A hivatalos mérések kezdete óta a 2023/2024-es tél volt a legenyhébb Magyarországon. Az évszak középhőmérséklete országos átlagban 3,7 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti évek átlagát. A december 2,2 fokkal, a január 1,8 fokkal, míg a február egészen extrém mértékkel, 7,0 fokkal volt enyhébb az átlagnál, amivel az országos átlagot tekintve a legenyhébb február lett a 20. század eleje óta. Németh Lajos lapunk megkeresésére elmondta, hogy olyannyira magas ez az érték, hogy a márciusok között is a hetedik legmagasabbnak számítana. A meteorológus a HelloVidéknek adott interjújában beszélt arról is, hogy mire számíthatunk a következő időszakban, valamint elárulta, hogy melyek a leginkább veszélyeztetettebb régiók idehaza.
HelloVidék: Az elmúlt évekhez képest az idei tél is hómentesen alakult. A tél középhőmérséklete az ország legnagyobb részén, síkvidéken 3 és 5 fok között alakult, de helyenként az 5 fokot is meghaladta. Kijelenthető, hogy hosszútávon is elbúcsúzhatunk már havas telektől, és a fehér karácsonytól?
Németh Lajos: A 2023/2024-es tél szokatlanul enyhe kategóriába sorolható, decemberben karácsony előtt volt ugyan olyan térség az országban, ahol 24 óráig volt némi hóesés, de a karácsony ismételten hómentesen zajlott. Az átlagosnál ugyan jóval csapadékosabb volt ugyan a hónap, de túlnyomórészt eső esett. Folyamatosan enyhe és nedves léghullámok érkeztek térségünkbe. A három téli hónap közül hőmérsékletileg a február lógott ki a legjobban a sorból. Amióta hivatalos meteorológiai mérések vannak azóta ez volt a legmelegebb februárunk. Olyan enyhe volt a második hónapunk, hogy még a márciusok átlaghőmérséklete között is a hetedik helyen végzett volna.
Ezen a télen az átlagosnál országszerte jóval több csapadék esett. Az enyhe időjárás pedig azt eredményezte, hogy a vegetáció nem a szokásos téli álmát aludta, hanem alig került nyugalmi állapotba. Február közepén már rügyeztek a gyümölcsfák. Igaz, hogy megúsztuk a március első hetében betörő okozta hideg fagyokat (a felhőtakaró védett meg ettől), azonban fontos leszögezni, hogy a fagyveszély nem múlt el.
Március második felében és áprilisban még lehet olyan visszavágója az időjárásnak, hogy északról, északkeletről fagyos hőmérséklet törhet be. Ha visszatekintünk az elmúlt évszázadok időjárási népi reguláira, Magyarország az igazi fagyosszentek – Pongrác, Szervác, Bonifác – egyébként májusban vannak. Az éghajlatváltozás egyik hozadéka ugyanakkor az, hogy egyre enyhébbek lesznek a telek, és az élő, és a növényvilágnak is ehhez kell (kellene) majd alkalmazkodnia. A korábbi rügyfakadás ugyanis fokozott fagyveszéllyel jár.
HV: Az elmúlt időszak csapadékos időjárása miatt rengeteg helyen alakult ki belvíz, de a Balaton vízszintje is jócskán megemelkedett, ami miatt a Sió-zsilipet is meg kellett nyitni.
Önmagában még mindig sokkal kevesebb kárt okoznak a belvizes területek, mivel, ha telített talajjal indulunk neki a nyárnak, akkor az jóval ideálisabb, mint például a 2021-2022-es tél csapadék szegény időjárása, ami után egy rendkívül aszályos időszak következett, és a mezőgazdaságra nézve is katasztrofális volt. Ez tavaly megfordult, ősszel rendkívül sok csapadék esett, és megszűnt az aszály, a talajok telítődtek.
A Balatonnál és a Velencei tónál 2022 őszén rendkívül alacsony volt a vízszint. Szerencsére a sok csapadéknak köszönhetően ismét van elegendő víz a tóban. Nagyon ritkán fordul elő, hogy 2023 az őszi és téli időszakban magasabb volt a vízállás, mint nyáron. Fontos hozzátenni, hogy bár kinyitottak a Sió csatornát, de még ennek ellenére se csökkent a tó vízszintje, mivel nagy a vízutánpótlás. Az elmúlt hónapokban sok csapadék esett a Dunántúlon is.
