Ingyen teremnek az ehető kincsek a magyar erdőkben, mezőkön: ezt jó, ha tudjuk róluk

Egyre nagyobb hangsúlyt kap az életünkben az éghajlatáltozás, az egészséges táplálkozás és minden, ami ezzel a két szegmenssel összefügg. Az EU kulcsszerepet játszik az ENSZ klímatárgyalásai során, valamennyi tagállam aláírta a párizsi megállapodást is, összehangolják álláspontjukat, és uniós szinten közös kibocsátáscsökkentési célokat tűznek ki.

A párizsi megállapodás értelmében az EU 2015-ben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig legalább 40%-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. 2021-ben a célt 2030-ra legalább 55%-os csökkentésre, 2050-re pedig a klímasemlegességre módosították.

Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény 15. konferenciáján Montreálban (COP15) történelmi jelentőségű megállapodás született egy 2020 utáni globális biodiverzitási keretrendszerről, amelyben a városok és régiók is részt vesznek. Az új uniós természet helyreállításáról szóló törvénnyel az Európai Unió egyfajta paradigmaváltást hajt végre, mivel az élőhelyek kezelésével igyekszik elősegíteni a biológiai sokféleség helyreállítását, amely egyre nagyobb mértékben csökken. Az éghajlati és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos menetrendek szinergiájának megteremtése az évszázad egyik legfontosabb kihívása. Az unió azonban csak akkor játszhat ebben globális vezető szerepet, ha az unió városai és régiói teljes mértékben kiveszik a részüket ebből a folyamatból. A természet helyreállításáról szóló törvény sikere nagymértékben függ a helyi és regionális szintű végrehajtástól és az alkalmazott intézkedések minőségétől, valamint attól, hogy a városok és régiók megfelelő pénzügyi eszközökkel és szakképzett technikai segítségnyújtással rendelkeznek-e. A természet nagyszabású helyreállítása most már elengedhetetlen

– hangsúlyozta Roby Biwer, Bettembourg városi tanácsának tagja, a CoR előadója a februári ülésen, amiről a HelloVidék is írt aktuálisan.

Az Európai Unió városai és régiói most arra ösztönzik a tagállamokat, hogy vegyék figyelembe a helyi és regionális helyreállítási igényeket és prioritásokat, és összpontosítsanak a különösen sérülékeny ökoszisztémákra és a veszélyeztetett fajokra. A szakemberek szerint ebbe kell folyamatosan bevonni a helyi és regionális közösségeket, hogy az intézkedések az egyes területek társadalmi-gazdasági, földrajzi és környezeti sajátosságaihoz igazodjanak. A képviselők hangsúlyozták, hogy a természet helyreállítása a városi területeken és vidéken is alapvető fontosságú, mivel ökoszisztéma-szolgáltatásokat és egyértelmű előnyöket biztosít a biológiai sokféleség szempontjából.

Kincsek teremnek a magyar erdőkben, mezőkön

A helyi ökoszisztéma adottságainak a maximális kihasználására, a biodiverzitás megőrzése mellett annak előnyeire és lehetőségeire irányítja a figyelmet 2019 óta Medveczki Zoltán erdész szakirányító és gomba szakellenőr az általa szervezett, ehető vadnövényeket tematizáló, a gyakorlatban bemutató gyűjtőtáboraiban és erdőművelési táboraiban a szakember. Ennek kapcsán kérdeztük az ehető vadnövényekről és jelentőségükről, valamint az erdőművelés mai fontosságáról is megosztotta velünk a gondolatait.

2019 januárjában döntöttem úgy, hogy elindítom a vadnövényes képzéseket, akkor még nem volt jelen a Covid, gond nélkül csatlakozhattak az emberek, az érdeklődés is nagy volt. Akkor már látszott, hogy a túltenyésztett gabonaféléken megtelepedő gombák ártalmasak az emberi egészségre, és legalább akkora kárt okoznak, mint a növényvédőszerek, ami ellen már többé-kevésbé fellépnek szabályozással az egyes országok, de általánosságban ezek mégis egyfajta lakosságmérgezéshez vezetnek. Ez nem csak az én véleményem, adatok is alátámasztják. A nagyüzemi növénytermesztés nagy problémája jelenleg az is, hogy a kizsigerelt talajból nem tudják felvenni a haszonnövények azt a tápanyagmennyiséget, gondolok itt a nyomelemekre és a vitaminokra is, amelyekre az emberi szervezetnek mindenképp szüksége lenne, ezért is van az, hogy egyre több táplálékkiegészítőt, vitaminkészítményt kell szednie az embereknek az egészségük valamilyen fokú megőrzésére.

