Napjainkban az egészségtelen táplálkozás után a dohányzás járul hozzá a legtöbb halálozáshoz Európában és Magyarországon is. Hazánkban a dohányzás felelős a halálozások 21%-ért, éves szinten pedig 25 500 ember hal meg a dohányzással összefüggésbe hozható szövődmények miatt. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet szerint ezért is sokkoló belegondolni abba, hogy hazánkban a lakosság közel 30 százaléka dohányzik vagy valamilyen dohányzással összefüggő elektronikus eszközt használ. Az intézet szakemberei az Élj tiszta tüdővel! figyelemfelhívó kampány keretében összegyűjtöttek néhány tényt, ami motivációként szolgálhat a leszokásra.
Szinte minden dohányzó tisztában van azzal, milyen káros hatással van egészségére, de mégsem tudja vagy akarja feladni szenvedélyét. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet ezért is indított el még nyár elején az „Élj tiszta tüdővel!” című, dohányzóknak szóló kampányát, melynek célja nemcsak azt megmutatni, hogy egészséges tüdővel mennyivel jobb és könnyebb minden, hanem biztosítani a leszokáshoz elengedhetetlen támogatást is.
A magyar lakosság 45%-a vallja, hogy egészségesen vagy nagyon egészségesen él, és mindössze 16% mondja azt, hogy életmódját nem tartja egészségesnek – derül ki a Korányi Intézet 2019 végén készített felméréséből, amely a hazai 18 év feletti lakosság dohányzási szokásait vizsgálta.
Ez azért is érdekes, mert 2019-ben a felnőtt lakosság 29,6%-a (férfiak 34% és a nők 25%-a) dohányzott vagy használt valamilyen dohányzással összefüggő elektronikus eszközt. A fenti számok azt mutatják, hogy olyan emberek is dohányoznak, akik egyébként az élet más területén próbálnak egészségesen élni, figyelnek a táplálkozásukra, vagy akár rendszeresen mozognak.
A magyar dohányzók 92%-a napi rendszerességgel hódol szenvedélyének
A dohányzók többsége már 18. életévének betöltése előtt rászokik a cigarettára. Az átlagéletkor 17,5 év – nők esetében ez valamivel magasabb, míg a férfiaknál alacsonyabb. Azt, hogy a dohányzás függőséget okoz, az is igazolja, hogy közel negyedük maximum fél doboz (10 szál), több mint felük 10-20 szál, egyötödük pedig akár egy doboznál (20 szál) is több cigarettát szív el naponta. Ezzel nem csak egészségüknek ártanak, hanem pénztárcájuknak is – a rendszeres dohányzók akár havi több tízezer forintot költenek dohánytermékekre.
A dohányozó lakosság egyharmada (33%) szeretné abbahagyni a dohányzást
Mint az a kutatásból is kiderül, a dohányzók tisztában vannak azzal, hogy szenvedélyük káros az egészségükre, ezért többen próbálkoznak meg a leszokással. A jelenleg dohányzók több mint egynegyede (26,4%) már tett kísérletet a dohányzás abbahagyására. Jó eredménynek számít, hogy több mint kétharmaduk (68,5%) sikeresnek minősítette a leszokási próbálkozást, a válaszolók 31,5%-a viszont jelenleg is dohányzik. A dohányzásból eredő nikotinfüggőség erős addikció. Sokan „egyetlen bűnös tevékenységüknek” tudják be, hogy az amúgy egészséges életük mellett mégis dohányoznak, pedig ez egy olyan krónikus betegség, aminek kezelésére léteznek eszközök.
A dohányzást abbahagyóknál a legfontosabb ok a saját egészségük volt (58,2%), a második helyen a cigaretta ára szerepelt (24,8%)
Miért is káros a dohányzás?
A dohányzás következtében több mint 7000 mérgező és legalább 70 ismert rákkeltő vegyület jut a szervezetbe, amelyek szinte minden szervrendszerben károsodást idézhetnek elő. A dohányzás következtében a szervezetben gyulladás alakulhat ki, amely az érrendszeren és a tüdőszöveten keresztül számos belszervi működést károsíthat, különböző biológiai mechanizmusok révén pedig daganatképződéshez vezethet. A dohányfüst a dohányzó környezetére is káros. Gyermekekben és serdülőkben akadályozza a tüdő egészséges fejlődését, amelynek következtében emelkedik az idült légzőszervi betegségek, így az asztma és a korai COPD kialakulásának kockázata. A Covid-19 járvánnyal küzdő világunkban különös fontosságot kap a dohányzás abbahagyása és a dohánymentes környezet kialakítása.
A dohánytermékek és az élvezeti cikként használt nikotintartalmú termékek (pl. e-cigaretta, nikotinos tasak, hevített dohánytermékek) függőséget okozó hatásának alapja a nikotin, amely elsődleges szerepet játszik a dohányzásra való rászokásban és a rendszeres dohányzás kialakulásában. A nikotinnak a fizikai függőség kialakulásában betöltött szerepe mellett ma már számos egészségkárosító hatása ismert: a legfontosabbak között említendő, hogy befolyásolja a magzati növekedést és fejlődést, az immunrendszer, a tüdő, a szív- és érrendszer, valamint az idegrendszer működését, továbbá hozzájárul a koraszülés és a halvaszülés kockázatának növekedéséhez.
A dohányzók 18%-a örömmel venné, ha önerején kívül másoktól is kapna segítséget a leszokáshoz
A felmérésben részt vevők döntő többsége nem vett igénybe külső segítséget (78,7%) a leszokáshoz, pedig a viselkedésváltozást célzó tanácsadás és a megvonási tüneteket enyhítő gyógyszeres segítség elengedhetetlenül fontos a dohányzásról való leszokás folyamatában.
A leszokás akkor tud sikeres lenni, ha a nikotinfüggőség gyógyszeres kezelése mellett más tényezőkkel is foglalkozunk. A viselkedésváltozás célja az, hogy a dohányzó megtanulja a dohányos helyzeteket máshogy kezelni, és új stratégiákat alakítson ki a dohányzáshoz kapcsolódó érzések átalakítására. A sikeres viselkedésváltozáshoz elengedhetetlen a személy belső motivációjának megtalálása, az önmegfigyelés és az önkontrollstratégiák alkalmazása.
Ebben segíthet az Országos Dohányzás Leszokást Támogató Módszertani Központ ingyenes telefonos leszokástámogató tanácsadási programja (06-80-44-20-44), illetve a tüdőgondozók és az egészségfejlesztési irodák egyéni és csoportos tanácsadási programja. Emellett az intézet „Gond? Egy szál se!” elnevezésű – jelenleg csak androidos készülékekre elérhető – telefonos alkalmazása szintén segíti a dohányost a leszokás iránti motiváció fenntartásában és a visszaesés megelőzésében.
Címlapkép: Getty Images