Az igazi forró nyár és a bikiniszezon beköszöntével sokan törekednek egészségesebben táplálkozni, de a tévhitek ellenére nem szükséges teljesen mellőzni a zsírokat étrendünkből. A telített zsírok visszafogott fogyasztása ugyan jogos, de emellett előnyös a növényi zsírforrások, például olajos magvak, növényi olajok, valamint a halak beiktatása az étrendbe, mivel ezek telítetlen zsírsavakat tartalmaznak. A hidegen sajtolt olajok ezek közül is kiemelkednek: gazdagok E-vitaminban, fito-tápanyagokban és antioxidánsokban, csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, valamint segíthetnek bizonyos daganatok megelőzésében. Íme, a hazai dietetikus legjobb tanácsai!
Bár a magyarok 10-35 százaléka folytat valamilyen mentes diétát, amelyből allergia vagy ételérzékenység miatt kizár bizonyos ételeket, egészségünkre jótékony hatással van az, ha tányérunkon színes ételek palettája szerepel, változatosan táplálkozunk és nem folytatunk egyoldalú étkezést. Shenker-Horváth Kinga az Eisberg dietetikus szakértője reagált a zsírokkal és olajokkal kapcsolatos hiedelmekre és tévhitekre.
Itt a nyár, a bikiniszezon, a diéták és a könnyű saláták időszaka, azonban tévhit az, hogy mindenféle zsírt el kell hagynunk az étrendünkből, ha egészségesen szeretnénk étkezni. Az olajokkal kapcsolatos egyik leggyakrabban előforduló hiedelem az, hogy a zsírok nem férnek bele a diétába, és csak egészségtelenek lehetnek a szervezet számára.
A zsírok számos alapvető élettani mechanizmusban vesznek részt a szervezetünkben amellett, hogy energiát biztosítanak. Egészségünk megőrzése szempontjából nem csak az a fontos, hogy mennyi zsírt fogyasztunk, hanem az is, hogy milyen zsiradékot
– mondja Shenker-Horváth Kinga sportdietetikus, táplálkozástudományi szakember.
A szív- és érrendszeri betegségek világszerte vezető halálokoknak számítanak, ezek kialakulásában hangsúlyos szerepet játszik a telített zsírok túlzott bevitele, ezért ezek fogyasztását valóban érdemes korlátoznunk. A telített zsírok fő forrásai az állati élelmiszerek, pl. a zsíros húsrészek, a szárnyasok bőre, kolbászfélék, pástétomok, tejszín, disznó-, kacsa-, libazsír, valamint növényi források közül a kókuszzsír és a pálmaolaj.
Azonban, a dietetikus szerint a növényi zsírforrásoknak - az olajos magvaknak, a növényi olajoknak (a kókuszzsír és a pálmaolaj kivételével) -, valamint a halaknak, halolajoknak a fogyasztása éppen, hogy előnyös a szervezet számára, hiszen ezek döntően telítetlen zsírsavakat tartalmaznak, amelyeknek szív-érrendszeri védőhatást tulajdonítanak. A növényi olajoknak általában a különféle magok, hüvelyesek, dió- és mogyorófélék szolgálnak alapjául. „Az egészségtudatos étkezés szerint az olajos magvakból heti 2-3 alkalommal egy félig zárt maréknyit (kb. 20 g, 120 kcal) javasolt fogyasztani, a növényi olajokat pedig naponta 1 evőkanál (kb. 100 kcal) mennyiségben használjuk. Halak (pl. busa, pisztráng, kecsege, tengeri halak) hetente legalább egyszer szerepeljenek az étrendünkben” – teszi hozzá a dietetikus. Kifejezetten előnyösek a szervezet számára a hidegen sajtolt, finomítatlan olajok, melyek zsírsavösszetételükből adódóan a hőre érzékenyebbek, ezért ezeket nem javasolt hevíteni, hidegen, például salátára locsolva élvezzük ki ízüket.
Hidegen sajtolt növényi olajok előnyei
A „hidegen sajtolt” olajokat nem finomítják, a kíméletes préselési módnak köszönhetően tökéletesen megőrzik a magok természetes ízét, valamint a bennük rejlő egészségvédő tápanyagokat és növényi eredetű bioaktív hatóanyagokat. Emellett értékes tápanyagtartalmuknak köszönhetően egyszeresen és többszörösen telítetlen, esszenciális zsírsavakban, E-vitaminban, fito-tápanyagokban és antioxidánsokban gazdagok. Sőt, csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát, szerepet játszhatnak bizonyos daganattípusok megelőzésében, valamint felveszik a harcot a szabadgyökök káros hatásai ellen
Címlapkép: Getty Images