Erdős Norbert, az Agrármisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára a rendezvényen elmondta, 2012-ben indította el a kormány a termelői piac bővítését szolgáló programot, amely annyira sikeres lett, hogy a kezdeti 117-ről 2020 végére 324-re nőtt a helyi termelők saját áruik könnyített körülmények közti árusítását lehetővé tevő helyek száma.
A termelői piac legfontosabb jellemzője, hogy rövid élelmiszer-ellátási láncot jelent, így növeli a biztonságot
- húzta alá.
Az államtitkár emlékeztetett, idén májusban változtatták meg a 2010-es kistermelői rendeletet. Könnyítették a kistermelővé válás feltételeit, országossá növelték számukra saját termékeik értékesítési sugarát, bővítették az előállítható termékek körét, és lehetővé tették, hogy a családtagok és az alkalmazottak is részt vehessenek a termékek előállításában.
Erdős Norbert hangsúlyozta, jövő év elejétől a közétkeztetésben a hazai áruknak legalább 60 százalékot kell elérniük. Ez az arány 2023. január 1-jétől 80 százalékra nő.
A Békés megyei Nagykamaráson az uniós Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) forrásából, 60,5 millió forintból építették meg 2020 augusztusa és 2021 májusa között a termelői piacot. A hűtést-fűtést napelemes rendszer biztosítja, és kialakítottak kilenc parkolóhelyet is. A kivitelező a Pro Békés Kft. volt.
Pelle István polgármester elmondta, 17 évet vártak erre, ugyanis az önkormányzat a piacnak helyet biztosító telket 2004-ben vásárolta meg.Nagykamarás mintegy 210 millió forint összértékben négy TOP-os pályázatot valósított meg: az óvodafejlesztést, az iskola energetikai korszerűsítését, az orvosi rendelő felújítását és a termelői piac kialakítását.
Eddig 32 termelői piacot adtak át, de még folyamatban van néhány kivitelezés, így a ciklus végére 40 fölé nő a számuk. Összesen 2,5 milliárd forintot fordítottak erre a célra.
Címlapkép: Getty Images