Van egy hungarikum, aminél csak a Coca-Cola ismertebb a világon: tudod, melyik az?

HelloVidék: Miért alakult meg a Hungarikum Szövetség, és mi a célja?

Birinyi József: 2009 és 2011 között a Parlamenti Hungarikum Munkacsoport vezetője voltam. Felkérést kaptam, hogy a hungarikum törvényhez az általam létrehozott, irányított szakértői testülettel, munkacsoporttal közösen készítsem el a kiemelkedő, márkahordozó magyar értékek, hungarikumok azonosításának, védelmének, fejlesztésének, az országmárkában való felhasználásának kritériumait, rendszerét és az elkésztendő Hungarikum Törvény stratégiáját, tervezetét.

Megalkottam a Magyar Értéktár Hungarikum-piramis rendszert azzal a céllal, hogy a teljes értékfolyamatot építsük ki, segítsük, mert a hungarikumok többsége is organikus fejlődés eredményeként jön létre, azaz végig járja az értékpiramist a helyi értéktől a nemzetközi elismertségű hungarikum státuszig. Ahogy a rómaiak mondát: „Minden nagy dolog picinyként születik.” Egyúttal kidolgoztuk, hogy milyen szempontok szerint kell azonosítani, védeni és kezelni a kiemelt értékeket.

A Hungarikum Szövetség 2011. április 11-én alakult meg, olyan értékalkotók által, akiknek a munkái közismert hungarikumok voltak vagy lettek. A Hungarikum Szövetség közhasznú egyesület, civil szervezetként működik, amely nem azonos a törvény által létrehozott, feladatokkal, jogosítvánnyal és költségvetési kerettel ellátott Hungarikum Bizottsággal, titkársággal, amelyeknek feladata a teljes értéktár rendszer és a Hungarikumok Gyűjteményének kialakítása, segítése, a hungarikumok gyűjteményébe és az általam alkotott felfutó rendszerű Magyar Értéktárba aspiráló értékek minősítése.

A Hungarikum Szövetség nem részesül költségvetési támogatásban, a tagdíjakból, pályázatokból, támogatásokból, de leginkább saját és együttműködő HUSZ Partnereink szeretetmunkájából végezzük feladatainkat. Szakmai rendezvényeket HUSZ Hungarikum Akadémiákat rendezünk, szakértői tanácsokkal segítjük az értékazonosítást, értékmenedzselést, tehetségeket hozunk felszínre, támogatjuk kiteljesedésüket, filmeket, kiadványokat készítünk és az értékmenedzselés, a hungarikumok, a közösségmárkázás oktatását elsőként elindítottuk 10 éve a Budapesti Corvinus Egyetemmel partnerségben.

A hungarikum törvény megalkotásakor felmerült, hogy a közigazgatási vagy az organikus határokat vegyük alapul. A közigazgatási határ nem mindig egyezik meg a természetes határokkal, legyen az kulturális, földrajzi vagy gazdasági vonatkozású. Például egy völgy, egy katlan. egy néprajzi tájegység, egy vízgyűjtő terület több vármegyét is érinthet, vagy átnyúlhat a közigazgatási területeken. A Magyar Értéktár az organikus határokat veszi figyelembe, mivel egységes feltételrendszert biztosít, ugyanakkor a közigazgatási rendszerhez igazítva kell az értéktárakat üzemeltetni, mivel a közigazgatás többször reformálásra került és az előnyére is vált az ügyekben. Nem lenne racionális párhuzamos rendszerek létrehozása. Ehelyett sokkal inkább kézenfekvő, hogy a létező közigazgatási apparátust és a kiépített rendszert használva, a szakma, a civilek, a közösségek, intézmények együttműködésével jöjjenek létre a helyi települési értéktárak, a kerületi egyéb értéktárak, a tájegységi, a területi, vármegyei értéktárak, az országos értéktár.

Hogyan kapcsolódik egymáshoz a hungarikumok és az értéktárak rendszere?

Az értéktár és a hungarikumok közötti kapcsolatot a Hungarikum Magyar Értéktár Hungarikum-piramis gondolata szemlélteti. Ez egy felfutó rendszer, ahol minden érték, legyen az helyi, regionális, kis- vagy nagytáji, országos vagy nemzetközi szinten jegyzett, a piramis csúcsa felé haladva nő az ismertsége, elismertsége, egyre inkább erősíti az országmárkát. Kb. tíz vagy tizenöt olyan értékünk volt, amely közfelkiáltásos, vitathatatlan hungarikumnak tekinthettünk, mindenféle minősítés nélkül is. Ezeket javasoltuk a Hungarikum márka alapozásaként, erősítésére, hogy gyorsítva, de az értékpiramis fokozatait végig járva, gyorsítva jussanak a minősített hungarikum státuszba. Ez sajnos még csak részben sikerült. Jelenleg már több önkormányzatban, városban és megyében is léteznek értéktárak, és a határon túli magyar területeken is megjelentek.

