Tavasszal nem csak a kertekben éledeznek a bogarak, rovarok, hanem a konyhákban is. Aszalványmoly, zsizsik, légy... csak pár idegesítő kártevő, mely nem csak hatalmas károkat tud okozni a konyhában, de van köztük olyan, mely betegségeket is terjeszt. Ha nem akarunk egy vagyont a kukába dobni a kártevők miatt, illetve nem szeretnénk veszélyben érezi magunkat az egyes betegségek miatt, akkor érdemes ismerni azokat a praktikákat, melyekkel kiűzhetjük őket a konyhánkból. Lássuk, melyek ezek!
A háziasszonyok rémálma: zsizsik
A konyháinkban előforduló károsítók közül leggyakrabban – kissé leegyszerűsítő köznyelvi szóhasználattal élve – a „zsizsikkel” találkozunk. A konyhánkban megjelenő zsizsiket egészen biztosan a boltból szállítjuk haza a megvásárolt élelmiszerrel együtt. Az esetek 99%-ában vagy a papírba csomagolt liszttel, vagy a rizzsel, újabban mind gyakrabban a gabonapehellyel kerül otthonunkba. Megtalálták már a lakásba behordott zsizsik valamely faját olajos magvak, rovarral fertőzött száraztészta, de még szárított növények között is. Legyen szó bármelyik zsizsikfajról, a rovarral való fertőzöttség „pozitívumaként” róható fel, hogy a molyhoz hasonló károsítókkal ellentétben az élelmiszert nem fertőzi meg.
Hivatalos nevén gabonazsuzsok, a gabonaszállítmányokkal széthurcolták, és ma már világszerte elterjedt. Olykor tömegesen megjelenik. A gabonazsuzsok 2-3,5 milliméter hosszú. Gesztenyebarna vagy fényes fekete ormányosbogár. Szárnyfedőin finom, párhuzamos, hosszanti irányú barázdák futnak. Jól fejlett előtora sűrűn pontozott, az ormány hátán is hosszanti pontsorok vannak. Hártyás szárnya hiányzik, ezért repülni nem tud.
A gabonazsuzsok egész fejlődése gabonafélék (búza, rozs, árpa, zab, köles, kukorica) szemtermésében zajlik le, ritkábban gesztenyében és tölgy makkjában is előfordul. Lárvái a gabonaszemek belsejében fejlődnek, és ott is bábozódnak be. A kikelő imágók hamarosan újabb gabonaszemekre petéznek. Főleg nedves környezetben okoz jelentős kárt. Teljes egyedfejlődése 6 hét alatt lezajlik, ezért évente számos nemzedéke lehet. A gabonazsuzsokkal élelmiszerraktárakban, gabonatárolókban, háztartásokban találkozunk, kultúrnövényeken nálunk a szabad természetben gyakorlatilag nem fordul elő, mert a telet nem éli túl. A gabonazsizsiknek évente 3-4 nemzedéke van.
A nőstény a gabonamag belsejébe vájt apro lyukba helyezi petéit. A lárvák is itt fejlődnek és bábozódnak be. Amíg a kifejlett zsizsik ki nem fúrja magát a magból, a fertőzöttség kívülről nem látható. Életciklusa rendszerint 8-16 hétig tart; kedvező körülmények között ez 5 hétre csökkenhet- A zsizsik repülni nem tud.
Mivel oxigénigénye minimális, ezért a termény belsejében is megél. Párás melegben az imágók táplálék nélkül 2 hónapig életben maradnak! A gabonazsizsik tehát nemcsak a háztartásokban okoz megjelenésével kárt és egyben fejtörést a fertőzöttség megszüntetésének mikéntjében. Köztudottan ugyanis a leggyakoribb magtári kártevők közé tartozik. Statisztikai kimutatások szerint a gabonatermésben évente legalább 5% mennyiségi veszteséget okoz, ráadásul a fajjal fertőzött gabonából nyert liszt minősége sem lesz kielégítő.
