Kezdjük a száraz tényekkel: világszinten, így hazánkban is nagyon kevés hüvelyest fogyasztanak az emberek. A magyaroknak mindössze 43 százaléka sorolja a preferált zöldségek közül az első három helyre ezeket a télen is elérhető zöldségeket – de erről a HelloVidék korábban itt írt. Pedig amellett, hogy számos jótékony hatással bírnak, egész évben kaphatóak és viszonylag jó áron beszerezhetőek. Most az egyik legnépszerűbb, már-már hungarikumként számító hüvelyesek nyomába eredtünk: annak jártunk utána, mi újság a babbal, az utóbbi években mennyit drágult a piacon, és egyáltalán, miért is érdemes fogyasztanunk.
Mi is ez a sima bab?
A bab (Phaseolus vulgaris), paszuly, paszulyka és fuszulyka néven is ismeretes, Amerikában őshonos, a pillangósvirágúak családjába tartozó, dudvaszerű növény. Európában a 16. században kezdték el termeszteni, eleinte a karósbabot, később pedig már a bokorbabot is. Fajtáinak a számát vagy 600-ra lehet becsülni, de nem kell megijedni, ebben az írásban csak az étkezési szárazbabbal és annak fajtáival foglalkozunk. A babfajtákat különféle módon csoportosíthatjuk. Növekedés szerint lehetnek karósbabok és bokorbabok. A hüvelyek színe alapján sárgahüvelyű és zöldhüvelyű babokat különböztetünk meg, míg felhasználás szerint zöldbabról, valamint kifejtő- és szárazbabról beszélhetünk.
Magyarországon a szárazbab termesztése nem fedezi a hazai szükségleteket
Az utóbbi egy-két évben nagyobb érdeklődés nyilvánul meg a babtermesztés iránt, mivel növekszik háztartási fogyasztása és ipari feldolgozása is. A termelők pedig érdekeltek, mert az étkezési bab felvásárlási ára kifizetődő termelést biztosít. Termesztését és elterjedését nagyban elősegíti, hogy a gépi betakarítással nemcsak a kézi munkaerőt, hanem a termés mennyiségi és minőségi veszteségeit is a minimumra csökkenthetjük. Hátráltató tény azonban a babtermesztés népszerűsítésének hiánya. Nálunk a szakirodalom alig foglalkozik a babtermesztés technológiájával, nem is szólva a széles körű ismeretterjesztő kiadványokról.
- írta Kollár Ferenc a babtermesztésről.
A szakember által ismertetett adatok szerint 2014-ben Magyarországon 675 hektáron termesztettek étkezési babot. Ehhez képest– a KSH adatai szerint – a betakarított terület tekintetében a 2010-es évek közepén valóban lett egy felfutása a babtermesztésnek, 2016-ban már 874 hektáron, 2017-ben 910 hektáron ültettek Magyarországon. Ezt követően azonban évről-évre csökkent a betakarított terület nagysága: 2020-ban már 479 hektárra apadtak a hazai babföldek. Míg a babtermés 2016-ban 1527 tonna volt, 2020-ban ez is 1157 tonnára csökkent. Hektáronként viszont a termésátlag 4 év alatt 1810 - 2420 kg/hektárra nőtt.
Termelői-piaci átlagára 2014-ben 1000 Ft/kg körül alakult, ehhez képest 2020-ban már 1258 Ft/kg körül mozgott.
Mi magyarok éves viszonylatban – pár éves adat szerint – 10 000 tonna babot fogyasztunk. Míg 2016-ben 3 508 tonna, addig 2020-ban már 5 283 tonna babot exportáltunk. A bab behozatala is évről évre nő, míg 2016-ban 11 682 tonnát, 2020-ban már 16 980 tonnát – 8 665 millió forint értékben - importáltunk.
