abból is, hogy a fogyasztók sincsenek teljesen tisztában a használt fogalmakkal. A fogyasztók 60%-a nem tudja ugyanis , hogy mi az a fogyaszthatósági idő, 53% pedig a “minőségét megőrzi” kifejezés jelentését sem ismeri pontosan. Azon túl, hogy rengeteg élelmiszert dobunk ki, a gyakorlathoz kötődő fogalmakat is érdemes jobban megismerni.
Ha fontos számunkra, hogy mit eszünk, akkor ezeket a dolgokat is számításba kell venni. Ugyanúgy, ahogy az egészségünkre közvetlenül káros összetevőkről is tájékozódunk. Ahogy a tartósítószereket is ma már inkább kerüli az ember, úgy érdemes az élet más területén is lehető legnagyobb mértékben kiküszöbölni az ártalmakat. A dohányzás esetében például leginkább a nikotinhoz társítják a káros hatásokat. Habár a nikotin valóban függőséget okoz és megemeli a szívfrekvenciát, illetve fejfájást, szédülést okozhat, a dohányzás során az egészségre elsősorban káros anyagok a dohány égése során keletkező füstben találhatók, ami nem csak a dohányosokra – akik száma a Földön jelenleg több mint 1 milliárd, hazánkban pedig több mint 2 millió –, hanem közvetlen környezetükre is káros. A cigaretta égése közben keletkező füst közel 7 ezer vegyi anyagot tartalmaz, melyekből 93-ról már megállapította az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala (FDA), hogy káros vagy potenciálisan káros az egészségre.
A legjobb, ha eleve el sem kezdjük a dohányzást, így tudjuk a legjobban megvédi saját magunk és szeretteink egészségét. Ha már dohányzunk, akkor törekedni kell arra, hogy mihamarabb abbahagyjuk ezt a káros szokást, hiszen a leszokással egyértelműen csökken a megbetegedések kockázata. Ugyanakkor vannak, akik valamilyen okból mégsem szoknak le.
A tudomány fejlődésének köszönhetően napjainkban már léteznek a felnőtt dohányosok számára olyan technológiai megoldások, amelyek füst nélkül működnek. Ide soroljuk a nikotintartalmú folyadék elektronikus hevítésén alapuló e-cigit, a dohányhevítéses technológiát, vagy a nikotinsóval működő technológiát. Ezekben közös, hogy égés és füst nélkül működnek, de itt is - mint ahogy az élet számos területén - eltérő működési elvek vannak, emiatt fontos a megbízható forrásból történő tájékozódás. A tévhitekkel ellentétben ezek nem leszoktató eszközök, hanem a cigarettához képest alacsonyabb kitettségű füstmentes technológiák azoknak a felnőtt dohányzóknak, akik az ismert egészségügyi kockázatok ellenére sem szoknak le a nikotintartalmú termékek fogyasztásáról. Ezek a technológiák is tartalmaznak nikotint, és egyelőre hosszútávú hatásuk sem ismert.
Egyénileg és iparági szinten is készen kell állni az alternatívákra. Ha előbbi részéről megvan az igény a változásra, akkor utóbbinak elő kell állnia a lehető legjobb megoldásokkal. Az üzleteknek is reagálniuk kellett az élelmiszerpazarlásra, vagy a műanyagmentes csomagolásra, újrahasznosító megoldásokra, mint ahogy az autóipar vagy a dohányipar is lépéseket tett az ártalomcsökkentés felé.
Sok bolthálózat vállalta már hazánkban is, hogy jobban odafigyelnek a jövőben az élelmiszerpazarlásra, többek között a hamarosan lejáró termékek számára fenntartott akciós polcokkal. Ugyanakkor vannak olyan kezdeményezések is, amelyek abban segítenek, hogy az üzletekből kikerülő áru ne a szemétben végezze, hanem rászorulókhoz kerüljön. Rajtunk, vásárlókon múlik, hogy mennyire tudatosan vásárolunk, és mennyire vagyunk tisztában az élelmiszeripari fogalmakkal, ezért a legnagyobb hangsúlyt a tájékozódásra érdemes fektetni. A dohányzás esetén is hasonló a helyzet, a tájékozódás révén találhatunk a cigarettánál kevésbé káros alternatívákat. Azonban az ártalmakat továbbra is úgy tudjuk a legjobban csökkenteni, ha tartózkodunk a dohány- és nikotin tartalmú termékek fogyasztásától, vagyis ha egyáltalán nem dohányzunk.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft
(x)