Április elseje és október vége között üzemel a viharjelzőrendszer a nagyobb magyarországi tavakon, így a Balatonon is.
A katasztrófavédelem a Balatonon, a Velencei-, a Fertő- és a Tisza-tavon működtet viharjelző állomásokat. A viharjelzőrendszer évről évre százezrek kikapcsolódását teszi biztonságosabbá – írja a Sonline.
A viharjelzőpontok villogó sárga fényjelzéssel jelzik, ha erős szélre, viharra kell számítani. A szél erősségétől függ, hogy milyen viharjelzést ad a rendszer:
- a nincs viharjelzés, nem égnek a lámpák;
- elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45 felvillanás jelzi a veszélyt – ilyenkor csak a parttól számított 500 méteren belül szabad a vízben artózkodni;
- másodfokú viharjelzés esetén a lámpák percenként 90-szer villannak fel – ilyenkor tilos a vízben tartózkodni.
Ha a várható szélerősség 40 kilométer/óránál erősebb, de 60 kilométer/óránál gyengébb, elsőfokú viharjelzést adnak ki. A másodfokú viharjelzések a viharos, 60 kilométer/óránál erősebb széllökésre figyelmeztetnek. A jelzés a legelső erős széllökés előtt legalább 30 perccel látható.
A rendszer fejlesztésének köszönhetően egy pontról legalább három viharjelzőpont látható – olvaható.
Nem csak tóparton, hanem online is lehet tájékozódni a viharjelzés aktuális állapotáról. A rendszer nyomon követhető katasztrófavédelem honlapján.
A balesetek megelőzése érdekében érdemes komolyan venni a viharjelzéseket. Vihar idején ne csak a nagyobb tavaknál mellőzzük a fürdőzést. Ha villámlik, jöjjünk ki mindenféle folyóból, tóból, medencéből, és menjünk be egy közeli épületbe.
Címlapkép: Getty Images