Érdemes lenne az értéktárak számát, átgondolt értékgondozást serkenteni, tovább emelni. Jelenleg még a települések kevesebb mint felében működik értéktár. A diaszpórában is érdemes lenne értéktárakat létrehozni, mivel az ottani magyar élet szervezése, az itthonról kivitt értékek hasznosítása és az ottani kultúrába való beépülés, mind erősítheti Magyarország és a nemzet márkáját. Az értéktár tehát teljesen organikus, mivel magában foglalja a belső és a határon túli magyar területeket, valamint be kell vonni a világban élő magyar diaszpóra értékeit is.

A hungarikum törvény diplomáciai és jogi, közigazgatási kérdéseket is felvet, mert Magyarország „önmagával határos” az elcsatolt területek miatt, és a határinkon túli magyar értékeket nem mindig nevezhetjük, minősíthetjük zökkenőmentesen hungarikumnak. Például az Aggteleki cseppkőbarlang a szlovák-magyar határon fekszik, és a közigazgatási hovatartozás miatt csak a magyar oldali része lehetne hungarikum. Az értéktár nem politizál ilyen értelemben, hanem az érték, a mérték szerint kerül besorolásra, amely segítheti az érték alapú közös többszöröst, az emberek, népek közötti jobb megértést, együttműködést, a kölcsönös megbecsülést.

A határon átnyúló értékek kezelésében jó gyakorlatot követ az UNESCO szellemi kulturális örökség minősítésénél, mert csak olyan több ország területér kiterjedő értéket vesz fel jegyzékébe, amelyeket az érintett országok és népek egységesen, egyöntetűen támogatnak. Ez nehézséget jelent Magyarország számára, mert sok értékünk a határon túlra került, és ez nehezíti az értéktári minősítést. A hungarikum törvény és a nemzeti értékpiramis rendszere viszont igyekszik a valódi értékeinket felismerni és védeni. Sok területen van nemzetközileg elismert értékünk, amire büszkék lehetünk. Mások értékteremtő teljesítményét is tisztelnünk kell, és nem szabad irreálisan túlértékelnünk a saját értékeinket. A reális értéktár felépítése fontos, mert az mutatja meg az igazi értékeinket, amelyre alapozhatjuk elismertségünket, ismertségünket, a nemzet- és országmárkánkat.

Hogyan járulnak hozzá a helyi, regionális értékek és a hungarikumok az adott település vagy ország márkájának erősítéséhez?

A helyi értéktáraknak nagy jelentősége van, mert a településeknek is van márkája, nem csak az országnak és a nemzetnek. A hungarikum az a magyarságra jellemző kiemelkedő, prémium szegmensű érték, amit a magyarság önmagával azonosít, és a világ vagy a világnak legalább egy része a magyarsággal azonosít. Ezekről és az egyetemes emberi értéktárat gazdagító értékekről van szó, amelyek hungarikumnak tekinthetők. A hungarikum törvényben nem egészen ez a stratégiában megfogalmazott szakmai definíció került. Az elfogadott törvény alapján a felhatalmazott testületnek, a Hungarikum Bizottságnak - a döntést előkészítő szakértői bizottságok véleményének figyelembevételével - joga van bármit hungarikummá nyilvánítani, amit ő annak tart.

A településmárka a település jellegzetességeit, reális értékeit és arcát mutatja meg kifelé, és vonzóvá teszi a látogatók számára. A településmárka a jól felépített helyi értéktárra épülhet, amely a településérték leltár kiemelkedő elemeit tartalmazza. Ez egy lényegi kulcsmondat, amit sok értéktár nem vesz figyelembe, és ezt a szemléletet a Hungarikum Szövetség próbálja segíteni. Az értéktárak létrehozása és fenntartása hosszú távú elkötelezettséget igényel. Az értéktáraknak nem csak azért kell létezniük, hogy okleveleket és díjakat adjanak az értékeket képviselő alkotóknak, közösségeknek, intézményeknek vagy vállalkozásoknak, hanem az értékek azonosítását, minősítését követően gondozni, segíteni kell azok fejlődését, a márkaépítésben való tudatos, megalapozott felhasználását, azaz értékgazdaként az értékek fejlesztésével, menedzselésével kell hangsúlyosan foglalkozni.

