Egy elöregedő társadalom, amilyen a magyar is, előbb-utóbb számos egészségügyi, gazdasági és szociális krízissel néz majd szembe. Ahogy a Pénzcentrum írja, Magyarországon egyre emelkedik az idősek száma, a fiatalokéhoz képest pedig csökken az arányuk, ez a folyamat pedig várhatóan felgyorsul a következő évtizedekben. Az idősek elszegényedése, a szociális ellátórendszer hiányosságai, az egyre növekvő demesek száma, az időskori izoláltság, magány, depresszió, mind-mind összefüggenek egymással. Úgy tűnik az egyre rosszabb irányba változó trendek 2022-ben is folytatódtak a járvány után, amelyet még súlyosabbá tehet a drasztikus infláció és energiaválság.
Ahogy arról a portál beszámolt, a jelenleg már nyugdíjas korú, illetve hamarosan nyugdíjba vonuló korosztályt érintő problémák eddig is jelen voltak Magyarországon és más jóléti társadalmakban. Megfigyelhető viszont, hogy hazánkban a helyzet évről évre lassanként romlik. Gyarmati Andrea szociológus 2019-es tanulmányában kifejti, hogy a demográfiai változásokból fakadó gyors ütemű gondozási szükséglet-növekedésnek melyek a legmeghatározóbbb tényezői. Az általa felhasznált statisztikákból és az azóta frissen megjelent adatokból is az tűnik ki, hogy már most jelentős problémákkal küzd a 65 feletti korosztály, amelyek a jövőben egyre súlyosabbak lesznek.
Egyre nő az idősek, csökken a fiatalok száma
Az senkinek sem újdonság, hogy a demográfiai öregedés problémája Magyarországot is sújtja, akárcsak az EU legtöbb országát. 2021-ben a magyar lakosság ötöde volt 65 évnél idősebb, arányuk pedig az össztársadalomhoz képest évről évre nő. Míg 2001-ben még csak a lakosság 15,1 százalékát tették ki a 65 éven felüliek, addig 2022-re ez az arány elérte a 20,5 százalékot:
Egyes előrejelzések szerint 2070-re a 65 év felettiek aránya elérheti a 29 százalékot is. Az idősek növekvő száma önmagában nem jelentene problémát, mivel azt is jelezhetné, hogy egyre többen érnek meg magas életkort, csakhogy közben a fiatalok egyre kevesebben vannak. Az elöregedő társadalmakban pedig egy sor szociális, egészségügyi és gazdasági probléma fog származni az idősek növekvő arányából.
Különösen sok magyar idős él egyedül
Az Európai Unióban átlagosan a 65 felettiek 31,4 százaléka élt egyedül 2020-ban, hazánkban ez az arány 35 százalék volt. Magyarországon 2019-ben még 34,9 százaléka élt a 65 év felettieknek egyedül, 2021-ben pedig már 35,1 százalékuk, vagyis évről évre 0,1 százalékponttal - tehát lassan, de folyamatosan nő az arány. Ez azt is jelenti, hogy nagyjából minden harmadik magyar idős ember egyedül él.
Magyarországon ráadásul a nemek aránya is nagyban eltér ebből a szempontból: míg a 65 feletti férfiaknak 20,6 százaléka él egyedül, addig a 65 év feletti nők esetében ez az arány 44,2 százalék! Az EU-ban is hasonló az arány, de mégsincs ekkora különbség a férfiak (20%) és nők (39,7%) aránya között.
Az, hogy egyre több 65 év feletti él egyedül, több problémához is vezet. Az életkor növekedésével az egészségi állapot romlik a statisztikák szerint, mivel pedig egyre több az idős, idővel egyre többen szorulhatnak ápolásra, gondozásra. Ez a feladat, mivel az ellátórendszer is túlterhelt, sokszor a családtagokra hárul, viszont az egyedül élő idősek esetében ezt még nehezebben lehet kivitelezni. Másrészről pedig az időskori izoláltság, magány is összefügésben áll a romló fizikai és mentális egészséggel, depresszióval.
A járvány ráirányította a figyelmet, hogy milyen sok idős él izoláltan, akinek nincsen segítsége, társasága. Ha pedig baj történik, nem lesz, aki elmenjen a közértbe nekik venni egy zsemlét. Azonban a járvány óta nem csökkent az egyedül élő idősek száma, az izoláltság pedig csak nőhetett, hiába élték meg sokan családi tragédiaként, hogy "elmaradt" a húsvét. Ahelyett, hogy ez a tapasztalat jobban összekovácsolta volna a társaságokat, családokat, csak erodálta a kapcsolatokat.
Az egyedül élő idősek számának növekedése nemcsak szociális és egészségügyi, hanem gazdasági problémákat is felvet. Egyrészt, eleve az egyedül élőket jobban fenyegeti az elszegényedés réme, másrészt rengeteg idős él olyan méretű ingatlan, amely meghaladja az igényeit. A túl nagy házak, lakások fenntartása pedig különösen teher lehet annak, aki egyedül, egy nyugdíjból él. Sokan már a rezsikatasztrófa előtt is csak egy helyiséget fűtöttek télen, 2022-ben még többen lesznek. Ebben a helyzetben van egy olyan ellentmondás is, hogy rengeteg idős magyar él kevés pénzből, jön ki nehezen minden hónapban, a lakhatása is sok pénzt visz el, fel sem merül a magyar idősekben a költözés - miközben sokan egy szép ingatlanvagyonon ülnek.
A cikk itt folytatódik tovább.
Címlapkép: Getty Images