A Bonduelle 50 hazai vendéglátóhely ételkínálatának elemzésével és több mint 1000 fő bevonásával készített reprezentatív felmérést. A kutatásból kiderült, hogy a vendéglátóhelyek kevesebb mint fele (41%) tart húsmentes fogást, ráadásul az ételkínálat is egyhangú:
a húsmentes fogások nagyobbrészt a rántott és grillezett sajtokra, vegyes- és cézár salátára, valamint húsmentes levesekre korlátozódnak. Az éttermek többsége (84%) kínál ugyan hüvelyeseket is tartalmazó ételeket, ám az összes vendéglátóhely teljes kínálatát vizsgálva az ételek mindössze 4%-ban volt hüvelyes. A választék elsősorban a hagyományos magyar fogásokra, többek között a bablevesre, a babgulyásra, a rizibizire, a tárkonyos ragulevesre és a különféle módon töltött húsokban megjelenő zöldborsóra korlátozódik.
Az online kérdőíves kutatásból kiderült: a megkérdezettek 91%-a mindenevőnek, 2%-a vegetáriánusnak, 3%-a vegánnak, 4%-a pedig flexitáriánusnak vallja magát. A válaszadók között fele-fele arányban vannak azok, akik vendéglátóhelyeken csak húsos ételt fogyasztanak, és azok, akik alkalmanként rendelnek húsmentes ételeket is. A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a megkérdezettek fele csak otthon fogyaszt hüvelyeseket, míg mintegy 40%-uk étteremben is szívesen kér ilyen ételeket.
A vendéglátóhelyeken a zöldborsó a legnépszerűbb, ami elsősorban a népszerűbb köreteknek (pl. rizibizi), leveseknek (pl. borsóleves) és az elsősorban zöldborsó felhasználásával készült húsos raguknak köszönhető. Ha a borsófogyasztást a teljes magyarországi lakosságra vonatkoztatjuk, a zöldborsó népszerűsége már korántsem ennyire egyértelmű: vendéglátóhelyeken mindössze a vendégek egyharmada választja a borsót, míg csupán 25% azoknak az aránya, akik zöldbabot, lencsét, tarka-, vörös- és vesebabot, valamint sárgaborsót is fogyasztanak az éttermekben.
Az étterembejárók 57%-a azért fogyaszt hüvelyeseket is tartalmazó ételeket a vendéglátóhelyeken, mert szereti őket, míg a megkérdezettek 37%-a tartja egészségesnek a hüvelyesfogyasztást. Úgy tűnik, a vendéglátóhelyeken hüvelyeszöldség-fogyasztókat alapvetően két nagyobb csoportra oszthatjuk: az egyik csoport a hagyományos magyaros konyha fogásait (pl. babgulyás) választja szívesen, míg a fogyasztók másik része nyitott a hüvelyesek korszerűbb, változatosabb felhasználására és a nemzetközi konyha fogásaira is.
Felmérésünk szerint az étterembejárók egy része kifejezetten nyitott lenne a vendéglátóhelyeken is a változatosan és izgalmasan elkészített, hüvelyesekből készült fogásokra, ám úgy látjuk, hogy a vendéglátóhelyek ma még nem használják ki a hüvelyesekben rejlő gasztronómiai lehetőségeket. Ezért fontosnak tartjuk a vendéglátóhelyek és a fogyasztók edukációját is, hiszen mind saját magunkkal, mind a bolygóval jót teszünk, ha napi rendszerességgel fogyasztunk hüvelyeseket is
– nyilatkozta Szirbek András, a Bonduelle Central Europe Kft. marketing- és kereskedelmi igazgatója.
Mi kerülhet még az asztalra?
A lencse termesztése hazánkban háttérbe szorult az utóbbi évtizedekben, ökológiai érzékenysége és az olcsóbb import miatt – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A szilveszteri-újévi lencse zöme külföldről származik, hazánkban szinte csak Győr-Moson-Sopron megyében foglalkoznak lencsetermesztéssel.
A Világélelmezésügyi Szervezet, a FAO szerint 2010 óta a lencsetermesztés 4 287 162 hektárról 6 582 779 hektárra növekedett 2017-ig. A világ legnagyobb lencsetermesztő országai Kanada, India és az USA. Az Európai Unióban legnagyobb területen Spanyolországban termesztik a lencsét, 36 504 hektáron, de Franciaország és Görögország lencsetermesztése is jelentős. Magyarországon az idei évben mindössze 284 hektáron vetettek lencsét. Ennek ellenére a 4 400 tonnás import mellett közel 200 tonnát exportáltunk, bár ennek jelentős része reexport.
Hazánkban a lencse stabil felvásárlói piaca még nem alakult ki, így az értékesítés biztonsága alacsony, a kereslet – az import jelentős mennyisége miatt – minimális a hazai termesztésű lencse területén. Az export-import adatokból látszik, hogy jelentős mennyiséget importálunk, közel felét Kanadából, másik részét Oroszországból és Lengyelországból. Az alacsony hazai termelésre az import lencse jelentősen alacsonyabb, a hazainál mintegy két és félszer olcsóbb ára jelenti a magyarázatot. Mivel jelenleg a hazai lencse termőterület 99%-a Győr-Moson-Sopron megyében található, magyar előállítású lencse fogyasztása esetén szinte biztosak lehetünk benne, hogy a termény onnan származik.