Tavaly októberhez képest a bab ára is nőtt
Tavaly októberben – tegyük hozzá, főszezonban - a babot még 800 ft/kg áron vásárolhattuk meg. Nem csoda, hogy télen az ára is borsosabb, és 2022. év elején 100-200 ft-tal drágábban mérik kilóját:
- Szárazbab - fehér: import I. oszt. 900-1 400 Ft/kg
- Szárazbab - fehér: import II. oszt. 500-900 Ft/kg
- Szárazbab - tarka: import I. oszt. 1 000-1 500 Ft/kg
- Szárazbab - tarka: import II. oszt. 560-1 000 Ft/kg
- Szárazborsó - sárga: hazai I. oszt. 240-280 Ft/kg
- Szárazborsó - zöld: import I. oszt. 300-350 Ft/kg
Miért is fogyasszuk a babot?
A szárazbab fontos élelmiszerünk, majd 25%-32% fehérjét, létfontosságú aminosavakat tartalmaz, olyanokat is, amelyeket az emberi szervezet nem állít elő. Jelentős a kalciumtartalma is. Ajánlatos elsősorban a gyermekek étrendjébe szárazbabból készült ételeket beiktatni.
Másik nagy előnye, hogy többletmunkát igénylő tartósító eljárások nélkül, száraz, hűvös helyen évekig is eltartható, így a háztartás biztos tartaléka. Ennek, és a magas tápanyag- és energiatartalmának köszönhetően volt elterjedt háborús ételtartalék, és a szárazföldi és vízi expedíciók alapvető tápláléka.
Gyógyhatása is van, nem is akármilyen
Az őrölt bab lisztjét borogatásra is használják gyulladások, kelések esetén. Hatóanyagai: 50% keményítő, gumi, dextrin. Érdekessége, hogy a fehérbab hajának (hüvelyrész) komoly gyógyhatása van. A víz- és vizelethajtó, vesetisztító hatása mellett jelentős az inulintartalma, ezért elsősorban a cukorbetegek részére ajánlott. A hatás fokozása érdekében szokták kukoricabajusszal, fekete ürömmel, kecskerutával, cickafarkkal, csalánlevéllel összekeverni és keverékként fogyasztani.[forrás?]
Drogja a mag nélküli hüvelytermés (Phaseolus legumen, P. pericarpum, P. fructus sine semine), amelynek enyhe vércukorszint-csökkentő és vizelethajtó hatása van.
5+1 konyhai tipp arra, hogyan ne puffadjunk tőle
A bab fogyasztásával sokan azért óvatosak, mert külső héja az ember számára emészthetetlen keményítőt, valamint cukrot tartalmaz. Amikor a megemésztetlen táplálék a bélbe jut, a baktériumok erjeszteni kezdik, ami gázt és puffadást okoz. Ha pedig finomított élelmiszerekkel együtt fogyasztjuk, akkor még nagyobb kihívás elé állítjuk szervezetünket. A haspuffadás fő okozói tehát azok a bélgázok, amelyek emésztés közben keletkeznek. Némi odafigyeléssel azonban, valamint okos konyhai tippekkel azonban csökkenteni tudjuk a panaszokat:
- Az előáztatás (8-12 óra legyen) például igen hasznos lehet, főleg, ha az áztatóvizet másnap kiöntjük, és frissre cseréljük a főzés előtt.
- Főzés közben segít, ha nem használunk fedőt, vagy ha mégis, akkor főzés közben többször letöröljük a fedő alját.
- Olyan klasszikus népi okosságokat is elővehetjük, mint a fűszerek! Főzés közben a babhoz adhatunk szélhajtó fűszereket, pl. babérlevelet vagy köménymagot.
- A már puhára főtt bab pürésítve és szitán átpasszírozva szintén könnyebb emésztést eredményez, mivel ezáltal megszabadulunk a keményebb héjtól.
- A puffadást úgy is elkerülhetjük, ha rendszeresen, akár hetente többször is eszünk szárazhüvelyeseket, így idővel az emésztőrendszerünk hozzászokik az extra munkához és a panaszok is enyhülnek
- Nehéz ételekre szénsavas vagy alkoholos italok fogyasztását javasolják, ám ezek gyakran csak rontanak a tüneteken. Azonban egyes gyógyteák valódi segítséget nyújtanak. Ilyen felfúvódást csökkentő gyógynövény a zsálya és a kamillavirág is, amelyek szárított leveleit néhány perc forrázás után már ihatjuk is. A borsmenta szintén hatásos, ha fogyasztás előtt legalább 10 percig hagyjuk állni a forró vízben.