Az értékeknek szakmailag is meg kell felelniük a magas színvonalnak, és a helyi márkahordozó státuszt kell erősíteniük. Az értéktárak egymásra épülő minősítési rendszert alkotnak, amelyek tükrözik az értékek szintjét és jelentőségét. Az értéktáraknak a helyi, regionális, országos és akár nemzetközi szintig is el kell nyúlniuk, és csak azokat az értékeket kell tartalmazniuk, amelyek ténylegesen elismertek és ismertek az adott szinten, a hungarikumok pl. idehaza és a világban is. Az eddig vezető út nehéz, de megéri, mert növeli, erősíti a település és az ország márkáját, a turisztikai, befektetői, kulturális és más területek vonzerejét.

Miért kell kiemelten védeni és erősíteni a saját márkákat?

A márkák rombolása könnyű, építése nehéz, ezért minden közösségnek, cégnek és országnak tudatosan, kiemelkedő értékeire építve kell tervezni, gondozni, menedzselni, védeni a saját márkáját. A szándékos vagy gondatlan márkarombolás óriási károkat okozhat. A Corvinus Egyetemen a Hungarikum Szövetség kezdeményezésére, HUSZ Stratégiai Partneri viszony keretében közösen először indítottunk, vezettük be egy értékmenedzsment hungarikum tantárgyat, amely a közösségmárkázással, értékazonosítással, értékgondozással, a magyar értékek hazai és nemzetközi elismertetésének törvényszerűségeit segíti, elemzését célozza.

A hungarikumnak nem csak múltbeli, hanem jelenkori jelentősége is kell legyen, hogy a világban is elismerjék és azonosítsák velünk. A helyi értéktárak fontosak a települések életképességének és megtartó erejének növelésében, valamint a helyi oktatásban is szerepet játszhatnak, ha a helyi értékeket már több településen tanítják kezdeményezésünkre a gyerekeknek. A helyi értéktárakban sokféle érték szerepelhet, de a hungarikumnak olyan értéknek kell lennie, aminek mai funkciója is van, és nem csak múzeumban őrzött néprajzi érték, hagyományelem vagy történelmi fordulat.

Fontos a gyerekeknek és az iskolásoknak megtanítani a saját értékeinket, a környezetükhöz való kötődést, és a hazaszeretetet. Ez nem nacionalizmus, hanem nagyon fontos tudati elem, alap, ahogyan Dobó István kapitány mondta a túlerővel szemben védekező egri vitézeknek: „A vár ereje nem a falakban vagyon!”. A helyi tanterv és az értéktár segíthet az élményalapú kötődés erősítésében, a nevelésben. Amennyiben mi nem tanítjuk meg a saját értékeinket a gyerekeinknek, más nem teszi meg helyettünk! Ez minden jól működő, élő kultúrában, közösségben természetes. Más kultúráját nem becsüli az, akinek nincs saját kultúrája! Értékeink és a márkáink védelmének és erősítése fontos különös tekintettel a gasztronómiai és a kulturális területre.

A gulyás, mint kiemelt magyar fogalom, amelyet a nemzetközi gasztronómiában is elismernek (a világon használt gasztronómiai fogalmak közül a Coca-Cola után a második legismertebb), de a magyarok nem építik tudatosan a márkáját.

A gulyáslevest a Hungarikum Bizottság felvette a hungarikumok gyűjteményébe, de ez nem elég, mert külföldön sokféle változatot neveznek gulyásnak, amelyek nem felelnek meg az eredeti kritériumoknak, a folklórreceptúrák változatai keretében kijelölhető szükséges szabadsági fokoknak. A gulyásnak meg kell határozni a kritériumait, mint az olaszok tették a pizzával, így védeni, építeni és menedzselni kell az értéket, a nem rögzített receptúrájú étel sarokpontjainak betartatásával. Az értékmenedzsment nem csak a gasztronómia, hanem a kultúra, a turizmus, a településmárka, a gazdasági befektetés és az identitás területén is fontos, megtérül, növekedést hoz. Az ország értékpotenciáljának eredményesebb, hatékonyabb kiteljesítéséhez szükséges a Hungarikum Szövetség jelmondatának, szlogenjének, az Érték a mérték szemlélet egyre szélesebb elterjedése, alkalmazása. Mi a HUSZ-ban szeretettel, szakértelemmel ezt szolgáljuk.

Címlapkép: Getty Images