Háttér, adatok és módszerek
Ahogy a Portfolio írja, sok szempontból hiánypótló az a tanulmány, amely „A védőoltások jelentősége a 18 éven felüli népesség COVID-19-cel összefüggő megbetegedési és halálozási kockázatának csökkentésében Magyarországon, 2021. augusztus 16. és 2022. február 6. között” címmel jelent meg a Népegészségügy című folyóirat legfrissebb (idei első) számában, és amelyet hét magyar szakértő (Oroszi Beatrix, Ferenczi Annamária, Juhász Attila, Nagy Csilla, Ferenci Tamás, Túri Gergő és Horváth Judit Krisztina) jegyez.
A tanulmány mögött álló vizsgálat
- elsődleges célja az volt, hogy bemutassa a laboratóriumi vizsgálattal megerősített COVID-19-cel összefüggő megbetegedési, újrafertőződési és halálozási arányok különbségét az oltatlan, illetve az emlékeztető oltással is oltott népességcsoportban 2021. 33. hetétől (vagyis augusztus elejétől) 2022. 5. hetéig (február elejéig),
- másodlagos pedig az, hogy meghatározzák az oltásokkal elkerülhető többlethalálozást a 18 éven felüli oltatlan népességben a 4. járványhullámban és az 5. járványhullám első felében.
Azért ezt az időszakot vizsgálták, mert ekkor már az emlékeztető oltások is kifejthették aktív védőhatásukat. Teljesen oltottnak a megerősítő oltással is rendelkezőket, oltatlannak a megbetegedésig egyszer sem beoltottakat nevezi a tanulmány, míg azokat, akik csak egy vagy két oltást kaptak, nem sorolta be sehová, akik pedig a megbetegedés előtt legfeljebb 14 nappal lettek beoltva (2842 fő) első ízben, azokat kizárta a tanulmány.
A kutatás eredményei
Direkt, illetve indirekt standardizálás segítségével a kutatók meghatározták, hogy hány haláleset fordult volna elő hetente, ha az oltatlanok halálozási gyakoriságában is a teljesen oltott népesség halálozási viszonyai lettek volna jellemzőek. Az újrafertőzések meghatározásához egy deperszonalizált egyedi kód alapján létrehozott adatsort használtak fel. 2021. május végéig a felnőtt lakosság közel 60%-a kapott legalább egy védőoltást, 2022. február 6-ig a felnőtt lakosság 72% -a kapott legalább egy dózist, 45%-a pedig emlékeztető oltást, korcsoportonként erősen eltérő arányban.
Az elemzésbe 365 670 fertőzöttet vontak be, 51% a negyedik, 49% az ötödik járványhullámban volt fertőzött laboratóriumi módszerrel megerősített módon. A vizsgált fertőzöttek 2,2%-a, 8089 fő hunyt el.
A teljesen oltottak között az említett időszakban 111756 megbetegedés és 1251 haláleset történt, míg az oltatlanok körében 253914 megbetegedés és 6838 haláleset.
Az oltás hatásairól azt kapták, hogy a negyedik járványhullámban
- 16-szor nagyobb valószínűséggel betegedtek meg 18-69 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak (a 70 év felettiek körében ez a kockázat 8-14-szeres volt),
- 32-szer nagyobb eséllyel hunytak el a 18-79 éves oltatlanok, mint a teljesen oltottak (a 80 év felettiek körében ez a kockázat 17-szeres volt).
Az 5. járványhullám idején a megbetegedési kockázatokban csökkent a különbség a 4. hullámhoz képest, de minden korcsoportban igazolható a védőoltással összefüggő kockázatcsökkenés – állapítja meg a tanulmány. A halálozási kockázat különbségében is látszik csökkenés, de az halálozási kockázata még mindig jelentősen nagyobb volt a teljesen oltottakhoz képest.
A cikk itt folytatódik tovább.
Címlapkép: Getty Images