Mennyi, de mennyi vadgesztenyefa volt az iskola melletti parkban! Ilyenkor októberben, az avar közt szúrós-tüskés burkát lábbal tapostuk szét, tömtük tele fényes sötétbarna termésével a zsebeinket, hogy aztán bájos gesztenye figurákat készítsünk belőlük. Mostanában kezdjük csak újra felfedezni, hogy mi mindenre használható még ez a „vadnak” és haszontalannak gondolt őszi termés! Mert higgyük el, a vadgesztenyét, népies nevén bokrétafát, nem csupán szépsége miatt ültetik már ősidők óta!
„Szelídnek” mondott társával szemben magja ugyan tényleg nem ehető, viszont mégsem szabad lebecsülni: levelei, virágai, és magjai mind-mind a népi gyógyászat kincsei. Terméséből mosópor is készíthető, de kiváló hatóanyagainak köszönhetően fájó, visszeres lábainkra is gyógyír lehet. A tavalyi évben már rákaptunk a vadgesztenyéből – ingyen – készített mosószerrel történő mosásra, úgyhogy tapasztalatból is mondjuk: tényleg működik! Nemcsak a környezetünket kíméljük vele, de sokezer forintot spórolhatunk, ha elsajátítunk pár vadgesztenyés praktikát.
Kertekbe csak akkor ültessük, ha van hozzá elég helyünk
Nem véletlenül az erdők és nagyobb parkok tipikus fája a vadgesztenye, hiszen akár 30-35 méter magasra is megnőhet. Nagyobb birtokokra, széles utcafrontokra ajánlott ültetni, de tényleg csak azoknak érdemes saját gesztenyefában gondolkodni, akiknek nagy, ligetes kertjük van. Imádni való már tavasszal is: látványos, fehér virágai ekkor nyílnak, 30 centiméteres bugavirágzatban. Ősszel a vadgesztenye lombozata megsárgul, majd barna színű lesz. Tágtűrésű fa, idősebb korában jól bírja a szárazságot és a városi levegőt is. A vadgesztenye vízigénye közepes, fiatalabb korban azonban rendszeres öntözést igényel. A napos vagy félárnyékos helyet szereti.
Ősellensége az aknázómoly – már a hazai fákat sem kíméli
A vadgesztenye-aknázómoly (Cameraria ohridella) 1985-ben jelent meg Macedóniában, 15 évvel később már egész Közép-Kelet-Európában is elterjedt. A fertőzöttség különösen a városi faállományokat sújtja, melyek az egyre melegebb nyarakat és a fokozódó légszennyezettséget is nehezen bírják. Hazánkba Ausztria felől érkezett. A Dunántúlon 1993-ban bukkant fel, és 1995-ben már Budapesten is komoly károkat okozott. Mára már Európa mérsékelt éghajlatú részéin mindenütt jelen van, így Angliában is, ahol 2002-ben találták meg.
Fáját az asztalosok nem igen kedvelik
Puha, hajlékony fáját a fafaragók díjazzák. Jól faragható, így fapapucsot, konyhai eszközöket, játékokat is szoktak készíteni belőle, esetenként faszobrokat is. A fa kidöntése után érdemes minél előbb megszárítani, mert könnyen elszíneződik. A szárítást követően már csak keveset zsugorodik, emiatt bútorközépfának alkalmas (zongoraépítők is felhasználják), épületfának azonban kis szilárdsága miatt nem. Puhasága miatt jellemzően bútorokat sem készítenek belőle.
Enni nem lehet, de minden másra jó
A vadgesztenye gyógynövényként is ismert, mivel magja és kérge különféle hatóanyagokat tartalmaz, kiegészítő kezelésként hatásos vénás keringési elégtelenség és hajszálérgyengeség esetén. Az újabb kutatások igazolták gyulladásgátló és a vénák tónusát fokozó hatását. A kéregben lévő eszkulin csökkenti a hajszálerek áteresztőképességét és ellenállóbbá teszi őket. Így a vadgesztenyéből készült szereket vénás és hajszálér-keringési elégtelenség (pl. aranyér) kezelésére ajánlják, más érerősítő növényekkel együtt (nagylevelű csodamogyoró, kanadai aranygyökér, szilvalevelű bangita).
