Miközben egyre extrémebb csapadékcsúcsok és villámárvizek sújtják Magyarországot, az előrejelzések szerint a 2024-es nyár extrémen száraznak és forrónak ígérkezik. Most, hogy az elmúlt hetekben egymást érték a rekordok, napok alatt hónapnyi eső zúdult ránk, mégis nem lenne érdemes összegyűjteni és okosan tárolni az esővizet? Korábban a HelloVidék már cikkezett arról, hogy a kiskertekben milyen praktikákat alkalmazhatunk az esővíz összegyűjtéséhez, most egyéb megoldások nyomába eredünk.
A legelső pozitív tulajdonsága, ami az esővízgyűjtés kapcsán eszünkbe juthat, hogy ingyen van. Kis fáradtsággal ugyanis rengeteg pénzt spórolhatunk, ha nem a vezetékes vizet használjuk. Bár az esővíz nem helyettesíti a háztartásban felhasznált összes vizet, mert például fogyasztásra, főzésre nem alkalmas, de a kert öntözésére, WC öblítésre, esetleg mosásra kiváló, és már ezen alternatívák használata is meglátszik a hó végi vízszámlánkon! Az egyre szélsőségesebb időjárás, a száraz évszakok hatására egyre többen döntenek az esővíz hasznosítása mellett – közölte a Praktiker.
Az esővízgyűjtés olyan fenntartható gyakorlat, amelynek számos ökológiai, pénzügyi és gyakorlati előnye lehet, és amely egyre inkább illeszkedik a természeti erőforrások megőrzésére és a zöld életmód javítására irányuló globális erőfeszítésekhez. Magyarországon mégis alig van ennek gyakorlata, holott a talajvíz és felszíni vizek egyre nehezebben elérhetők, így az esővíz összegyűjtése pedig segíthetne csökkenteni a települési vízkészletek terhelését. Másrészt a csapadék felhasználása kevesebb energiát igényel, mint a vezetékes víz, amelynek kinyerése, tisztítása és szállítása költségesebb és energiaigényesebb folyamat. Nem kérdés, hogy olcsóbb is, használata jóval költséghatékonyabb, mivel a vezetékes víz használata magasabb költségekkel jár, például, ahogy látni fogjuk, kevesebb mosószer szükséges.
Az összegyűjtött és szűrt esővizet az öntözésen túl is sokféle célra használhatjuk, például WC-öblítésre, mosogatásra, autómosásra és takarításra is. Mivel az esővíz lágyabb a talajvíznél, a mosás során kevesebb mosószert kell használnunk. Újabb környezettudatos pont az esővíz gyűjtése mellett.
Egy 4 fős család átlagos napi vízfogyasztása 500-600 liter - megdöbbentő, igaz?
Egy kényelmes kádfürdőzés során akár 100 litert is elhasználhatunk, míg egy szimpla tusolás 40-70 liter közötti mennyiséget emészt fel. A tudatos vízfogyasztásnak a környezetvédelemben is fontos szerepe van, hiszen a túlfogyasztás a Föld édesvízkészletét veszélyeztető tényezők egyike. Az esővíz összegyűjtésével, száraz időszakokban történő felhasználásával rengeteg vizet spórolhatnánk, ráadásul azt is megakadályozhatnánk, hogy a felesleges víz az épület alá folyva károkat okozzon, sarat és vízmosásokat képezzen a kertben.
A szakértők szerint az esővíz hasznosításával kiválthatjuk a háztartásunkban alkalmazott ivóvíz közel 50%-át! Ha éves szinten elfogyasztunk 450-500 m³ vizet, és ennek a felét esővízzel oldjuk meg, pénzt és energiát spórolhatnánk.
Ha körbenézünk a mai magyar településeken, egyre több utca, út kapott aszfaltborítást, a kertekben is egyre nagyobb felületet köveznek le az emberek. Ennek az előnye, hogy megkönnyíti a közlekedést, viszont komoly hátránya, hogy a hirtelen leszakadó esővíznek nincs hová felszívódnia, lefut a viakoloron, aszfalton és ömlik a vízelvezető rendszerbe. A települések víztárolói telítődnek. Ha mi magunk gyűjtjük az esővizet (és mondjuk nem kövezzük le az egész udvart), akkor már kevesebb víz kerül az esőzések során az utcára, a települések víztározójába.
Figyeljünk a jogi útvesztőkre is: így gyűjthető az esővíz
A csapadékvíz-elvezetést központilag szabályozzák, vagyis nem a helyi rendeleteket kell figyelembe vennünk, hanem az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) számú kormányrendelet (OTÉK). A csapadékvíz elvezetésének (esővíz elvezetésének) részletes szabályait az OTÉK 47. §-a foglalja magában. Telekről csapadékvizet (esővizet) a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni. A régebbi építésű házaknál (de gyakran az újaknál is) előfordul, hogy a tervezés során nem gondolkodtak sokat az esővíz elvezetéséről. Ebből sok bonyodalom lehet. Ha rosszul alakították ki az ereszek, elvezető csövek rendszerét, és például a házfalra folyik a víz, akkor pár év használat után vizesedni fog a fal, penészesedés alakul ki, rosszabb esetben pedig akár statikai problémákkal is szembesülnünk kell. Vagyis az esővíz legalább annyi kárt tud okozni, mint amennyire hasznos, ha okosan kezeljük. (A hivatalos kormányrendeletet itt olvashatjuk.)
A víz- és csatornaszolgáltatók által megfogalmazottak szerint arra is figyelnünk kell, hogy a csapadékvizet semmiképp se vezessük a csatornahálózatba.
