A rendszerváltozás óta mintegy 650 ezerrel lettünk kevesebben Magyarországon, ám ez nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan települések, amelyek népessége az elmúlt években ne növekedett volna dinamikusan. A tendencia mégis az, hogy hazánk népessége folyamatosan fogy, a legfrissebb, 2022-es KSH adatok szerint már 9, 700 ezer alá csökkent a lakosság száma. Hogyan állunk az EU-tagállamaihoz képest a születések és a házasságkötésekkel számában? Egyáltalán, mennyire látszik a hazai statisztikai adatokon a Covid-járvány, ellenpontként pedig a hazai családtámogatási rendszer, a CSOK? Erre is kíváncsiak voltunk, amikor fellapoztunk a KSH - Fókuszban a megyék 2021-es kiadványát, és összevetettük a korábbi adatokkal.
Egy biztos: EU-s összehasonlításban sem állunk túl jól
Még tavaly június végén jelent meg az Eurostat 2021-es népességváltozással foglalkozó kiadványa. Az adatokból egyértelműen látszik, hogy Magyarország sok szempontból nem teljesít jól, a születéskor várható élettartam például hét évvel alacsonyabb, mint a svédeknél vagy spanyoloknál. Az előrejelzések szerint pedig 2080-ra egymillióval lesz kevesebb az ország népessége, mint jelenleg.
A kiadványból többek között az is kiderül, hogy 2021. január 1-jén 447 millió ember élt az Európai Unióban, a legnépesebb tagállam Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország volt, amelyek lakossága az EU össznépességének kétharmadát tette ki. Az elmúlt évek során az EU népesség folyamatosan növekedett, 2001 és 2020 között például 18 millióval. Ezzel egy időben a népsűrűség, azaz az egy négyzetkilométerre jutó emberek száma is nőtt, 2019-ben az átlag 109 fő/km² volt.
Ehhez képest Magyarországon ez a szám nem sokkal az átlag alatt van, 107,1 fő/km².
A népességnövekedés az EU-ban 2020-ban, köszönhetően a Covid-járványnak, megállt: egy év alatt 312 ezerrel csökkent a tagállamok lakossága. A legnagyobb visszaesés Olaszországban, Romániában és Lengyelországban volt megfigyelhető – olvashatjuk az Átlátszó összegzésében.
Nemcsak fogy, öregszik is a magyar
Hasonlóan nagy problémát jelent, hogy Magyarország lakossága nemcsak fogy, hanem társadalmunk öregszik is, legalábbis ami az átlag életkort illeti. 2001-ben az EU-s átlaggal egy szinten álltunk, mostanra a teljes lakosság 15,4%-a 65 év feletti. A népesség medián életkora (az a statisztikai középérték, amely egy vizsgált csoportot két egyenlő részre oszt) hat évvel nőtt közel két évtized alatt: Magyarországon ez az adat 2001-ben 39,1 volt, ami 2021-re 42,9-re emelkedett.
Nem sok jóval biztatnak az Eurostat előrejelzései sem, eszerint a következő 60 évben tovább folytatódhat a lakosság elöregedése, 2080-ra ugyanis várhatóan 30 millióval fog csökkenni az EU lakossága. Ez igaz Magyarország esetében is:
a jelenlegi 9,7 milliós lakosság 8,8-ra csökkenhet, azaz közel 1 millió magyarral lehet kevesebb 60 év múlva, mint jelenleg.
A 9 milliós határt 2065 környékén léphetjük át.
Javult azóta a kép? Tavalyi adatok következnek, megyei kitekintésekkel
A halálozási adatok 2021-ben sem alakultak túl jól. Magyarországon a Covid19 járvány hatása a népmozgalmi folyamatok közül főleg a halálozások számának alakulásán volt mérhető – írta jelentésében a KSH is. Az előzményekről annyit, hogy már 2020-ban sem zártunk jó évet, hiszen mintegy 550 000-rel többen haltak meg Magyarországon a 2016-2019 évek átlagához képest.
A KSH Fókuszban a megyék összeállításából kiderül, hogy 2021 I–III. negyedévében Magyarországon összesen 111041 halálozás történt, ami 16 ezer fővel, 17%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az elhunytak számának emelkedése 2021 első kilenc hónapja közül
áprilisban volt a legnagyobb mértékű (48%-os),
az ezt követő időszakban a halálozások görbéje fokozatosan az előző évek átlagához közelített, majd augusztusban és szeptemberben már kevesebben hunytak el (1,9, illetve 2,0%-kal) az egy évvel korábbinál.
A halálozások számának jelentős emelkedése az ország valamennyi megyéjére jellemző volt
Az ország legkisebb lélekszámú megyéjében, Nógrádban történt „a legnagyobb mértékű, növekedés”.