Mérsékelt égövben a legfontosabb gabonakészlet-kártevő. Főleg a lárvák, de a kifejlett bogarak is szívesen fogyasztják a búzát és a rozst, de a kukoricát, az árpát, a kölest, a rizst, a hajdinát is, kevésbé a zabot. A bogarak néha liszttel, korpával vagy lisztkészítményekkel is táplálkoznak. Tömeges fertőzés esetén a gabona felhevül és átnedvesedik, ami penészedést válthat ki.
Hogyan védekezzünk ellenük?
Hogyan védekezhetünk a gabonazsizsik ellen? A zsizsik bármilyen száraz élelmiszerrel az otthonunkba kerülhet, főként gabonafélékben bújik meg, legyen szó lisztről, rizsről, száraztésztáról, de fűszerben, olajos magvakban, hüvelyesekben, sőt, akár még csokoládéban is előfordulhat. Igen nehéz kiszűrni a boltban, hogy fertőzött-e az adott élelmiszer, de az átlátszó csomagolást érdemes alaposan megvizsgálni, hátha látni benne apró, fekete bogarakat, vagy lyukakat a hüvelyesen, tésztán, amelyek lárvákra utalhatnak.
A papírcsomagolású élelmiszereknél pedig arra kell figyelni, hogy ne legyen sérült a borítás. Ha biztosra akarunk menni, akkor a hazavitt élelmiszert, főként gabonaféléket rakjuk a fagyasztóba 24-48 órára, így az esetleges lárvák/peték, ha voltak, biztosan elpusztulnak. A rendszeres takarítás és a légmentesen záró edények alkalmazása szintén segíthet a gabonazsizsik elleni védekezésben.
Ha minden igyekezet ellenére beférkőztek az élelmiszerek közé a zsizsik, az első és legfontosabb lépés, hogy megkeressük a forrást. Nézzünk át minden bontott és bontatlan élelmiszert is a gabonaféléktől és a hüvelyesektől kezdve. De ne felejtsük, hogy akár csokoládéban, gabonapehelyben, fűszerben, sőt még teában is megbújhatnak. Ha megvannak a szennyezett élelmiszerek, rögtön dobjuk ki őket a kukába, majd a szemetet is távolítsuk el az otthonunkból a lehető leghamarabb, hiszen könnyen kimászhatnak belőle a zsizsik.
Mitől kell még tartanunk tavasszal?
Muslicák
Gyakori probléma, hogy muslicák jelennek meg a gyümölcsök és zöldségek között. A muslicákat még jobban vonzzák a túlérett és büdös gyümölcsök, mint a házilegyeket. Ezek mindent kedvelnek, ami erjesztett, legyen az folyékony vagy szilárd. Kedvenceik közé tartozik a túlérett gyümölcs, zöldség, a levéltetvek mézharmatja, a lefolyók és még a maradék alkohol is. Az erős szagot kibocsátó puha élelmiszerek nagyon vonzóak ezeknek a kártevőknek, ezért gyakran előfordul, hogy olyan szemetesben látják őket, amelybe rothadt gyümölcsöt dobtak.
A muslicák nemcsak megeszik a túlérett táplálékot, hanem tojásaikat is belerakják. Ez összhangban van azzal a tendenciával, hogy a rovarok ugyanezt teszik, és az elsődleges táplálékforrás közelében rakják le a tojásokat, így a kikelt lárvák azonnali tápanyaghoz jutnak. Mivel a muslicák rövid életük során naponta több száz tojást is lerakhatnak, előfordulhat, hogy a fertőzés még azelőtt megtörténhet, mielőtt észrevennénk. Az élelmiszerboltok emiatt kitartanak amellett, hogy folyamatosan ellenőrizzék a termékek minőségét. Ezért is fontos, hogy a rothadt vagy túlérett gyümölcsöt és zöldséget mihamarabb dobd ki otthonról, mielőtt a muslicák kiszagolnák, és úgy döntenék, hogy ez lesz a legjobb új otthon a növekvő családjuk számára. Hogyan űzd el őket? Egy listát írtunk nektek erről korábbi cukkünkben, ide kattintva olvashatod is.