Szuper környezetbarát mosószer készíthető belőle
Gyógynövényekkel foglalkozó könyvekből és az idős emberek elbeszéléseiből tudjuk, hogy a vadgesztenyefa termését régen is mosási, sőt fürdési célokra használták. Elsősorban finom kelmék, selyem mosására alkalmazták. Használata történhet az indiai mosódióhoz hasonlóan vászonzsákban a mosógépbe rakva, vagy a magok kifőzése után kapott mosófolyadék mosógépbe adagolásával is, de erről majd később. Előnye a mosódióval szemben, hogy egyrészt ingyen beszerezhető, másrészt mivel itthon is megterem, ökológiai lábnyoma töredéke a mosódióénak.
A mosódió Indiából érkezik, így elképesztően nagy környezetterhelést jelent a szállítása. Éppen ezért az ára is elég borsos, főleg, ha folyékony formában szeretnénk használni. Európai termesztéséhez több tíz méter magas üvegházra lenne szükség… nincs értelme belefogni. A mosódió viszont, a hagyományos mosóporokkal szemben 100%-ban természetes, biológiailag lebomló, komposztálható mosó- és tisztítószer. Az ára viszont, nem feldolgozott állapotban, szárítva 5000 forint/kg.
A vadgesztenye hatóanyaga is ugyanaz, mint a mosódióé
Annyi a különbség, hogy a mosódiónak a külső héját használjuk (szaponin tartalma 13-15%), addig a vadgesztenye esetében épp ellenkezőleg: a mag barna héját eltávolítva, annak sárgásfehér belsejével lehet mosni. (Utóbbi szaponin tartalma vetekszik a mosódióéval.)
A szaponinok egyébként felületaktív anyagok, vízben rázással hab képződik belőlük, lényegében ezt a tulajdonságot használták ki az emberek a bolti mosószerek megjelenése előtt. A sütnivaló gesztenyével azonban ne is próbálkozzunk, az nem tartalmaz szaponint.
Annyi különbség van még a mosódióval szemben, hogy a vadgesztenye kilója, ha kisétálunk a ligetes erőszélre vagy a közparkba: nulla forint. A jelen jogszabályok szerint naponta 2 kg vadgesztenye - gyűjtése minősül egyéni szükségletnek, ennyi tehát szabadon felszedhető. Pár nap alatt egy évre elegendő mosópor, plusz visszérkrémre való vadgesztenye összegyűjthető!
Így készül a gesztenyés folyékony mosószer
Egy maroknyi, 6-8 darab gesztenyét szabadítsunk meg a héjától, majd apróbb darabokra vágjuk szét. Elővehetjük a reszelőt is, vagy ha erős a turmixgépünk, azt is, 2 dl vízzel bevethetjük. Az összetört gesztenyét aztán 1 liter forró vízben 10 percig főzzük, majd hagyjuk kihűlni. Leszűrve egy üvegbe átöntve tároljuk. Miután langyosra hűlt a forrázat, már használható is takarításra, esetleg folyékony mosószer helyettesítésére.
A gesztenyés mosásnak van egy gyorsabb verziója is, amikor a felkockázott belső részt egyszerűen belekötjük valamelyik piszkos zokniba (vagy mosódiós zsákba) és így tesszük a mosógép dobjába.
Saját tapasztalatból tudjuk, hogy a gesztenye szaponintartalma elegendő a hétköznapi szennyeződésekhez. Csak azokat a foltokat nem tudjuk vele tisztességesen eltávolítani, amelyeket valószínűleg bolti mosóporral sem tudnánk. A mosáshoz lehet még hozzá tenni mosószódát, reszelhetünk bele mosószappant, a fehérekhez tehetünk szódabikarbónát – mindent ugyanúgy, mint a mosódiónál. De vegyesen is használhatjuk, kevés mosópor, annál több vadgesztenyés saját mosógél.
