A megszokottnál jóval hamarabb kezdődött el idén a Tisza virágzása. A kérészrajzás a Tiszán és néhány mellékfolyóján egy bizonyos intervallumon belül (június közepe-július közepe) zajlik, de 1-2 hetes eltérések lehetnek az időjárás függvényében. Egykor egész Európában elterjedt volt a tiszavirág, de mára az élőhelyének számító folyók 95 százalékáról eltűnt a szennyezés és a szabályozás miatt. Mára csak a Tiszán, a Rába vízgyűjtőjében, illetve néhány, Magyarországtól keletre található folyóban él a védett faj. Monoki Ákos, a Közép-Tisza-Jászság Tájegység vezetője lapunknak elmondta, hogy mi az oka az idei korai rajzásnak, de mesélt arról is, hogy melyek azok a tényezők, amelyek leginkább veszélyeztetik a hazai állományt.
A kérészek rajzását jellemzően a víz hőmérséklete befolyásolja. Idén tavasszal elég gyorsan kezdett el melegedni a levegő hőmérséklete, ehhez még hozzájárult az év eleji csapadékszegény időszak is, ami miatt alacsonyabb volt a vízállás, így a víz is gyorsabban fel tudott melegedni – kezdte lapunknak Monoki Ákos, a Közép-Tisza-Jászság Tájegység vezetője. A szakértő szerint nem egyedülálló dologról van szó, mivel 2007-ben is hamarabb kezdődött a rajzás. Mint mondta, emiatt volt az, hogy a kérészek fő rajzása az alsó szakaszokon, és a Közép-Tiszán előbb lement.
Monoki Ákos lapunknak elmondta, hogy korábban Európa szerte jelen volt a Tiszavirág, ám a vizek szennyezése, és szabályozása, csatornásítása, a mesterséges mederkialakítások oda vezettek, hogy kipusztult, és félő, hogy Magyarország is azon az úton halad, hogy tönkre tegye ezeket az állományokat.
Nagyon sok hazai vizünkbe folyik bele a szennyvíz, sok esetben tisztítatlan formában. Nyilvánvalóan ezek a szennyezések nem kedveznek a vízminőségre rendkívül érzékeny tiszavirágoknak. Ezen túlmenően a duzzasztóművek is komoly gondot okoznak idehaza rájuk
- tette hozzá.
Azt láthatjuk, hogy ahol vízerőmű létesült, például Szerbiában Vaskapu, vagy hazánkban a kiskörei vízlépcső, ott az erőmű feletti szakaszokon a folyó áramlási sebessége lassul, emiatt az üledéklerakódás felgyorsul (lásd a Tisza-tó példáját), illetve csökken a víz oldott oxigéntartalma. Emiatt eltűnnek az áramlást kedvelő fajok, helyettük pedig az idegenhonos, inváziós fajok indulnak terjedésnek. Mindez a tiszavirágra is hatással van, hiszen fontos, hogy a megfelelő áramlási sebességű víz ne rakjon le üledéket a kérészlárvák üregeinek otthont adó agyagos mederaljzaton.
A Vaskapu vízerőműnek a hatása gyakorlatilag Csongrádig érezhető, ebből fakadóan a Tiszának a magyarországi alsó szakaszán Szeged és Csongrád között általában véve gyengébb intenzitású, kisebb egyedszámú rajzásokat tapasztalhatunk.
- mondta.
A Felső-Tiszán a Tokaj feletti szakaszokon találni még erős állományt, ugyanekkor ennek a régiónak már egészen más a jellege. Tokaj után már csökken a tiszalöki erőmű negatív hatása, így itt is több helyen, például Tiszatelek, Szabolcs vagy Vásárosnamény, Tivadar térségében is láthatunk nagy rajzásokat.
Maga a Tiszavirágzás jellemzően júniusban folyik a Tisza folyón, természetszerűleg a többi mellékfolyón, ahol a kisebb víz, ott gyorsabban melegszenek és előbb megindul a rajzás pl: a Maroson, Körösön, Zagyván, Bodrogon.
A kérész lárvák, amelyek 3-4 évig fejlődtek Tiszának az agyagos oldalában, előbújnak a járataikból, feljönnek a vízfelszínre, és ledobják a lárvabőrüket, és egy nem teljesen kifejlett egyed bújuk ki a lárvabőrből. A hímek ilyenkor rögtön kirepülnek a partra, és ekkor válnak ivaréretté. A nőstényeknek már nem szükséges ezután vedleniük, ők rögtön szaporodóképesek. A hímek ilyenkor rögtön kirepülnek a partra újra vedleni, majd ezt követően válnak ivaréretté. A rajzás során több száz, több ezer egyed repül a víz felszíne felett.
Monoki Ákos kiemelte: a hazai kérészfajok közül a legnagyobb a tiszai kérész, ami majdnem 10 centiméteres hosszúságú rovar. Mint mondja, ezeknek az állatoknak ez a pár óra csakis kizárólag a párzásról szól, ugyanakkor ez a rendkívül nagyszámú rovar, nagyon sok más állatnak is a táplálékául szolgál, ilyenkor éppen ezért nem meglepő, hogy óriási élet van a Tisza-parton.
A megtermékenyített nőstények berepülnek a folyó középvonalába, és megkezdik a kompenzációs repülésüket
- magyarázta.
A kérész lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken.
A hímek némileg nagyobb termetűek, kicsikét élénkebbek a színeik, sárgás színezetű állatról van szó, a nőstények ezzel szemben fakóbbak, és kisebbek, sárgás-barnásak. A nőstények nagyobb magasságban repülnek, míg a hímek alacsonyabban
- zárta.
Címlapkép: Getty Images