HV: Az utóbbi években többször előfordult már, hogy a többnapos meleget, hatalmas szélvihar, és lehűlés szakította meg. Mi az oka ennek?
A globális felmelegedés egyik hozadéka, a szélsőségek gyakori előfordulása. Az elmúlt évszázadokban is voltak szélsőséges időjárási helyzetek nálunk, de ezek a gyors váltások egészen újak. Csak kapkodjuk a fejünket olyan hírtelen változik az időjárás. Olyan hőmérsékletek vannak olykor, mint idén például a februári 22 fok, ami április végére, május elejére leginkább a jellemző hőmérséklet Magyarországon. Ezekkel a szélsőségekkel együtt kell már élnünk, és ez nemcsak a télre igaz, hanem a nyári időszakra is. Az is egyre jellemzőbb, hogy a tartós 35 fok körüli időjárást hírtelen egy-egy hidegfront szakítja meg olykor, akár 10-15 fokos hőmérséklet csökkenéssel, szélviharral, jégesővel.
HV: Egyre gyakrabban hallani, hogy hazánk már átlépett a mediterrán éghajlati övbe. Van létjogosultsága ennek a felvetésnek?
Még nem tartunk itt, de hozzá kell tenni, hogy ebbe az irányba haladunk. A mediterrán kétévszakos időjárásra a hosszú, forró aszályos nyár jellemző, valamint az enyhe csapadékos esős tél. A Kárpát-medencére szóló éghajlati modellek azt prognosztizálják, hogy az évszázad második felében a négyévszakos éghajlatunkból lassan a kétévszakos éghajlatba megyünk majd át. Érdemes hozzátenni azt is, hogy az itteni évszázadok során kialakult növény- és állatvilágunk csak nagyon nehezen tudja követni ezt a fajta gyors változást.
HV: Régiós összehasonlítás alapján mennyivel másabb Magyarország helyzete?
Az elmúlt évtizedekben a mérések azt mutatták, hogy a környezetünkben is hasonló felmelegedés zajlik, ám nálunk valamivel erőteljesebb a felemelegedés üteme, még akár országon belül is. A legveszélyezettebb az Alföld középső és délkeleti vidéke, ahol jóval nagyobb volt a felmelegedés, mint például az Alpok alján.
HV: Mit jósol, az idei nyáron is rekordokat fog dönteni a hőmérséklet?
Az elmúlt évek tendenciái alapján azt mondhatjuk, hogy az idei nyár is tartogathat számunkra olyan száraz periódusokat, ami aszályra hajló lehet. Az időnként előforduló 30-35 fokos több napos kánikulát, átmenetileg erős hidegfront betörések szüntetik meg. Azt azonban pontosan előre jelezni ilyen távra még nem lehet, hogy melyik hónapunk lesz a legmelegebb. A sokévi átlagok alapján én a júliusira szavaznék.
HV: A globális felmelegedés tükrében, mire számíthatunk a következő időszakban?
Én azt gondolom, hogy nem jó irányban haladunk, elsősorban a mezőgazdaság a legveszélyezettebb. A magyar agrárszakemberek az elmúlt évszázadokban négy évszakos időjárásra rendezkedtek be. Persze régebben is voltak időjárási szélsőségek a Kárpát-medencében, de azért a négy évszak időjárása többé-kevésbé elkülöníthető volt. Megvoltak minden évszaknak a jellemzői. Ma már gyakoribb, hogy nincs igazi tavaszi, vagy őszi időjárásunk, pedig mind a négy évszaknak megvolt az élővilág szempontjából a szerepe. Nem beszélve a szépségről. Lassan azonban át kell strukturálni a gondolkodásunkat, például olyan szárazságtűrő növényeket kell fejleszteni, ültetni, ami pl. a mediterrán térségre jellemző.
A természet jelen állás szerint erősebb, mint az ember, (szerintem így is marad). Meg kell próbálnunk a szélsőséges időjárás okozta káros jelenségek hatását tompítani, de teljes egészében kivédeni nem tudjuk. Nagyon nehéz feladat ez, hiszen, a Földünk éghajlatában mindig is voltak korábban is felmelegedő, és lehűlő időszakok, de még soha nem lakta bolygónkat 8 milliárd ember. Ennyi embert még nem érintett Földünk története során az éghajlatváltozás.
Címlapkép: Getty Images