Nagyon fontos még, hogy a szaponin 35 fok hőmérséklet felett tud csak kioldódni, így a gesztenyés mosásnál (és a mosódiónál is egyébként) a legalább 40 fokos mosási hőmérséklet szükséges!
A kiázott szer nem bántja a bőrt, nem káros a tüdőre a belélegzése, és az őszi szezonban egy kis szerencsével tényleg teljesen ingyen hozzájuthat az ember egy éves adaghoz. A mosódióhoz hasonlóan a vadgesztenye termése is alkalmas a takarításra, a felmosáshoz, törölgetéshez az apróra vágott gesztenyéket forrázd le bőséges vízzel!
A vadgesztenye egyébként sokáig tárolható egy jól szellőző vászonzacskóban, de arra is érdemes figyelni, hogy hamar megkeményedik a külső, barna héja. Ezután egy kissé beáztatva érdemes nekiállni a hámozásnak.
Ha már környezetbarát megoldásoknál tartunk, essen szó az öblítésről is
Az öblítés célja nem az illatfelhő, hanem a mosószer lúgos kémhatásának semlegesítése. Ezt valamilyen savas szerrel érhetjük el. Ha bolti ecetet használunk (bambusz anyaghoz nem ajánlatos, mert az hamar tönkremegy tőle!), akkor mindig biológiai erjesztésűt vásároljunk. A többi ecet ugyanis sejtméreg, metanolból és szén-monoxidból készül, több országban tilos étkezési célra használni. Az ára megegyezik a biológiai erjesztésűével, szóval csak egy címkeleolvasással kerül többe a jót megvennünk. Az házi alma (vagy bármilyen gyümölcs) ecet készítéséről ITT olvashatsz bővebben.
A gesztenye mint gyógyszer
A vadgesztenye visszérgyulladások, visszértágulatok, aranyér kezelésében is ismeretes. Hatóanyagai azonban pattanásos és rosaceás bőr ápolására is kiválóak. Napvédő szerekben is előszeretettel alkalmazzák, hiszen elnyeli az ártalmas ultraviola sugarakat.
- Belsőleg és külsőleg is hatékonyan alkalmazható. Belsőleges fogyasztásával azonban legyünk nagyon óvatosak, mert magas szaponin tartalma az ember számára mérgező. Ezért ha belsőleg szeretnéd alkalmazni, inkább vásárolj drogériákban vagy bioboltokban kapható vadgesztenye kapszulát.
- Külsőleg számos módon felhasználható: bedörzsölő szerként alkoholos kivonata, bőrápoló szerként olajos kivonata, pakolásként pép vagy gél formában, ülőfürdőként és lábfürdőként pedig főzete használatos.
Vadgesztenye-tinktúra készítése házilag
A vadgesztenyéből házilag is készíthetsz alkoholos kivonatot, azaz tinktúrát, több módon is. Ez kizárólag külsőleges használatra alkalmas, semmiképpen ne idd meg! Mérgezési tüneteket okozhat. A folyadékkal bedörzsölheted a fáradt, duzzadt, visszérre hajlamos lábakat. Csökkenti a nehéz láb érzést, erősíti az érfalakat, csökkenti az esetleges érgyulladásokat. Ízületi gyulladások kezelésére is alkalmas. Egyetlen pici hátránya, hogy az alkohol tartós alkalmazás során a bőrt kiszáríthatja, ezért a bedörzsölés helyén, két kezelés között kenjük be jojobaolajjal, olívaolajjal, kakaóvajjal vagy shea vajjal.
