A nyugati határszélen, Szombathelytől tíz kilométerre, Jákon mostanában egy titokzatos ragadozóra lettek figyelmesek a helyiek: éjszakánként portyázik, még a lakóparkba is bemegy. Van, aki azt is tudni véli, az aranysakálok a közeli erdőben falkába verődnek, és a patak mentén vándorolnak. Kicsit utánajártunk a témának, de megkérdeztük azt is, kell-e félnünk ettől a rókaszerű, négylábú vörös ragadozótól?
Nem egy helybéltől hallottuk, hogy mostanában a Szombathely közeli településen, Jákon az éj leple alatt nemcsak őzek és szarvasok, hanem aranysakálok is portyáznak. Elmerészkednek az erdőhöz közeli lakóparkig is, van, aki többször is látta őket, és állítja, csapatba verődve portyáznak, a patak mentén vándorolnak. Saját szemünkkel nem láttuk, nem volt szerencsénk hozzájuk, de kíváncsiak voltunk rá, hogy valóban élnek-e egyáltalán a nyugati határszélen is aranysakálok? Egyáltalán, mit kell tudni róluk, mire vadásznak? Mennyire kell félni nekünk, embernek tőlük? Kérdéseinkkel az Őrségi Nemzeti Park munkatársaihoz fordultunk, akik egyáltalán nem lepődtek meg a történeteken.
Ahogy a HelloVidéknek mesélték, aranysakál, vagy magyarosabb nevén nádi farkas, toportyán, csikasz, őshonos ragadozónk – valóban felbukkanhat itt-ott. Ugyan a XX. században kipusztult Magyarország területéről, de az 1980-as évektől kezdődően újra megjelent hazánkban. Főként a déli országokból települt vissza, így ma is az ország ezen vármegyéiben a legelterjedtebb, de jelen van már Vasban is.
Nem tekinthetőek invazív fajnak
Az állomány is folyamatosan növekszik, még úgy is, hogy a faj az elmúlt 30 évben folyamatosan vadászható volt hol teljes évben, hol vadászati idényben. Nem akadályozza semmi, hogy mind az elterjedését, mind a létszámát folyamatosan növelje
– mondta el az InfoRádióban Heltai Miklós, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanára, a Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézet igazgatója.
Heltai Miklós és kollégái 2003-ban írták le először a biológiai inváziót, azaz a tömeges elszaporodást a faj kapcsán. A tudományos definíció szerint azonban nem tekinthető invazív fajnak a sakál, mert nem idegen honos, és nem emberi segítséggel került vissza a hazai élőhelyekre. Természetes úton, eredeti elterjedési területére érkezett vissza. A hirtelen, nagyon gyors és erőteljes állománynövekedés azóta is folyamatosan tapasztalható, ma már ott tartunk, hogy akár már a fővárosban, az agglomerációban kutyasétáltatás közben is a szemünk elé kerülhet. Becsült létszámuk folyamatosan nő, de exponenciálisan növekszik a terítéke is.
Mit érdemes tudni az aranysakálokról?
Ahogy Őrségi Nemzeti Park munkatársa a HelloVidéknek elmondta, ez a közepes testű ragadozó kutyaféle falkákban él és neveli utódait. Gyomortartalom-vizsgálatokból kiderül, hogy rendkívül széles a táplálékspektruma, ahol első helyen az állati tetemek állnak, vagyis rendkívül jelentős a takarító szerepe:
Ha vadászni indul, a különféle rágcsálók a leggyakoribb zsákmányai, kedvence a mezei pocok, de a rovarok, gyümölcsök és más növényi alkatrészek is szép számban képviseltetik magukat a menüjében. Ez a két dolog, az egymást segítő egyedek együttélése és a környezet által kínált lehetőség rendkívül jó kihasználása igazán sikeressé teszi ezt a fajt
- emelte ki a nemzeti park szakembere.
Tényleg könnyen összetéveszthető a rókával
A déli országrészben nagy egyedszámú állományai vannak jelen, de a nyugati határszélen is elő- előfordulnak, de gyakran összetévesztik a rókával. Ahogy a nemzeti park munkatársa elmesélte:
Vas vármegyében ismereteink és vadmegfigyelő kameráink tanúsága szerint ökológiai szerepének megfelelő mértékben tapasztalható a jelenléte e fajnak. Rendkívül óvatos, rejtőzködő életmódot folytat, főként szürkületi órákban és éjszaka aktívak. Nagyon könnyen összetéveszthető a rókával, amelytől a rövid, sötét színezetű farok és az arany színezetű fülek, lábak különböztetik meg legfeltűnőbben.
Egész évben szabadon kilőhető
Az aranysakál nem védett állat, vadászható vadfaj, a vadászatra jogosultak dúvadként gyérítik, egész évben lőhető.
A veszettség – tudta meg még a HelloVidék - mint minden emlős esetében előfordulhat a nádi farkasoknál is, azonban a rendszeres immunizálásnak köszönhetően az ország ezen felén nagyon csekély az előfordulásának esélye.
Nagyon óvatos, félénk állatokról van szó
Nagyon ritkán kerül az ember szeme elé, inkább csak területjelző, falkaösszetartó közös vonyításukat lehet éjszakánként hallani. Az embertől fél, így nincs reális veszélye annak, hogy emberre, vagy az ember közelében lévő házi kedvencekre támad.
Itt kiemelnénk a kutyák külterületen kizárólag pórázon történő sétáltatásának fontosságát.
- tették hozzá.
Azért a legyengült házi macskát simán elkaphatja
Az Őrségi Nemzeti Parktól még megtudtuk, a házi macska bizony mind az aranysakálnak, mind a rókának potenciális zsákmánya, ha utóbbiak territóriumába téved, így előfordulhat, különösen sérült, beteg vagy fiatal egyedek esetén az esetleges zsákmányolás.
Itt ismét a felelős állattartásra hívnánk fel a figyelmet, hiszen a házi macska jelenléte külterületen természetvédelmi szempontból is komoly problémát jelent, így a házi kedvencek házban, illetve telken belüli tartása mindenképp javasolt. Az év emlőseként kiemelt figyelmet kapó vadmacskák védelmét is nagy mértékben szolgálja, ha minél kevesebb házi macska található meg a természetes élőhelyeken
- emelte ki a szakember.
Címlapkép: Getty Images