Ezen kedvezőtlen helyzet megoldására elsősorban a növény stabil kereskedelmi pozícióit kellene kialakítani hazánkban, amely nagy valószínűséggel maga után vonná a kiszámítható piaci viszonyokat, ugyanis az őszi fajták termesztésével a termésbiztonság és a termőképesség egyaránt növelhető. Szakértők szerint a lencse hazai piaci helyzetének stabilizálásán túl a megfelelő és érdekelt feldolgozó-kapacitás kiépítése, illetve a szemes fehérjenövény termeléshez kötött támogatása segíthetné a lencse hazai újbóli elterjedését.
Ebből is érdemes lenne fogyasztani
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a sárgaborsó-termesztése hazánkban, hasonlóan az újévi bőséget hozó lencséhez, az utóbbi években háttérbe szorult. Szomorú tény, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint az elmúlt 4-5 évben a termőterülete megfeleződött:
- 2017. évi termőterület: 2153 hektár
- 2018. évi termőterület: 2407 hektár
- 2019. évi termőterület: 1735 hektár
- 2020. évi termőterület: 1043 hektár
- 2021. évi termőterület: 1135 hektár
A NAK adatai szerint a hazai sárgaborsó nagy részét Jász-Nagykun-Szolnok, valamint Békés megyében termelik.
Megyei bontásban a 2021. évi sárgaborsó termőterület:
- Bács-Kiskun: 1 hektár
- Békés: 294 hektár
- Borsod-Abaúj-Zemplén: 99 hektár
- Csongrád-Csanád: 140 hektár
- Fejér: 98 hektár
- Hajdú-Bihar: 23 hektár
- Heves: 1 hektár
- Jász-Nagykun-Szolnok: 316 hektár
- Komárom-Esztergom: 39 hektár
- Nógrád: 10 hektár
- Pest: 7 hektár
- Somogy: 27 hektár
- Szabolcs-Szatmár-Bereg: 58 hektár
- Tolna: 4 hektár
- Veszprém: 17 hektár
- Zala: 1 hektár
Az országos hektáronkénti termésátlag évjárattól függően 2-3 tonna kötött mozog. A 2021. évi termés – 2,3 tonna/hektár átlaggal – 2610 tonna volt. A termelés csökkenésével együtt az importmennyiségek megduplázódtak (2017. évben 2337 tonna, míg 2020-ban már 4702 tonna volt). Az export (melynek nagy része re-export) pedig 3000-4000 tonna között alakult.
A hazai fogyasztás viszonylag stabil, 3500 tonna körüli mennyiséget jelent, ami nagyságrendileg 30-40 dkg/fő/év fogyasztásnak felel meg. Ez rendkívül alacsonynak mondható egy ilyen olcsó és rendkívül egészséges zöldségből.
Mit mutatnak az árak?
Árak tekintetében vegyes képet láthatunk, hiszen márkától és mennyiségtől is függ, hogy mennyibe kerül egy-egy doboz borsó vagy lencse. Viszont megnéztük a nagyobb áruházláncokat, hogy egy pontosabb képet kapjunk arról, milyen áron mozognak ezek a tavaszi csemegék.
- a Tesco online kínálatában a zöldborsót 279-1259 Ft/csomag között vásárolhatunk, konzerv, üveges vagy fagyasztott kiszerelésben. Sárgaborsót 229-405 Ft/csomag áron vehetünk, lencsét pedig 349-1369 Ft/csomag áron vásárolhatunk.
- A Spar webshopjában zöldborsót 179-1399 Ft/csomag között vásárolhatunk, konzerv, üveges vagy fagyasztott kiszerelésben. Sárgaborsót 369-699 Ft/csomag között kapható. A lencse pedig 359-1099 Ft/csomag áron vásárolható meg.
- Az Auchan online shopjában a zöldborsó 189-1 399 Ft/csomag között vásárolhatunk, konzerv, üveges vagy fagyasztott kiszerelésben. Sárgaborsót 229-749 Ft/csomag áron vehetünk, lencsét pedig 365-519 Ft/csomag áron vásásrolható meg.
Hogy még jobb rálátást kapjunk az árakra, megnéztük az Agrárgazdasági Kutató Intézet Piaci Árinformációs Rendszerét, hogy itt mit mutatnak a legfrissebb adatok. Ennek mentén azt láthatjuk, hogy:
- A vidéki fogyasztói piacokon a primőr zöldborsó 1500-2500 Ft/kg, a sárgaborsó 500-680 Ft/kg között kapható, a lencse pedig 800 Ft/kg áron.
- A vidéki nagybani piacok esetében a zöldborsó 1000 Ft/kg áron kapható, a sárgaborsó 320-580 Ft/kg áron, míg a lencse 650-700 Ft/kg áron.
Címlapkép: Getty Images