Megdöbbentő adatot osztottak meg például a Népesedési Kerekasztal 2019-es előadásain a szakértők, itt az derült ki, hogy 150 ezer terméketlen család élt akkor Magyarországon. Jelenleg is demográfiai problémákkal szembesülünk Európa-szerte, de ez tovább romolhat az előrejelzések szerint, mondta el az erdész.

Én mint erdőjáró, természetet figyelő és kutató ember, a kerecsensólymoknál már évekkel ezelőtt megfigyeltem ezt a problémát, hogy mivel ők is a tápláléklánc csúcsán vannak, a testükben koncentrálódik az a méreganyag, amit a táplálékkal bevisznek. Nincs ez másként az embernél sem, és ahogy nálunk, úgy az ő populációjukban is kimutatható a termékenységcsökkenés a madarász szakemberek megfigyelései alapján.

A másik fontos jelenség, amit érzékelek mint erdész és természetjáró, valamint őstermelő családi vállalkozó, az a klímaváltozás, aminek lehet az okát firtatni, de számomra az a lényeg, hogy van, most zajlik, én arra koncentrálok, hogyan élhetünk mellette, úgymond hogyan élhetjük túl anélkül, hogy beleroppannánk. Sokan még manapság is tagadják, mert nem tudják, hogy ez nem egy állandó melegedést jelent, hanem azt, hogy teljesen felborulhat az eddig megszokott évszakok rendje, lehet, hogy januárban 20 fok lesz, májusban viszont akár mínusz 10 fok, hektikussá válhat az időjárás néhány évtizeden belül, ennek a jeleit már most is érzékeljük.

Én ebben a változó világban felelőtlenségnek tartom, hogy óriási ökológiai lábnyommal élünk, gondolok itt például arra, hogy olyan élelmiszereket eszünk, használunk – ez az egész fejlett világra jellemző – mint a pálmazsír, a kesudió, a trópusi gyümölcsök, hogy csak néhányat említsek, mikor a magyar erdők tele vannak ehető vadnövényekkel, a magyar hagyomány 360 ehető erdei vadnövényfajt tart számon, ami már önmagában egy nagy szám, de valójában 600 erdei vadnövény található a hazai erdőkben. Döbbenetes adat, de például 40 ezer szarvasmarha húsának megfelelő gomba rothad el az erdeinkben, mert nincs, aki leszedje, hasznosítsa őket. Tele vannak ilyen ehető kincsekkel az erdők, mezők, én pedig hivatásomnak érzem, hogy minél több embert megismertessek ezzel a gazdagsággal. Buta korlátozásnak tartom a két kilogrammot, de az nincs előírva, hogy egy szezonban hányszor szedhet ennyit az ember, csak az, hogy egyszerre nem szedhet többet belőlük, most például medvehagymából, annak van itt a szezonja. Egyébként pedig az állami erdőgazdaságtól potom pénzért lehet a gombagyűjtésre engedélyt kapni, és akkor bármekkora mennyiség leszedhető.

Az ehető vadnövényekben ideális összetételben találhatóak meg az ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok, és az esetek többségében már ők maguk a fűszerek is, tehát az elkészítésüket sem kell túlgondolni, nem kell agyonfűszerezni őket, mert karakteres ízük van önmagukban is. A régi időkben az arisztokrácia asztalain is helyet kaptak, az Esterházy család is fogyasztotta például a tyúkhúrt, de vannak feljegyzések például, hogy Julius Caesar a kövér porcsint fogyasztotta, és sorolhatnám az irodalmi példákat, sorolja a szakember.

A mezei sóska közönséges növény, mindenhol megterem, mégsem fogyasztják az emberek, mert sajnos nem ismerik. Ezen jó lenne változtatni, mert fontos ez a tudás, bármikor hasznosítható, természeti kataklizma, netán háború esetén, ha elfogy valamilyen okból az élelmiszerkészlet. Fontos lenne tisztában lennie a ma emberének azzal, hogy a természet a jótevőnk, nem az ellenségünk. Magyarországon például nő négy olyan hagyma is, amelyik egész évben terem, egymás után, tehát folyamatosan szolgálhatnak táplálékkal. Az első a fagyálló vadsnidling, utána a medvehagyma, aminek most van a szezonja, majd követi a vadpóré és a gyíkhagyma, ez utóbbit szinte sajnos már senki sem ismeri, pedig tele van hasznos tápanyagokkal.