Azaz Nógrádban 2021-ben 33%-kal többen haltak meg itt, mint 2020 azonos időszakában.
Az elhunytak száma az időszakon belül a koronavírus-járvány harmadik hulláma során, márciusban és áprilisban haladta meg a legnagyobb mértékben (74, illetve 76%-kal) a 2020. azonos havi értéket. Júliusban és augusztusban viszont 7,3, illetve 8,1%-kal kevesebben haltak meg az egy évvel korábbinál
– írta Nógrád kapcsán a KSH.
Tavalyi évben kevesebb gyermek született
A tavalyi év első kilenc hónapjában 69371 gyermek született Magyarországon, 296 újszülöttel, 0,4%-kal kevesebb, mint 2020 azonos időszakában. A születések száma az ország egyes térségeiben eltérően alakult: 12 megyében több, 7 megyében és a fővárosban kevesebb újszülött jött világra, mint 2020 I–III. negyedévében.
A legnagyobb mértékű növekedés (10%) Csongrád-Csanád megyét jellemezte.
Összességében így is fekete évnek számít a tavalyi
A születések száma kismértékben csökkent, a halálozásoké viszont jelentősen emelkedett, ennek következtében a természetes fogyás a 2020. január–szeptemberi 25087 fővel szemben 66%-kal több, 41670 fő volt.
A születések és a halálozások egyenlege Budapesten és az ország valamennyi megyéjében népességfogyást eredményezett.
Az országos átlagot meghaladóan gyorsult a népességfogyás 8 megyében, közülük:
Szabolcs-Szatmár-Beregben háromszorosára, Hajdú-Bihar és Győr-Moson-Sopron megyében két és félszeresére
emelkedett természetes fogyás az egy évvel korábbihoz képest.
A gyermekvállalás ideje kitolódik
A gyermekvállalás kapcsán az alábbi tendencia figyelhető meg: 2013-ban a nők átlagéletkora első gyermekük születésekor 28,8 volt; 2019-re viszont már elérte a 29,4 évet, 7 tagállamban pedig 30 éves kort is meghaladta, de a statisztika szerint egyre emelkedik a 40 év feletti édesanyák száma is. Magyarországon valamivel hamarabb, 28 éves kor körül vállalják első gyermeküket a nők, de a 40. életévük elteltével szülő nők száma majdnem négyszer annyi, mint 2001-ben.
Érdekesség még, hogy az statisztikai adatok szerint 2020. január 1-jén 219 millió férfi és 229 millió nő élt az EU-ban. Ez azt jelenti, hogy 100 férfira 104,7 nő jutott.
Hazánkban ez a szám kicsivel magasabb, a nők 8,7%-kal vannak többek, mint a férfiak.
Ez az arány 2021 Magyarországon úgy alakult, hogy tavaly 5 066 978 nőre 4 663 794 férfi jutott, azaz közel 400 ezerrel több nő élt.
A nemek kapcsán a házasságkötések számát és a gyermekvállalást is érdemes megemlíteni, hiszen mindkettő időpontja kitolódott az elmúlt évek során. Hazánkban 20 éve például a nők jellemzően 25,2, a férfiak 28,2 éves korban házasodtak (először), ma már jóval később,
a férfiak átlagosan 32,4, a nők pedig 29,6 évesen döntenek úgy, hogy hivatalosan is megállapodnak valaki mellett.
Meglepő, de egyre több fiatal házasodik
Érdekes tény, hogy Magyarországon az elmúlt tíz évben jelentősen megnőtt a házassági kedv. 2021-ben is tovább emelkedett: 2021 I–III. negyedévében 58 530 pár kötött házasságot (2011-ben ez a szám még 35 812 volt), számuk 9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A házasságkötések száma az ország valamennyi megyéjében és Budapesten is növekedett (A legkisebb (1,5%-os) emelkedés a fővárosban történt).
Zala megyében viszont több mint ötödével több pár kelt egybe.
2021 első kilenc hónapjában 1447 pár lépett frigyre Zalában, 21%-kal több, mint 2020 azonos időszakában. Az ország valamennyi megyéjét és fővárost jellemző növekedés mértéke Zala megyében volt a legmagasabb.