Vadgesztenye-tinktúra készítéséhez is friss vadgesztenyét kell gyűjteni. A gesztenyéről távolítsuk el a vékony, barna héjat, majd aprítsuk fel (reszeljük le például) a belső fehér részt, majd töltsük bele egy csavaros üvegbe. Ezután öntsük fel minimum 70%-os alkohollal (patikában kapható ilyen, de megteszi az erős házipálinka is). Az üveget jól zárjuk le és tegyük fénytől védett helyre. 3 héten át legalább naponta egyszer erősen össze kell rázni. Három hét elteltével szűrjük le, töltsük át a tiszta folyadékot egy jól zárható üvegcsébe, aztán már használható is.
A tinktúrából aztán saját visszérbalzsamot is készíthetünk. Ehhez 150 ml tinktúrára, valamint étkezési (növényi) zselatin porra (minden élelmiszer boltban kapható), és illóolajra van szükség.
150 ml vízben oldjunk fel 3 tasak növényi zselatint, majd lassú tűzön kezdjük el kevergetni. Habverővel folyamatosan kevergessük. Amikor elkezd sűrűsödni, apránként öntsük hozzá a vadgesztenye tinktúrát és 5 csepp nekünk tetsző illóolajat. Ha megfelelő állagúra sűrítettük, vegyük le a tűzről és töltsük át sterilizált üvegbe. Ezután már nincs más dolgunk, mint kenegetni vele fájó végtagjainkat.
Mi mindenre használható még?
Gyógyászati célokra a növény magját, virágját, kérgét és levelét használják. Gyűjtési ideje április-május; június-július.
- Mag: Körülbelül 3% eszcint, kvercetin és kempferol glikozidokat tartalmaz.
- Levél: Kumarin glikozidokat (eszkulint), flavonol-glikozidokat, cserzőanyagokat, szterolokat tartalmaz.
- Kéreg: Kumarin glikozidokat (eszkulint), eszkuletint, szterolokat tartalmaz. Az eszcin jótékony hatással van az erekre, különösen a vénákra, éppen ezért gyakran alkalmazzák visszérbántalmak, lábszárfekély és vérkeringési zavarok esetén. A kéregből nyert eszkulin fényvédő krémek gyakori alkotórésze. A leveleket hagyományosan ízületi bántalmak enyhítésére használják.Külsőleg régóta használják fekélyek és bőrbetegségek kezelésére, aranyér ellen pedig ülőfürdőként.
- Vadgesztenyelevél Tea: 3 dl forró vízzel forrázunk le 1 teáskanálnyi szárított vadgesztenyelevelet, majd 8-10 perc elteltével szűrjük le. Mézzel édesíthető.
- Tinktúra: 100 ml 38%-os pálinkához keverjünk 2 evőkanálnyi szárított és porított vadgesztenyelevelet és 2 evőkanálnyi vadgesztenye-lisztet, majd légmentesen zárjuk le, és hagyjuk állni 10 napig. Ezt követően szűrjük le, és sötét üvegben tároljuk. Fájó, sajgó ízületekre alkalmazzuk bedörzsölő-szerként.
- Pép: 2 evőkanálnyi vadgesztenyelisztet keverjünk össze 2 evőkanálnyi búzaliszttel, és adjunk hozzá annyi 10%-os étkezési ecetet, hogy kenhető péppé váljon. Fájó, sajgó ízületekre adható.
- Fürdő: 2 evőkanálnyi szárított és porított vadgesztenye-levelet és 2 evőkanálnyi vadgesztenye-lisztet forrázzunk le 3 dl forrásban lévő vízzel, majd 8-10 perc után szűrjük le, a főzetet öntsük a fürdővízhez. Visszér, aranyér esetén jótékony kúra. Terméséből a vénákat erősítő, visszérbántalmak ellen alkalmazott gyógyszereket állít elő a gyógyszeripar, a drogkivonat (eszcin) homeopátiás gyógyszerkészítményekben is megtalálható.
A vadgesztenyelevélből készült teát vese- és májbetegségek esetén, valamint várandósság és szoptatás ideje alatt viszont ne fogyasszuk! A plazmaproteinhez kötődő eszcin más gyógyszerek megkötését akadályozhatja.
Címlapkép: Getty Images