Nem csak a nagyvárosok lakóparkjaiban, hanem egy pár száz fős kis faluban is komoly gondot okozhat a szomszéd, aki túl nagy zajt csap. Holnap ünnepnap, de vajon kihasználva a jóidőt hányan ragadnak majd fűnyírót, és állnak neki a gyepet csinosítani?! Mit tehetünk, ha a dolgos szomszédtól képtelenség élvezni a kertünket, mert állandóan fűrészel vagy „csak” bömbölteti a rádiót? Mi a jogszabály, hol jelenthetjük fel, mekkora bírságra számíthat?
A vidéki élet nem mindig jár együtt a jó levegővel és a madárcsicsergéssel. Hiába van pazarul berendezett kerti teraszunk, szeretnénk egy nyárias hétvégén kint grillezni, igencsak megkeserítheti az életünket egy zajos szomszéd. Másrészről viszont az is érthető, hogy a legtöbb kerttulajdonos, aki hét közben dolgozik, a ház körüli teendőiknek csak munka után vagy hétvégén tud nekiállni. De nincs is annál idegesítőbb, amikor egy szombati nap még az ablakot sem tudjuk kinyitni, mert minden oldalról támadnak a fűnyírók. Szintén komoly vitaforrás, sokakkal előfordult már, hogy a szomszéd vasárnap reggel hétkor tudott csak nekiállni flexelni vagy motorfűrészelni, vagy éjjel kettőig tartott a szomszédban a kerti parti. Mit tehetünk, mit mondd a jogszabály? Kihez forduljunk, milyen bírság járhat a csendháborításért?
Az első és legfontosabb tévhit, hogy csendháborítás csak este tíz óra után van, a törvény elvileg mindig véd minket ugyanis a túl nagy zajtól.
Mindenkinek joga van ugyanis a saját ingatlanját rendeltetésszerűen használni, amit sért a túl nagy zaj is. Néha pedig a legjobb szándék ellenére sem sikerül megbeszélni a szomszéddal, hogy túl hangos, ezért is jó tisztában lenni a csendháborítási szabályokkal.
A zaj ugyanis nem játék, az egészségünket veszélyezteti
A WHO értékelése szerint a 65 dB fölötti környezeti zaj, a zajhatárértékek hosszabb ideig tartó túllépése már megbetegít: halláskárosodást, idegrendszeri panaszokat, szívritmuszavart okozhat, súlyosbítja a refluxbetegséget. Sőt, a kutatások szerint a zajhatás sejtszinten is károsít, olyan válaszreakciókat indít el a szervezetben, ami végső soron érrendszeri károsodáshoz, szívbetegséghez is vezethet.
A környezeti zaj az európai térségben, egy másik felmérés szerint évente 12 ezer korai halálozást okoz. A zajszennyezés súlyos mellékhatásai között szerepel az alvászavar is, ami Európában több, mint 6 millió embert érint. Emellett azt is kimutatták, hogy a zajos környezet a gyerekek iskolai teljesítményére is negatív hatással van: gyengébb lesz miatta az olvasási képességük (is).
Mit számít csendháborításnak?
Mindannyiunknak alkotmányos joga van a zavartalan magánélethez. A társas együttélés szabályairól a Polgári Törvénykönyv rendelkezik, ezeket a szabályokat nekünk is be kell tartanunk, és ezt elvárhatjuk a szomszédainktól is. A településeken a csendrendelet helyi, részletes szabályozása az önkormányzatok hatásköre. A helyi rendeletek általában napközben, munkaidőben engedélyeznek zajos tevékenységet, például építkezést, falfúrást, hétvégén fűnyírást. Városokban az önkormányzat előírásain a társasház házirendje szigoríthat, de a helyi rendeletnek nem mondhat ellent. (Arról, hogy mi számít csendháborításnak, és milyen jogszabályok vonatkoznak rá, bővebben itt, a Pénzcentrumon olvashatsz, de azért mi is hozzuk a fontosabb tudnivalókat…)
A szabályozás településenként eltérhetnek, ezért mindig a helyi rendeleteknek megfelelően kell eljárni
Pécsen például „a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 195. szakasza alapján csendháborítás szabálysértést követ el, aki lakott területen, az ott levő épületben, vagy az ahhoz tartozó telken, tömegközlekedési eszközön, továbbá természeti és védett természeti területen indokolatlanul zajt okoz, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát, illetve a természeti vagy a védett természeti értéket zavarja”. E szabálysértés miatt egyébként helyszíni bírságra is számíthat a hangoskodó, és fontos, hogy azt nemcsak a rendőr, hanem a közterület-felügyelő, vagy természetvédelmi területen természetvédelmi őr is kiszabhat. Csendháborítás esetén - írta a Bama.hu:
a helyszíni bírság mértéke 5000–50 000 forint lehet, szabálysértési eljárás során pedig a büntetés maximum 150 000 forintig terjedhet.
Budakeszin, a helyi önkormányzat képviselő-testületének a zajvédelem helyi szabályozásáról szóló 10/2023. (V. 31.) számú önkormányzati rendelete szerint „a lakók nyugalmának biztosítása érdekében zajkibocsátással járó, magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő, valamint kerti munkavégzéshez kapcsolódó tevékenység nem végezhető:
- munkanapon és szombaton reggel 8 óráig, valamint este 20 óra után,
- vasárnap és munkaszüneti napon."
A budakeszi önkormányzati rendeletben foglalt szabályok betartását az önkormányzat, illetve a Budakörnyéki közterület-felügyelet ellenőrzi.
