A járványhelyzet alapjaiban rengette meg az életünket: a kezdeti tavaszi bizonytalanságok hamar elmúltak, ám újabb, még súlyosabb dilemmák léptek a helyükre. Mégis a legnehezebb az, hogy napról napra, egyre gyorsabban változik a helyzet, melyhez folyamatosan alkalmazkodnunk kell. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy a lakosság bizalmatlan, és gyakran olyan konteókba kapaszkodik, melyeknek semmiféle valóságalapjuk sincs, mégis érthetőbbnek tűnnek, mint a csupasz valóság - írja a Pénzcentrum.
A Pénzcentrum tavaly tavasszal elindított új formulája pontosan azért jött létre, hogy segítsen feltárni az olvasók legsúlyosabb dilemmáit, feltérképezze és egybegyűjtse a sokféle véleményt, és közös választ tudjon nyújtani a legfontosabb kérdéseinkre. Ez jelen pillanatban egyértelműen az oltás, az oltakozás és az ezt kísérő tengernyi kérdőjel és bizonytalanság. 17 kérdést tettünk fel a témával kapcsolatban, melyekre alig egy hét leforgása alatt több mint 13 ezer válasz érkezett. Ezeket összegyűjtöttünk, rendszereztük, majd levontuk belőlük a következtetéseket. Ám fontos megjegyezni, hogy mivel semmiféle szelektációs elvet nem követtünk, így reprezentatívnak semmiképp sem lehet nevezni a felmérést.
Tudomásod szerint átestél már a SARS-CoV-2 (koronavírus) fertőzésen?
A kérdőív első kérdése arra vonatkozott, hogy a kitöltő túlesett- e már a koronavírus fertőzésen - itt hozzá kellett tenni a tudomása szerint kitételt, hisz mint tudjuk ez a betegség az esetek egy elég magas százalékában tünetmentes, miközben az illető fertőzőnek számít.
A kitöltők 73,4 százaléka állította, hogy tudomása szerint ő még nem kapta el a vírust, 11,4 százaléka viszont igen, már átesett a betegségen. Nagy arányban 15,3 százalékban nem tudták, vagy nem válaszoltak a kérdésre.
Hazánkban eddig közel 3 millió alkalommal történt mintavétel, tehát a lakosság hozzávetőlegesen 30 százaléka legalább egyszer le lett tesztelve (persze ez az arány lehet ennél kisebb, sokakat többször is teszteltek). Ha a koronavírus kormányzati oldalán lévő aktív fertőzöttekre és a gyógyultakra vonatkozó adatokat összeadjuk, akkor az jön ki, hogy a lakosság nagyjából 3,4 százaléka érintett hivatalosan, ami a 11,4 százaléktól egészen mesze van. Egy jelentős részük tehát feltehetően csak sejti, hogy átment rajta a vírus, hiszen akit hivatalosan tesztelnek, és a vírus jelenléte megállapításra kerül, az bekerül a statisztiki adatok közé.
A második, egyben talán a legizgalmasabb kérdés a bizalomról szól, arra kérdeztünk rá, hogy a kitöltők mely vakcinákban bíznak leginkább. Ez már csak azért is aktuális, mert az orosz vakcina a küszöbön van, az értékesítéséért felelős orosz Állami Befektetési Alap megküldte hazánknak a szerződéstervezetet, amely a vakcina Magyarországra szállításának alapját jelentheti. A Szputnyik V. kapcsán a korábbi gyártási kapacitáskorlátok megszűntek, de úgy tűnik, a magyarok egyelőre óvatosak:
a Szputnyik V. a bizalmi szavazáson mindössze 15 százalékot kapott
azaz ennyien oltatnák be magukat vele. A válaszadók elsöprő többséggel a nyugati vakcinák mellett tették le a voksukat, a kínai oltóanyagok viszont az utolsó helyen végeztek, 6, illetve 3,4 százalékkal. A Pénzcentrum kérdőívét kitöltők 17 százaléka bízik az izraleli BriLife, és 41,1 százalék az AstraZeneca-ban. A Pfizer-BioNTech vakcináját a válaszadók 94,7 százaléka ítélte biztonságosnak, a Modernát 80,9 százalékuk. Ennél a kérdésnél természetesen több választ is meg lehetett jelölni. Nyilván a döntéshozókis tisztában vannak ezekkel az arányokkkal, hiszen a 2021. január 21-in Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy
ha valaki az egyik vakcinában nem bízik, akkor kérheti, hogy akkor kerüljön beoltásra, amikor rendelkezésre áll az általa preferált típus.
Oltakozni vagy nem oltakozni?
A harmadik kérdés már sokkal személyesebb, arra vonatkozott, hogy a válaszadó be fogja-e oltatni magát, amint erre lehetősége nyílik. Mivel ez központi kérdés jelenleg a társadalmi diskurzusban, és gyakorlatilag ekörül forognak a híradások, a Pénzcentrum szerkesztői is nagyon kíváncsiak voltunk a válaszokra. Óriási meglepetés született, hiszen ilyen arányú pozitív válaszra a korábbi felmérések eredményeinek alapján nem számítottunk.
A válaszolók 74,4 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kérni fogja az oltást, 11,8 százaléka úgy, hogy nem, és ennél is nagyobb a bizonytalanok aránya, 13,4 százalék Ismét hangsúlyoznunk kell, hogy nem reprezentatív kutatásról van szó, mégis érdekes lehet ennél a pontnál megállni egy pillanatra, és alaposabban megvizsgálni a válaszadók összetételét.
A cikk folytatása a Pénzectrumon onlvasható.
Címlapkép: Getty Images