Számos értékes leletet, köztük egy rendkívül ritka, velencei mintára készült 16. századi genovai aranypénzt találtak a régészek az I. Szulejmán szultán szigetvári, turbéki mauzóleuma körül a napokban újraindult terepi kutatások során.
Kitanics Máté geográfus, történész, a kutatócsoport tagja Szigetváron pénteken elmondta, hogy a 20 milliméter átmérőjű, 3,5 gramm súlyú dukát egyik oldalán Szent János áll, előtte az állam vezetője térdel, a másikon Krisztus látható dicsfénnyel övezve.
Ilyen pénz a velenceiek tiltakozása miatt csak igen rövid ideig készült, értéke ma mintegy nyolcmillió forintra tehető
- fűzte hozzá.
Kitért rá, hogy a pénzérmére hétfőn bukkantak rá Szulejmán turbéki sírkomplexumának közvetlen közelében, mellette becsapódott ólomgolyókat azonosítottak, így lehetséges, hogy a kincs harci cselekmény miatt került a földbe. A dukát múzeumba kerül, más leletekhez hasonlóan kiállításon láthatják majd az érdeklődők.
Hancz Erika, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) régészeti tanszékének munkatársa, a turbéki ásatást vezető régész az MTI-nek azt mondta, az elmúlt három hétben kerámia- és üvegtöredékeket, cipőpatkókat, késeket, lövedékeket, táskacsatot, faragott épületelemeket is találtak, a leletet ezenkívül ezüstpénzek is gazdagítják.
Pap Norbert, a PTE történetiföldrajz-professzora, a kutatócsoport vezetője az MTI-vel közölte, a Szigetvár ostroma idején elhunyt Szulejmán síremléke, azaz türbéje világviszonylatban is unikális öröksége a magyarországi török hódoltság korának.
Az uralkodó 1566-os halála után a város melletti szőlőhegyen épült fel az a kisváros, Turbék, amely mauzóleumot, dzsámit, derviskolostort, kaszárnyát, zarándokok vendégházát, illetve ezeket védő erődöt foglalt magában, az épületeket 2013 és 2019 között a kutatócsoportjuk azonosította, tárta fel - jegyezte meg. Pap Norbert közölte, az elmúlt öt évben az adatok feldolgozása, a publikálás folyt, több könyv és egy sor olyan szakcikk jelent meg, amely előkészítette a vizsgálat folytatását.
Címlapkép: Getty Images