Továbbra is komoly problémát okoz Magyarországon az alkoholizmus, egyes nemzetközi felmérések alapján világelsők vagyunk az alkoholbetegek lakosságarányos számát illetően. Ezzel a teljesítménnyel megelőzzük a közhiedelemben nagyivónak tartott nemzetek egész sorát, köztük a briteket, az íreket, a németeket, az olaszokat és a franciákat, de egy iccényivel még az ezüstérmes Oroszországot is. Bár a pontos adatokat nehéz megállapítani Dr. Zacher Gábor, toxikológus a HelloVidék megkeresésére elmondta, hogy számszerűleg olyan 900 ezerre tehető az alkoholbetegek aránya. Miközben továbbra is magas az alkoholisták száma, addig a kocsmáké jelentősen lecsökkent az elmúlt 14 év alatt. A KSH felmérése alapján 2010-ben még 21,500 italüzlet, kávézó és szórakozóhely működött az országban, addig tavalyra ez a szám 45%-kal csökkent, mindössze 12,200-re.
Az Európa-bajnokság elrajtolása, és a fesztiválszezon indulása ismét jó alkalmat szolgáltat a szociális ivóknak arra, hogy a pohár fenekére nézzenek. Természetesen joggal merül fel a kérdés, hogy mi számít tényleges alkoholfüggőségnek, és mi az, ami még a szociális ivó kategóriájába tartozik.
Dr. Zacher Gábor, toxikológus a HelloVidék megkeresésére elmondta, hogy tényleges alkoholfüggőségről akkor beszélhetünk, ha az illető napi rendszerességgel fogyaszt, esetenként nem egy, hanem akár több pohárral is.
A szociális ivó ezzel szemben olyan, mint bármelyik ember, aki ha teheti, a barátaival néha megnéz egy futballmeccset, és az önfeledt szórakozás mellé megiszik egy, vagy két sört. Az ehhez társuló másnaposság után persze jön a szokásos fogadkozás, ám a szakember szerint ez csak pár hétig tart.
Ha valaki már úgy érzi, hogy hiányzik neki, szüksége van rá, sőt már fizikai tünetei is jelentkeznek, akkor az már egy figyelmeztető jel lehet, arra nézve, hogy baj van
- hívta fel a figyelmet.
A láthatatlan gyilkos
Zacher Gábor szerint maga az alkoholizmus ott kezdődik, amikor már az életünk részét képezi az ital, és gyakorlatilag nem tudjuk elképzelni a napunkat nélküle. A szakember úgy véli, hogy nem kell, ahhoz lerészegednie valakinek, hogy alkoholistává váljon, mivel, ha már eljut oda, hogy napi rendszerességgel elfogyaszt valaki 1-2 doboz sört, ott már kijelenthető az alkoholbetegség.
Természetesen joggal merül fel a kérdés, hogy Magyarországon melyik az a társadalmi réteg, amelyre a leginkább jellemző ez a tendencia. Zacher Gábor szerint óriási a szórás, szociológiai látlelet szempontjából pedig a klasszikus kocsmák képe, az, ami komoly támpont lehet mindannyiunknak. Ezeket a helyeket alapvetően hetven százalékban férfiak látogatják, aminek megvan a mögöttes oka is.
Ha látunk egy részeg férfit, abból nem igazán csinálunk nagy problémát, de ha már egy részeg nőről van szó, akkor egészen más a helyzet, az már egészen más társadalmi megítélés alá esik
- tette hozzá.
A szakember hozzátette, attól még, hogy valaki nem jár „kocsmázni” otthon még ugyanúgy megihatja azt a napi egy üveg töményét, legfeljebb nem valami olcsó terméket fogyaszt el, hanem valami minőségibb whiskyt. Zacher Gábor szerint a drágább, minőségibb italok talán kevésbé olyan veszélyesek, mint az olcsóbb, bizonytalan eredetű termékek.