Vannak fagyálló növényeink is, amelyek a mínuszokat is jól bírják, februárban nő a salátaboglárka, a csalán, a tyúkhúr, a zamatos turbolya és a vadsnidling is bírja a fagyot, természetes fagyálló van bennük.

Kevesen tudják például, hogy a csalán, amellett, hogy tele van vassal, legalább annyira jól készíthető szőttes belőle, mint a kenderből, és az utóbbival ellentétben őshonos nálunk. A zellerlevélkúra például segít a testben a gyulladások legyőzésében. A kányazsombor kiválóan alkalmas fokhagymapótlásra, a fekete üröm étvágygerjesztő, gyomorerősítő hatású gyógynövény, a gyomor nyálkasérüléseire itták régen az ürmös bort. A salátaboglárka, a salátagalambbegy nyers salátaként is fogyasztható, a kerek repkény petrezselyemzöld helyett fogyasztható, de cigi is sodorható belőle, ami a dohánnyal szemben kitisztítja a tüdőt. A komlóhajtás spárga, zöldbab helyett fogyasztható, a hólyagos habszegfű a zöldborsót pótolhatja, egészítheti ki, a szőrös disznóparéj külföldi neve amaránt, főzeléknek nagyon finom, a fehér libatop amellett, hogy nagyon finom, a vesére kiválóan hat, ahogy a kövér porcsin is a húgyúti problémák gyógyítója.

A gombák közül a téli fülőke fagyálló, mínusz 8 fokban is nő, édesebb, mint a cukor, a homoki szarvasgomba. Minden ehető gombafaj nagyon egészséges, esszenciális aminosavakat tartalmaznak, egészséges, én azt mondom, ha már kitint kell ennünk, együnk gombát, ne rovarkitint. A fűszergombáknak is nagy választéka terem az erdőkben, a sötét trombitagomba levesekbe, mártásokba, de pörköltnek is kiváló. A fenyvesekben termő borsos tinóru csilire emlékeztető ízű, a nagyspórás csiperkének pedig marcipánillata van, ha megszárítjuk, és ízesítjük mézzel vagy cukorral, nagyon finom, édes, bio gombacsipsz lesz belőle. De a gombát ezerféleképpen lehet hasznosítani, ruszlinak, kolbásznak, lekvárnak stb., hatalmas repertoárja van a gombaalapú táplálkozásnak. Jómagam nem ellenzem a húsfogyasztást, de mindenképp a vadhúsfogyasztást vagy a ridegen tartott állatok húsának a fogyasztását preferálom az agyontenyésztett és gyógyszerezett húsipari termékek helyett.

Azt az elvet követem a mindennapokban, hogy minden, amire az embernek szüksége lehet a táplálkozásban, megterem itthon, fölösleges külföldről olyan zöldségeket behoznunk, ami itthon nem tud megteremni. Ha a narancsszörp ízére vágyom, duglaszfenyőből nagyon jól elkészíthető az az ízvilág, vagy a vadcitromfű még a valódi citromnál is aromásabb, három szem csipkebogyóban pedig több C-vitamin van, mint egy citromban.

Az ehető vadnövényekre fókuszáló tábor célja, amilyet április 19-25 között tartunk Szobon, hogy az ehető vadnövények, gyógynövények és ehető gombák felismerése, gyűjtése, feldolgozása, elfogyasztása. Felkészülés az éghajlatváltozásra és egyéb más, lehetséges krízishelyzetekre, életvédelem, regionális túlélő csoportok, túlélő bázisok kialakítása. A táborban a lényeg a terepi munka. Délelőtt, délután a szabad természet különböző pontjait keresi fel a résztvevő, így válik rutin feladattá számára a növény- és gombameghatározás.

Az erdőművelés az a szakmai tevékenység, amely az erdők létesítése, fenntartása és kezelése révén lehetővé teszi azok nyersanyagtermelő, környezet- és egészségvédelmi, üdülési rendeltetésének optimális érvényesülését. Az erdőművelés alapvetően befolyásolja, illetve meghatározza az erdők fajgazdagságát, strukturális és korosztályviszonyait, produktivitását.

Az erdőművelés a mag és dugvány termelésen túl a csemete nevelésen át, a csemeték kiültetését, ápolását, faállomány szerkezeti átalakítási munkálatokat jelenti egészen a véghasználatig, tehát egy egyirányú folyamat. Szálaló gazdálkodás esetében pedig egy önmagába visszatérő folyamatot takar, ahol az ember az erdő természetes megújulását segíti elő a beavatkozásaival

- összegezte a szakember.

Címlapkép: Getty Images