A többi megyében így alakult a házasságok száma:
- Bács-Kiskun: 2021 első kilenc hónapjában 3182 pár lépett frigyre, 11%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Baranya: 2021 első kilenc hónapjában 2123 pár lépett frigyre, 9,4%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Békés: 2021 első kilenc hónapjában 2131 pár lépett frigyre, 11%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Budapest 2021 első kilenc hónapjában 8782 pár lépett frigyre, 1,5%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Borsod-Abaúj-Zemplén: 2021 első kilenc hónapjában 4006 pár lépett frigyre, 13%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Csongrád: 2021 első kilenc hónapjában 2411 pár lépett frigyre, 6,7%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Fejér: 2021 első kilenc hónapjában 2896 pár lépett frigyre, 14%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Győr-Moson-Sopron: 2021 első kilenc hónapjában 2855 pár lépett frigyre, 8,4%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Hajdú-Bihar: 2021 első kilenc hónapjában 3292 pár lépett frigyre, 5,6%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Heves: 2021 első kilenc hónapjában 1787 pár lépett frigyre, 15%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Jász-Nagykun-Szolnok: 2021 első kilenc hónapjában 2388 pár lépett frigyre, 15%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Komárom-Esztergom: 2021 első kilenc hónapjában 2071 pár lépett frigyre, 11%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Nógrád: 2021 első kilenc hónapjában 1149 pár lépett frigyre, 14%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Pest: 2021 első kilenc hónapjában 7646 pár lépett frigyre, 10%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Somogy: 2021 első kilenc hónapjában 1608 pár lépett frigyre, 10%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Szabolcs-Szatmár-Bereg: 2021 első kilenc hónapjában 3723 pár lépett frigyre, 14%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Tolna: 2021 első kilenc hónapjában 1309 pár lépett frigyre, 13%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Vas: 2021 első kilenc hónapjában 1532 pár lépett frigyre, 12%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
- Veszprém: 2021 első kilenc hónapjában 2192 pár lépett frigyre, 13%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.
Válások száma Magyarországon
Ezzel egyidőben a válási arány ingadozó volt az Unióban: két éve például 1,8 válás jutott ezer főre. A dobogó tetején Lettország, Litvánia és Luxemburg áll, mindhárom országban átlagosan 3,1 válás jut ezer főre, Írországban és Máltán azonban csak 0,7. Magyarország nagyjából a középmezőnyben helyezkedik el, két éve nálunk is 1,8 volt ez a szám, de hosszú utat tettünk meg idáig: 2001-ben még az átlagosnál rosszabb volt a helyzet, 100 főre 2,4 válás jutott.
A válások száma a KSH adatai szerint Magyarországon 2011 óta folyamatosan csökken.
Érdekességképpen: a legtöbb válás Magyarországon a 80-as években történt (27 797), aztán kiugróan magas volt még 2007-2008 években (25 ezer környékén). 2011-ben még 23 335-en váltak el, 2021-es adat nincs, 2020-ban viszont 14979 válást regisztráltak. A válások száma egyébként - a demográfia adatok szerint - 2010 és 2018 között egyébként erő-teljesen, mintegy 30%-kal csökkent. 2019-ben hosszú idő után újra emelkedett a számuk (4%-kal), 2020-ban azonban ismét csökkenés figyelhető meg. A csökkenés mértéke 15% volt, így 2020-ban 14 979 válást mondtak ki. A válások havi száma 2020-ban erőteljesen ingadozott, ami arra utal, hogy alakulásukat erősen befolyásolta a koronavírus okozta járvány.
A válási hajlandóság 2010 óta tartó csökkenése csak a 40 év alattiakat érintette, az 50 éves vagy annál idősebb házasok körében a 2010-es években negyedével emelkedett a válási arány.
A hosszú ideje csökkenő válási tendencia a házasságban élő népesség csökkenő számának és a válási hajlandóság mérséklődésének tudható be. A párok jellemzően a házasság harmadik évében válnak el a leggyakrabban. Miközben az elválók átlagos házasságtartama az utóbbi években stagnált, a legfeljebb négy és a legalább húsz év házasság után elváltak aránya nőtt. Ennek oka, hogy egyre több olyan pár válik, akiknek nincsen közös (kiskorú) gyermeke (2019-ben a válások közel felében nem volt) vagy a gyermekeik már felnőttek. Emellett az elváló gyermekes párok gyermekszáma is csökkent. 2019-ben így is mintegy 14 ezer kiskorú gyermek élte meg a szülei válását - derül ki a statisztikai elemzésekből.
Az első élettársi kapcsolatok és házasságok bomlékonysága az elmúlt három évtizedben számottevően nőtt. A párkapcsolati stabilitás általános csökkenése mögött az állhat, hogy egyre többen élnek együtt élettársként házasságkötés előtt (vagy helyett).
A tanulmányok szerint élettársi együttélések a kapcsolatok első éveiben sokkal gyakrabban bomlanak fel, mint az előzetes együttélés nélkül kötött első házasságok. Viszont ha egy pár legalább az ötödik évfordulójáig együtt marad, utána az élettársi kapcsolatként és a házasságként indult együttélések stabilitása hasonló.
Címlapkép: Getty Images