Az persze megint más kérdés, hogy a töményebb italoknak az alkoholtartalma jóval magasabb, mint a söröké. A szakember ennek ellenére úgy véli, hogy a jobb minőségű sörökkel is erdemes vigyázni, mivel ezeknek is magasabb az alkoholtartalma a hagyományos termékekhez képest, és akkor még nem is beszéltünk azokról az olcsó pár száz forintért kapható snapsz likőrökről, amelyeknek az alkoholtartalma közelíti a 40 százalékot.
Többet árt, mint használ
A szervi elváltozásokon kívül, hosszútávon komoly mentális zavarokkal járhat a mértéktelen alkoholfogyasztás. Ennek az egyik ilyen jele az elbutulás. Természetesen az se mindegy, hogy valaki honnan indul, és hova jut el. Zacher Gábor szerint, ha valaki magasról indul, és csupán csak „picit” veszt, akkor az kevésbé lesz a személyiségére nézve szembetűnő, mint mondjuk egy olyan embernél, aki kevésbé iskolázott.
Az alkohol különösen veszélyes lehet azokra nézve, akik szorongásukat az itallal próbálják meg csillapítani. Mint ahogy Zacher Gábor fogalmazott, ez még jobban tetézi a helyzetet és még jobban fokozhatja a későbbiek folyamán a szorongást.
Ugyan az ital rövid ideig képes „elűzni” a gondokat, ám mikor lebomlik az alkohol ugyanúgy visszajönnek a „démonok”, a rettegés, és a pánik
- magyarázta.
A pánikbetegek, és szorongó emberek számára az alkohol ugyan ideig-óráig felszabadítólag hathat, ám ez csak egy rövid átmeneti állapot.
A tükör a legjobb diagnoszta
A legtöbb ember sok esetben még magának se meri beismeri be, hogy gondja van az itallal, ám a jelek nem hazudnak.
Zacher Gábor egy frappáns hasonlattal élve kiemelte: a tükörnél nincs jobb diagnoszta. Mint mondta, az emberek többsége nagyon nem mer belenézni a tükörbe, és azzal védekezik, hogy bármikor abba tudja hagyni az ivást. Ez a bármikor azonban valahogy sohase akar eljönni.
Én pontosan ugyanígy állok a dohányzással, már 50 éve dohányzom, bármikor abba tudnám hagyni, de ez a bármikor még nálam se jött el, és ha ezt az ember kimondja az egyenlő a függőséggel
- mondta.
Zugívó lett a magyar
A vidéki kocsmák számszerű csökkenése mögött számos ok húzódik meg. Elsősorban inni otthon is lehet, hát még az utcán, és az egyéb dohányboltok környékén. Zacher Gábor ezzel kapcsolatban az elszálló árakat hozta fel példaként, mondván, ha valaki ugyanazt a terméket megtudja venni féláron, a boltba, akkor miért menjen el a kocsmába.
A szakember szerint ugyan komoly gondot okoz az alkohol, a statisztikák mégis azt mutatják, hogy csökken a fogyasztott alkohol mennyisége a világban. Ami a fiatalok alkohol szokásait illeti, sok esetben egészen egyszerűen arról van szó, hogy az esetek többségében pusztán csak azért nem mondanak nemet, mert nem akarnak kirekesztetté válni.
Zéró tolerancia, és ami mögötte van
Időről-időre visszatérő téma, hogy nem-e túl szigorú idehaza a szabályozás a közlekedésben. Mint ismert, Magyarországon zéró tolerancia van az alkohollal szemben, a nyugati országok közül viszont liberálisabb a szabályozás. Több olyan ország van, ahol egy-két pohár sör elfogyasztása után még jogi következmények nélkül beülhetünk az autó volánja mögé. Zacher Gábor ezzel kapcsolatban fontosnak tartotta leszögezni, hogy ez valóban így van, ám ha valaki külföldön alkohol hatása alatt okoz balesetet az már súlyosbító körülmény.
Ha megállít a rendőr egy rutinellenőrzés során, megszondáztat, és az jön ki, hogy a határérték alatt vagyok, akkor tovább hajthatok. De ha mondjuk balesetet okozok, akkor komoly már következményekkel kell szembenéznem
- tette hozzá.