A Fővárosi Vízművek Zrt. csatornahálózatai elválasztott rendszerűek, technológiájuk és kapacitásuk révén csak a háztartási, előtisztított ipari jellegű szennyvizet tudják befogadni és elvezetni. Csapadékvizet egyébként használaton kívüli kútba szintén tilos bevezetni.
Gondoskodnunk kell tehát a csapadékvíz megfelelő, biztonságos elvezetéséről. Az esővíz elvezetésére olyan rendszert kell kialakítanunk, amely az esővizet a szomszédok vagy más telkekre való átszivárgás és kifolyás nélkül elvezeti. Az esővíz gyűjtésére, felhasználására vonatkozó szabályokat és előírásokat be kell tartani annak érdekében, hogy az esővizet biztonságosan és hatékonyan tudjuk hasznosítani.
Az esővíz hasznosítása
Az esővíz összegyűjtése víztartályokkal történik. A Praktiker szakértői szerint érdemes tájékozódni a tartály megvásárlása előtt, hiszen megszámlálhatatlan termék van a piacon:
- föld alá süllyesztett tartályok, ahol a víznyomást különböző szerkezetek, szivattyúk biztosítják,
- egyszerű műanyag vagy beton tartályok,
- komplett vízszűrős tartályrendszerek.
Először is, döntsük el, mekkora legyen a tartályunk! Ha a tartály túl kicsi, úgy sok víz mehet kárba, hiszen nem tudjuk tárolni. Ha a tartály túl nagy és nem használjuk fel az összes vizet, a benne lévő csapadék megposhad.
Az esővíz hasznosítása sokrétegű lehet, de főleg azon múlik, hogy használunk-e szűrőket, tisztítóberendezéseket a gyűjtés során. Ha nem tudjuk megszűrni a vizet, akkor kizárólag kerti öntözéshez használjuk. Az esővízben található szerves és szervetlen anyagok a talajt nem károsítják, de más típusú felhasználást már lehetetlenné teszik. Ha meg tudjuk szűrni a vizet, akkor az alkalmas lesz WC öblítéshez, az autó lemosásához is, és egyéb kerti tisztítási munkákhoz. A megtisztított esővíz ruhák mosására is alkalmas, hiszen friss és jóillatú lesz tőle a textilanyag.
- tanácsolta a Praktiker.
Érdemes folyamatosan odafigyelni a szűrők állapotára, hiszen ha az elkoszolódik vagy rendszeresen nem szárad ki esőzés után, a baktériumok és kártevők megtelepedhetnek benne. Időközönként tartsuk karban a szűrőket és a csatornákat: vegyük ki a dróthálóra akadt leveleket, ágakat, egyéb szerves hulladékokat, és tisztítsuk ki a tartályt. Ha ezeket megtesszük, a szűrőn átjutó szerves, bomló anyagok eltűnnek és nem válik kellemetlen szagúvá az esővíz.
Milyen esővíz-gyűjtő megoldások léteznek?
Az esővizet különböző módon gyűjthetjük, és különböző tartályokban tárolhatjuk. Fontos viszont, hogyha nyitott tartályt használsz a vízgyűjtéshez, ügyelj az abból ivó állatok épségére. Fulladásuk elkerülése érdekében, biztosíts számukra kikapaszkodási felületet (pl. úszó fadarab, de bármilyen vízen lebegő tárgy megfelel). Íme tehát néhány lehetőség:
1. Esővízgyűjtő tartályok:
- Tetőről levezetett víz: A tetőről levezetett esővizet összegyűjthetjük különböző tartályokban, például műanyag vagy beton esővízgyűjtő tartályokban. Ezeket a tartályokat a ház körül vagy a kertben helyezhetjük el.
- Kerti esővíztartályok: Kisebb méretű esővíztartályokat használhatunk a kertben, amelyeket könnyen elhelyezhetünk a növények közelében. Ezeket a tartályokat gyakran összekötik az öntözőrendszerrel.
2. Földalatti tárolás:
- Esővízgyűjtő ciszternák: Földalatti ciszternákat is telepíthetünk, amelyek hosszú távú tárolást tesznek lehetővé. Ezeket a ciszternákat általában a kertben vagy a ház alatt helyezik el.
3. Vízáteresztő burkolatok:
- Zöldtetők: A más néven élőtetők olyan növényekkel borított tetők, amelyek az esővizet felfogják és lassan engedik el. Ezek a tetők nemcsak esővízgyűjtésre alkalmasak, hanem hőszigetelést is nyújtanak.
- Permeábilis kövezetek: A kertben vagy udvaron olyan kövezeteket használhatunk, amelyek vízáteresztőek. Így az esővíz könnyebben beszivárog a talajba.
Végezetül, következzék egy hoszon TikTok-videó a WWF Magyarországtól:
@wwfmagyarorszag ?️Ha gyűjtöd az esővizet, nemcsak a vízfogyasztásodat tudod csökkenteni, de hozzájárulhatsz ahhoz, hogy a vízhálózat, a csatornák és vízelvezetők ne legyenek hirtelen túlterhelve egy nagy esőt követően. Ráadásul elősegítheted, hogy nyáron ne kelljen vízkorlátozást bevezetni! Te is gyűjtöd az esővizet? #eső #esővíz #esővízgyűjtés #esővízgyűjtőtartály #környezettudatosság #fenntarthatóság #spórolás #ősz ♬ eredeti hang - WWF Magyarország
Címlapkép: Getty Images