Sóletnek, főzeléknek és még megannyi finomságnak!
Szó mi szó, sűrűbben is érdemes étrendünkbe iktatni a babot, mert igen ízletes, fehérjében gazdag, míg a zöldbab ásványianyag tartalma miatt értékes étel-alapanyag. A bab változatosan felhasználható a konyhában, készíthető belőle, leves, főzelék, püré, saláta, és olyan laktató és pikáns egytálétel is, mint a chilisbab.
A konzerviparnak és az amerikai gyorsétteremláncoknak köszönhetően a világon talán legismertebb babos étel a chili con carne. A tipikus recept szerint vörös vesebabból, darált hússal és chili paprikával készül. Nálunk mexikói chilinek is hívják, pedig nemhogy semmi köze nincs Mexikóhoz, de ott nem is ismerik. Most egy igazán különleges és ízletes változatát hozzuk ennek a pofonegyszerű receptnek:
Pikáns chili con carne, étcsokival megbolondítva
- 1/2 kiló darált marhahús
- 1 db vöröhagyma
- 3 gerezd fokhagyma
- 2 db pirospaprika
- 1 konzerv (előfőzött) vesebab
- 40 dkg aprított paradicsom
- 2 ek paradicsompüré
- piros csilipaprika (ízlés szerint)
- 5 kocka minőségi étcsokoládé
- só és bors ízlés szerint
A hagymát és a fokhagymát felaprítjuk, serpenyőben, olajon üvegesre pirítjuk. A darált húst a hagymához adjuk, majd együtt tovább pirítjuk. Közben feldaraboljuk a paradicsomot és a pirospaprikát, amit a hús közé dobunk. Amikor a paprika megpuhul, hozzáadhatjuk a babot és a paradicsompürét, utána mehet bele a csili is. Főzzük, a legvégén pedig, amikor már majdnem elkészült, hozzáadhatjuk az étcsokit is. Főzzük még néhány percig, majd betehetjük a sütőbe is, hogy összeérjenek az ízek. Ha tovább szeretnénk bolondítani, önthetünk bele még 2 dl sört, de jól áll neki egy dl kávé is. Komolyan?
Fehéret, feketét, tarkát!
- Vörös bab: nem futó fajta. Vigyázat, vörös levet ereszt! Levesnek a legjobb és főzeléknek. A nedvesebb időjárást nem kedveli.
- Jégbab (gyöngybab): „guggos,” más néven bokorbab. Apró szeme miatt áztatás nélkül is gyorsan megfő. Finom sóletnek, levesnek és édes tejes babnak. Nagyüzemi termelésre is alkalmas, sok helyen termesztik.
- Fehér bab: futóbab, termése nagyobb szemű, mint a jégbab, nehezen fő. Gesztenyés íze miatt püré formájában, mézzel keverve desszertként fogyasztható. Levesnek, gulyásnak, zöldséges levesbe is jó.
- Géberbab (négerbab, csótánybab): termése sötét színe miatt emlékeztet a csótányra, azaz géberre, innen kapta nevét. Színes, piros és sárga virággal nyílik. Karóra vagy kukoricaszárra futtatva termesztik. A cukrászok ínséges időkben gesztenyepüré helyett használják, de, zsengén szedve, fejtett bablevesbe is főzhető.
- Vesebab: ezt a fajtát boltban is megvehetik, hiszen sok helyen termesztik, nem tájfajta. Mindenféle babos étel készíthető belőle.
- Sárga-barna futóbab: apró, bőtermő. Főzés előtt ajánlott beáztatni. Mindenféle babos étel készíthető belőle, nem erős a héja. Ez tipikus tájfajta bab, hiszen mai fogalmakkal élve tulajdonképpen egy fajta keverék, amelyben a hasonló kinézetű babok aránya állandó.
- Békahátú bab: színét tarka barna színéről kapta. Karóra, kukorica szárára futtatva termesztik. Tejfölösen és babgulyásban is ízletes. (Forrás: wikipédia)
Címlapkép: Getty Images