Közös vizsgálat tárgyává vált egy kurgán (földpiramis, kunhalom) Kengyel határában, amelyen a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a szolnoki Damjanich János Múzeum kollégái vettek részt. A halomra megközelítően 2 éve bukkant rá az illetékes természetvédelmi őr, tekintve, hogy az nem szerepelt sem régészeti, sem egyéb természetvédelmi nyilvántartásban, adatbázisban. Sajnos a kurgán állapota az évek során folyamatosan romlott, a környékre jellemző kiváló termőképességű talaj miatt azt több mint 50 %-ban elhordták. A vizsgálat indokát is ez adta, a további roncsolás, bolygatás megakadályozása, számolt be a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság.
A beavatkozás során a cél egy függőleges falfelület létrehozása volt a kurgán megbontott oldalán, ahol a felhordott talajrétegeket azonosítani lehet. A közös munka sikerrel járt, mert a talajszelvény látványosan mutatta a korok lenyomatát, valamint leletként cserépdarabok is előkerültek.
Mindezek alapján a halom keletkezésének idejét a korai bronzkorra teszik a régész szakértők, ennek megfelelően kora a 4000 évet is meghaladhatja.
Nagyon nagy jelentősége van annak, hogy a földtulajdonosok és földhasználók ismerjék területükön ezeket a földműveket, mert csak így őrizhetőek meg. Egy, talán a piramisoknál is idősebb halomra, amely a szántóföldön hever, büszkének kell lenni tulajdonosának, és foggal-körömmel védeni a jövő generációi számára. A mezőgazdasági támogatási rendszer is erre ösztönzi a gazdálkodókat.
A szántóföldi gazdálkodás mint veszélyeztető tényező az elsők között szerepel a nyilvántartásban nem szereplő halmok kapcsán és az alföldi megyéket érinti főképpen. Nagyságrendileg ez azt jelenti, hogy kb. 600 halom van közvetlenül kitéve az említett kockázatnak.
Címlapkép: Getty Images