Változtatni kell a hozzáálláson, a hazai nagy tavakra nem szabad gazdasági potenciálként tekinteni és a vízgazdálkodási szemléletet is újra kell gondolni – nyilatkozta Horváth Bence, az Zöld Országos Tanács egyik főszervezője.
A nagy tavakat Magyarországon alapvetően még mindig nem természeti, sokkal inkább gazdasági értékként kezelik – ezt tartja a hazai tavak egyik legnagyobb problémájának Horváth Bence, az Zöld Országos Tanács egyik főszervezője, aki az Infostartnak nyilatkozott.
Sajnos a Balatonra, a Fertő-tóra vagy épp a Velencei-tóra továbbra is potenciális beruházási helyszínként tekintenek, miközben ezeknek a tavaknak az ökológiai állapota már koránt sincs olyan szinten, mint amilyen állapotban a klímaválság közepén kellene lennie
– tette hozzá. Ráadásul egyre kevesebb csapadékra számíthatunk, egyre forróbbak lesznek a nyarak, a biodiverzitás pedig komoly hanyatláson megy keresztül.
Ha ezeket a tavakat nem sikerül visszaállítanunk egy ökológiai szempontból sokkal eredetibb állapotba, akkor óriási veszélyeknek tesszük ki az elkövetkezendő pár évtizedben
– tette hozzá. Ez vonatkozik a Balaton és a Fertő-tó mellett számos más hazai vizes élőhelyre is. A Velencei-tó kapcsán pedig évek óta tartja magát az a félelem, hogy mi lesz, ha kiszárad. Horváth Bence hangsúlyozta,
ha tönkretesszük a tavainkat, a turisztikai értékeik is elvesznek.
Pontosan emiatt kellene elsődleges célnak lennie a tavak természetes élővilágának megőrzése, tekintve hogy az emberiség gazdasági haszna is ebből származik – magyarázta.
Jó példaként hozta fel ugyanakkor a székesfehérvári sóstói tavakat, amelyek 5-10 éve rendkívül rossz állapotba kerültek, az önkormányzat azonban helyreállította, kiváló ökológiai rendszert kialakítva. A természetvédelmi területet mára a kánikula vagy a csapadékhiány okozta kiszáradás, alacsony vízszint sem fenyegeti, szükség esetén ugyanis a város tisztított szennyvízével pótolják.
Címlapkép: Getty Images