Azt hiszem, nálunk a család elve átlag fölött fogyaszt halat, de szeretjük a kagylót, rákot, pácolt tengeri halat is. Hetente többször eszünk halat, halkonzervet vagy reggelire, vagy vacsorára. Az utóbbi időben sokszor készítünk különböző ízesítésű (kapros, chilis) pisztráng gravlaxot, ami egy nyers halfilé, amit sóban, cukorban néhány napig pácolunk, pirítóssal isteni. Pisztrángszaporítás idején a pisztrángkaviár is kedvelt csemegénk. Szent este természetesen halászlé, sült és rántott halak kerülnek az asztalra sok-sok salátával, gombával. Nekem a rántott ponty és a capelin kaviárral töltött harcsa rántva a kedvencem. Azt hiszem karácsonykor sokaknak kevés az ideje, ezért is jó étel a hal, mert nagyon gyorsan elkészíthető. A nálunk tartott halak tiszta ízűek, így minden fűszert elbírnak, amit a család szeret
- mondta a portálnak Hoitsy György halbiológus, pisztrángtenyésztő.
Böjti ételnek sem utolsó
Ahogy a portál írja, a szakember szerint a karácsony elve „összenőtt” a hallal. Mint Hoitsy György emlékeztetett, ennek főleg vallási okai vannak, a hal egyrészről egy jelkép és egy böjti étel. A hal a keresztény hit legősibb szimbóluma, Jézus Krisztust jelenti, ami egy ógörög nyelvű szójáték következménye. Ugyanis a Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó szavak görög kezdőbetűinek összeolvasása. Másfelől a halászat egy ősi foglakozás, Jézus első tanítványai is halászok voltak és emberhalásszá tette őket, illetve a hal és kenyér szaporítása is a nevéhez fűződik. A hal motívum az ókeresztény korban egy titkos jelképe is volt a keresztényeknek.
A hal később böjti étellé vált. A keresztények két fő böjti időszaka a karácsony előtti advent négy hete és a húsvét előtti negyven nap. Krisztus utáni második század óta tartózkodnak a keresztények a húsevéstől péntekenként, egyfajta áldozatként és emlékezetül Jézus kereszthalálára. Mivel hitük szerint Jézus Krisztus pénteken szenvedett és halt meg a kereszten, a keresztények a kezdetektől arra szentelték ezt a napot, hogy szenvedéseiket egyesítsék Jézuséval. Éppen ezért az egyház nagypéntekként tekint minden egyes péntekre, hiszen ekkor a keresztények saját vezeklésük felajánlásával emlékezhetnek Krisztus szenvedésére. Hosszú ideig az egyház történelmében a húsról való lemondást méltó áldozatnak tartották, mivel ezt az ételt főleg ünnepségeken és lakomákon fogyasztották, de halat, csigát, rákot nem tartották húsnak. Itt, Diósgyőrben a pálosok is a Hámori-tó elődjét, akkor még Fel-tónak hívták, használták halnevelésre és a vár mellett is voltak halastavak, ahol halat tartottak, halásztak és böjti ételnek használták és a Szentléleki Pálos kolostori ásatások során is sok csigaházat találtak, ami szintén böjti étel volt
- tette hozzá.
Címlapkép: Getty Images