Magyarországon 2008-ban bevezetett zéró tolerancia óta a közúti ellenőrzés során a rendőr nem mérlegelhet, ha a jármű vezetője ittas, ez esetben el kell vennie a helyszínen a jogosítványt. Az, hogy mennyi időre vonják be, azt a vérvizsgálat eredménye dönti el. Régen 0,08% véralkoholszint alatt ez szabálysértés és 3 hónap, míg fölötte bűncselekmény, ez esetben 6 hónap lehet az eltiltás hossza. A jelenlegi kormányrendelet ezen szigorított, változott a bűncselekményi értékhatár, és az eltiltás hossza akár 1 év is lehet.
Zacher Gábor hozzátette: 0,02% véralkoholszintig még nem büntetnek, mert a szervezet maga is előállíthat olyan vegyületeket, melytől elszíneződik a szonda, de benne van még magának a mérőeszköznek a hibázási lehetősége is. A szakember szerint vannak olyan országok, ahol az alkoholfogyasztás tekintetében más megítélés alapján szabályozzák azokat a sofőröket, akik friss jogosítvánnyal bírnak, és megint máshogy kezelik azokat, akik már hosszú évtizedek óta vezetnek.
Alkoholfogyasztás szempontjából nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, azokra akik friss jogosítvánnyal rendelkeznek, mint akik mondjuk arra, aki például már húsz éve vezet
- mondta.
A szakértő szerint az igazságügyi orvosi szakértői gyakorlat alapján óránként átlagosan 0,15 ezrelékkel csökken a véralkoholszint, ugyanakkor az átlaghoz képes lehetnek óriási eltérések is.Van, akinek az alkohol lebontása ennél nagyobb is lehet, de az is lehet, hogy csak kisebb.
A megvonás, akár halálos is lehet
Az alkohol elhagyása nem könnyű feladat, nagyobb mennyiségű rendszeres és éveken át tartó alkoholfogyasztás esetén alkohol elvonási tünetek lépnek fel. Enyhébb esetekben például türelmetlenség, rosszkedvűség, ingerült viselkedés figyelhető meg. Súlyos megvonás esetén agresszivitás, szívproblémák, alvászavarok, étvágyvesztés, remegés jelentkezik.
Ha egy alkoholbeteg napi rendszerességgel megiszik két deci töményet, és 4-5 sört, annál már megjelennek az elvonási tünetek, ami akár súlyos problémát is tud okozni. Az ilyenkor gyakran előforduló jegyek a következők: izzadás, remegés, feszültség, magas vérnyomás, rossz közérzet
- magyarázta.
Ha mégse tudjuk betartani ezt, és elkezdünk inni, akkor ismét elmúlnak ezek a tünetek, de ha mégse akkor súlyos problémák léphetnek fel, ami elvezethet egy klasszikus delirium tremensbe, amely egy olyan akut krízishelyzet, mely hirtelen alkoholmegvonás talaján fejlődik ki és potenciálisan halálos kimenetelű lehet. Ez mind a mai napig egy 5 százalékos halálozással bír.
Ilyenkor ionzavarok, epilepsziás zavarok, szívritmuszavar, extrém magas vérnyomás leginkább a jellemző, amit gyógyszeres kezeléssel lehet csak kezelni már
- tette hozzá.
Zacher Gábor szerint egy komplex Nemzeti Alkoholstratégiára lenne szükség ahhoz, hogy elmozdulás történjen, ám úgy látja, hogy a jelenlegi kormány részéről szemernyi hajlandóság sincs ez irányban.
Egy olyan országban, ahol ha kimegyünk a fővárosban elég csak másfél kilométert sétálni a belvárosban, ahhoz, hogy szembe jöjjenek velünk a különböző úgymond "alkoholizálást" hirdető plakátok. A Tv reklámok ugyancsak tele vannak a különböző alkoholt hirdető termékekkel
- zárta.
Címlapkép: Getty Images