2023. január 1-hez képest Magyarország állandó lakossága 0,4 százalékkal csökkent idén év elejére, és 1,53 százalékkal 2020-hoz viszonyítva a Belügyminisztérium nyilvántartása szerint. Az állandó lakosság számszerűen 9 millió 765 ezer fő volt 2024 januárjában. Dél-Alföld régióban 1 241 017 fő volt január 1-jén az állandó lakosok száma, mely 2023-hoz képest 0,63 százalékos, 2020-hoz viszonyítva pedig 2,68 százalékos csökkenést jelent. Vagyis az országos átlagnál rosszabb a helyzet, vagy például Észak-Alföldnél is, viszont régiós szinten nem a legvészesebb - Észak-Magyarország vagy Dél-Dunántúl területén nagyobb az elnéptelenedés foka - írta a Pénzcentrum.
Ahogy a Pénzcentrum cikkében írta, a legnépszerűbb települések dél-alföldi rangsora - melyet az állandó lakosok számának százalékos, tehát lakosságarányos növekedése alapján állítottunk fel - több meglepetést is tartogat. Dél-Alföld is azokhoz a régiókhoz tartozik először is, ahol nem a törpefalvak dominálnak a listán - ez a településszerkezetből adódik. Az Őrségben, vagy domb- és hegyvidéken sokkal jellemzőbb az aprófalvas elosztás, az Alföldön viszont sokkal inkább jellemző a mezővárosi jelleg, vagyis sok, viszonylag kisebb népességű várost találunk, a lakosok nagyobb része ezekben a városokban él és a falvak mérete is jellemzően nagyobb.
Így nem is csoda, hogy más régiós toplistákkal ellentétben városok is feltűnnek a rangsorokban. Volt erre máshol is példa, de sok helyen csak községek jutottak a TOP50-be. A ranglistára jellemző az is, hogy nincs nagyon kimagasló növekedés, és 1 százalék gyarapodás sem volt szükséges a listára kerüléshez. A Dél-Alföld további érdekessége, hogy két vármegye esetében a TOP20-as listát nem lehet megtölteni elég községgel, várossal, mert nem volt annyi növekedést mutató település sem.
TOP50 dél-alföldi település
Az egyéves növekedésben rekorder települések közül 28 Bács-Kiskunban, 13 Csongrád-Csanádban és 9 Békésben található. A listát Felsőlajos vezeti, ahol már ezer felett jár az állandó lakosok száma. A Wikipédia szerint Felsőlajos újonnan keletkezett község, amely az alföldi tanyavilágból nőtt ki. Valamikor Lajosmizse külterülete volt, melyet 1958-ban ún. tanyaközponttá szerveztek, mely jelentős lélekszám-gyarapodást eredményezett. 1986-ban Lajosmizse társközségévé nyilvánították, majd az 1990-es önkormányzati választásokat követően Felsőlajos már teljesen önálló településként jelent meg.
Az egykori tanyaközpontot Kunpeszér, Magyardombegyház és Mátételke követik a ransorban 3-3,5 százalékos növekedésükkel. A listára három város tudott feljutni: a csongrád-csanádi Mórahalom, a békési Elek és a bács-kiskun megyei Dunavecse, valamint Hajós.
A cikk folytatása a Pénzcentrumban!
Címlapkép: Getty Images