Egy nagyszabású kutatás megállapítása szerint ha dióféléket fogyasztunk, az életkor előrehaladtával csökkenhet a demencia kialakulásának esélye. Különösen fontos, hogy erre már a negyvenes korosztály is odafigyeljen – áll az Independent cikkében. A Szingapúri Nemzeti Egyetem vizsgálatában közel 17000 ember vett részt 1993 és 2016 között, étrendjüket és kognitív működésüket is értékelték. Mint kiderült, azon negyvenesek közül, akik hetente kétszer vagy többször ettek diót, több mint egyötöddel kevesebben küszködtek memóriaproblémával 60 év felett, mint azok, akik havi egynél kevesebbszer fogyasztottak.
Az Age and Aging folyóiratban megjelent tanulmány arra is kitér, hogy azok, akik hetente egyszer ettek diót, ugyancsak előnyös hatást tapasztalhattak: nekik 19 százalékkal kevesebb esélyük volt arra, hogy kognitív funkcióik károsodjanak hatvanas, hetvenes, nyolcvanas éveikben.
Mint megjegyzik, nem ez az első tudományos megállapítás, ami összekapcsolja a diófogyasztást az idősebb korosztály kognitív funkcióinak épségével. 2019-ben a Dél-ausztráliai Egyetem közel 5000, 55 év feletti személy bevonásával végzett kutatása során azt állapították meg, hogy napi két teáskanálnyi mennyiség javította ezt a fajta agyműködést. A kutatók azt is feltárták, hogy
a diófogyasztás akár 60 százalékkal is javíthatja az emberek gondolkodását, memóriáját, nyelvi készségeit azokéhoz képest, akik nem esznek ebből a jótékony hatású csonthéjasból.
A Magyar Dietetikusok Országos Szervezete ajánlása szerint hetente 2-3 alkalommal fogyasszunk kis maréknyi diófélét, sótlan mandulát, mogyorót, olajos magvakat, például tökmagot, napraforgómagot. Ehetjük őket nyersen is, de élvezeti értéküket nagy mértékben javítja, ha szárazon megpirítjuk.
A diófogyasztásnak láthatóan rendkívül pozitív hatásai vannak, ugyanakkor nem árt hozzátenni, hogy nem tartozik a legolcsóbb élelmiszerek közé.
A Piaci Árinformációs Rendszer legfrissebb adatai szerint a 2021-es év 5. hetében a debreceni fogyasztói piacokon 3500, míg Szegeden 4000 forintért adták a tisztított dió kilóját (ezek voltak a leggyakoribb árak). A számsorokon az is látszik, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest drágulás történt, akkor ugyanis 3000 illetve 3800 forintos kilóárat rögzítettek. Ami a fővárosi piacokat illeti, hasonló vagy még magasabb árakkal találkozhatunk: a Fehérvári úti piacon 4500 forintos az átlag kilóár (tavaly ez 3480 forint volt), míg a Vámház körúton 3980 forint (tavaly szintén 3480 forint).
A nagybani piacokat tekintve azt látjuk, hogy a bruttó termelői ár Debrecenben 2800, Szegeden 3000 forint/kiló, Budapesten pedig 3200 forint/kiló volt az év 5. hetében. Az áremelkedés itt is tetten érhető 2020-hoz képest, amikor a kilóárak 2500 (Debrecen), 2300 (Szeged) illetve 2900 forint (Budapest) körül alakultak.
Az árak mérséklődésén az sem segít, hogy 2020-ban az átlagos évek termésének fele, nagyjából 3,5-4 ezer tonna dió teremhetett Magyarországon - ezt a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, Apáti Ferenc nyilatkozta még október végén.
A jelentős terméskiesésért döntően a tavaszi fagyok felelnek, de az őszi extrém csapadékos időjárás is jelentősen hátráltatta a betakarítást.
A 2019-es évhez hasonlóan nagy károkat okozott a dióburok-fúrólégy is, elsősorban a Dunántúlon.
Az árakat mindemellett az import mennyisége és ára is befolyásolja. Míg a héjas dió importja elenyésző mennyiségű, addig a dióbél behozatal évente 1000-1500 tonna között van, elsősorban a román és az ukrán piacról.
Jó hír, hogy a magyarországi termőterület folyamatosan nő: míg tíz évvel ezelőtt alig haladta meg a háromezer hektárt, addig most 8300 hektáron termesztenek diót, ebből a termőkorú ültetvények területe öt-hatezer hektár. Az előállított dió termelési értéke évente 4-6 milliárd forintot tesz ki. Az ország diótermő területének több mint harmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van, ahol 2020-ban 3792 hektáron termesztettek diót. Ezt követi Borsod-Abaúj-Zemplén és Somogy megye, 871 és 646 hektárral.
Címlapkép: Getty Images