A hivatkozott önkormányzati rendeletben foglalt szabályok be nem tartása, vagy megszegése esetén itt 150.000,- forintig terjedő közigazgatási bírság, vagy 50.000,- forintig terjedő helyszíni bírság szabható ki.
De akár élmillióba is kerülhet, ha zajongunk
Nincs egységes büntetési tétel, ha zajongunk, ezt az önkormányzatok szabályozzák egyénileg - mondta el a Pénzcentrumnak tavaly Tóth János, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke. Hozzátette azt is: vérmérséklettől függ, hol, miért és mennyi bírságot kapunk, de súlyos százezrekbe is kerülhet, ha nem hagyjuk abba a zajos tevékenységet, mikor mások éppen pihennének.
A zaj azonban nagyon nehéz kérdés. Az eltérő munkarend nem teszi lehetővé, hogy mindenkinek biztosított legyen a zavartalan pihenése. Természetesen „tilos” este 22.00 és hajnali 6.00 óra között zajongna, de tilos hétvégén is… ezeket azonban az önkormányzatok eddig nem egységesen szabályozták. A helyi rendelet megsértése is bírságot von maga után. Az általános büntetési tétel 100-500 000.- Ft-ig terjed, de az önkormányzatok eltérő büntetési tételeket alkalmazhatnak
- nyilatkozta Tóth János.
Mikor beszélhetünk csendháborításról? Íme, néhány alapeset
Elmondható, hogy az éjszakai csendháborítás idején, általában este 10 óra és reggel 6 óra között tilos olyan zajt okozni, amely mások nyugalmát zavarhatja. Ezenkívül a nappali órákban is érvényes lehetnek korlátozások, különösen lakóterületeken.
1. A fűnyírás (és egyéb zajos kerti munkák)
A fűnyírásra vonatkozóan nincsenek országosan egységes szabályok, ezért a helyi önkormányzatok rendeletei lehetnek mérvadóak. Általános irányelvként a legtöbb helyen a következő időszakokban engedélyezett a fűnyírás:
- Hétköznapokon: 7:00-20:00 között
- Szombaton: 9:00-12:00 és 15:00-18:00 között
- Vasárnap és munkaszüneti napokon általában nem végezhető kerti munka.
2. Milyen szabályozás vonatkozik a kerti partikra?
Kerti partik esetén szintén az a helyi rendeletek és a józan belátás alapján teendő, hogy mikor és milyen hangos tevékenységeket lehet végezni. A kerti partik szervezésére vonatkozóan is helyi szabályozások érvényesek, amelyek meghatározhatják a zajkibocsátás határértékeit és azok időbeli korlátozásait. Általában este 22:00 és reggel 6:00 közötti időszakban alacsonyabb a megengedett zajszint, ezen időszakon kívül pedig magasabb a tolerált decibelszint. A pontos szabályokért érdemes a helyi önkormányzatnál érdeklődni.
3. Mikor tűzijátékozhatunk?
Az olyan pirotechnikai eszközök, mint a tűzijáték használata szabadtéren engedélyezett, legfeljebb 22 óráig, maximum 20 percen keresztül, kivéve jeles alkalmakkor (augusztus 20; Szilveszter).
4. Szabadtéri hangerősítés, műsorszórás céljából
Minden nap 10-22 óra között engedélyezett, helyhez kötve.
5. Mobil hangerősítés, koncert, közrendezvények szabadtéren
12-20 óra között lehetséges, ha az önkormányzatnál 3 nappal előre bejelentettük.
Mit tegyünk zavaró hangzavar esetén?
Az indokolatlanul történő, szándékos vagy szándékolatlan csendháborítás egyaránt szabálysértésnek számít - ám nem egyértelmű, hogy ki mit tekint indokolatlan zajnak. Az indokolt zajkeltés (pl. kárelhárítás, törött cső szerelése) felülírja a csendháborítás jogszabály hatókörét. Viszont, ha véleményünk szerint olyan zajt tapasztalunk, amely tartósan, indokolatlanul zavarja nyugalmunkat, a következőt tehetjük a Pénzcentrum korábbi cikke szerint:
- Szólítsuk fel a zajforrást tevékenységének megszüntetésére: A felszólítás kezdetben legyen egy barátságos kérés indoklással (pl. reggel dolgoznom kell, nem tud aludni a gyerek), ne pedig fenyegetőzés, veszekedés - ne tanúsítsunk agresszív magatartást. Tartsuk észben, hogy a csendháborítás bejelentése után is szomszédok leszünk, így törekedjünk a jó viszony megőrzésére!
- A közterület-felügyelő, a rendőr, vagy a természetvédelmi őr értesítése: Ha többszöri felszólításra sem szűnik a zaj, ami véleményünk szerint nem tolerálható, értesíthetjük a rendőrséget, aki megszünteti a zajforrást. A rendőr figyelmeztetheti a csendháborítót a csendháborítás tényére, indokolt esetben pénzbírságot szabhat ki, illetve feljelentést is tehet.
- Polgári eljárás indítása, birtokvédelmi eljárás kezdeményezése: Birtokvédelmi eljárás a zajt okozó személy ellen 1 éven belül indítható a jegyzőnél, 1 éven túl pedig a bíróságon. Ekkor a kérelmezőnek lehetősége van arra, hogy a jegyző/bíró jogsértés tényét állapítsa meg és hivatalosan eltiltsa a szomszédot a zavaró tevékenység végzésétől (pl. nem üvöltetheti a hifit egész nap az udvaron), sőt, akár kártérítést is kérhet. A birtokvédelmi eljárás Ügyfélkapu használatával is kezdeményezhető, akár az éjszaka közepén, ha ismétlődő, folyamatos zajforrás zavarja nyugalmunkat.
Címlapkép: Getty Images