Legyek
Tekintettel arra, hogy az egyik leggyakoribb kártevőről van szó, logikus, hogy a legyek megtalálhatók a zöldségek és gyümölcsök környezetében. A legyek abban hasonlítanak a rágcsálókhoz, hogy szinte mindent megesznek, amit csak találnak, ami azzal kezdődik, hogy először a lábukon lévő ízérzékelőkkel kell megkóstolniuk az ételt. Ezért látjuk, hogy a legyek végigsétálnak az ételünkön, és összedörzsölik a lábukat, mintha gonosz tervük lenne; kóstolgatják és megtisztítják az ízérzékelõket, hogy biztosítsák a tiszta ízélményt. A legyek nem tudják megrágni a táplálékukat, ezért emésztőenzimeket köpnek az ételre, hogy lényegében egy turmixot készítsenek belőle.
A legyeket különösen az olyan ételek vonzzák, amelyek bármilyen szagot árasztanak, ami azt jelenti, hogy a gyümölcsök és zöldségek az egyik fő célpont. Ha a termés túlérett, az még inkább vonzza a kártevőket. Mivel a közönséges legyek nem jelentenek veszélyt harapás vagy csípés miatt, hogyan okozhatnak problémát nekünk? Egyszerűen: kórokozókon keresztül!
A legyek egyszerre több mint 100 káros kórokozót vagy vírust hordozhatnak, és a lábukon keresztül továbbítják azokat. Azok a legyek, amelyek az egész szemetet és hulladékot bejárják, mielőtt továbbállnának, átviszik az összes durva bakteriális kórokozót a friss élelmiszerbe. A leggyakrabban előforduló betegségek közé tartozik a szalmonella, az E. coli - szóval nem meglepő, ha ételmérgezés-szerű tüneteket tapasztalunk egy légyinvázió után... Hogyan szabadulhatsz meg tőlük? Ide kattintva már olvashatod is korábbi cikkünket.
Aszalványmolyok
A nőstény naponta 25–140 petét rak egyesével vagy kisebb csomókban a tápanyagra vagy annak közelébe; összesen mintegy 3–400-at. A lárva 4-5 nap múlva kel ki, és azonnal enni kezd. Táplálkozás közben az élelemből csomókat készít, és ezeket selyemfonállal szövi össze. A hernyó a kedvezőtlen körülményeket jól tűri; ha a szükség úgy hozza, a raktár zugaiban, a padló repedéseiben felhalmozott hulladékon is megél. Miután kifejlődött, alkalmas helyet keres (repedésekben, zsákok gyűrődéseiben), majd gubót sző és abban bebábozódik. A bábból 7–10 nap múlva kel ki a lepke. Hazánkban évente 2–5 nemzedéke fejlődik ki – fűtött raktárakban és lakásokban. A teljes fejlődési idő 20 °C-on 6–8 hét, 28–31 °C-on 36 nap. A lárvák és a bábok a raktárak védett részein telelnek át. Az imágó éjszaka és nappal egyaránt repül; a mesterséges fény vonzza.
Gabonafélékben, hüvelyesek terméseiben, olajos magvakban (mogyoró, dió), növényi őrleményekben (liszt, kukoricaliszt), szárított növényekben és gyümölcsökben (mazsola), dohányban, száraztésztában, csokoládéban és fűszerekben is megtalálhatjuk. Elhanyagolt, meleg raktárakban rendkívül gyorsan elszaporodik, különösen akkor, ha kedvező tápanyagot – elsősorban kukoricalisztet – talál. A háztartásokban, ahol igen gyakori kártevő, beveszi magát szinte mindenbe, amit a kamrában talál. Kártételét a hernyó sűrű, ürülékkel teli fonadékfátylairól könnyen felismerhetjük.
Címlapkép: Getty Images